A legújabb kutatás szerint a nők biológiailag arra vannak beprogramozva, hogy fogékonyabbak legyenek a táplálkozási zavarokra. A nőstény patkányokon végzett kísérletből az derült ki, hogy a hímeknél nagyobb valószínűséggel viszik túlzásba a táplálkozást, ami arra utal, hogy a jelenségért nem csak a kulturális nyomás felelős. A kutatás első ízben mutatta ki a rohamos evés gyakoriságának nemi eltérését állatokban, ami a kutatók szerint az emberekre is vonatkoztatható.

Torkosság, kapzsiság, harag, hiúság, érzékiség, lustaság és féltékenység – ezeket tekintik az egészség elleni hét főbűnnek. Valószínűleg mindenki megfigyelte már magán e tulajdonságok egyikét-másikát. Óvatosnak kell lennünk, hogy a negatív tulajdonságok ne kerüljenek túlsúlyba, mert ezek éppen az egészségünkre hatnak negatívan. Lássuk, hogyan!

Mit jelent embernek lenni? Becsapósan egyszerű kérdésnek tűnik, pedig a válasz nagyon összetett. Ennek az az oka, hogy sejtjeink többsége egyáltalán nem emberi. Életben maradásunk rengeteg különféle mikrobától függ, attól a jótékony mikrobatömegtől, amely megóv bennünket a kórokozóktól, a tápanyag lebontásával energiát szabadít fel, és vitaminokat termel.

Ha az idős emberek egészségesen táplálkoznak, a vérükben levő különféle vitaminok és az omega-3 zsírsavak miatt jobb mentális (elmebeli) teljesítményt nyújtottak és kisebb mértékű volt az agysorvadásuk – mutatták ki az Oregon Egyetem kutatói. A kutatásról a Neurology című folyóirat számolt be.

Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor egy ízletes étel láttán – vagy akár csak a hallatán – összefut a nyál a szánkban. Egy friss tanulmány szerint azonban valójában az étel gondolatától még nem indul el az ember nyálelválasztása. Akkor mégis mi áll a jelenség hátterében? A vizsgálat során a kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon megvan-e az emberben is az a reflex, ami a kutyákban például megvan, hogy már az étel gondolatára is megindul a nyálelválasztásuk.

A Journal of the American Medical Association című szaklapban megjelent friss tanulmány szerint azok a gyerekek, akiknek édesanyja a terhessége előtt és alatt folsavat szedett, kisebb valószínűséggel fog három éves kora körül beszédgondokkal szembesülni. A norvég tanulmány szerzője, Christine Roth, az oslói Norvég Közegészségügyi Intézet doktorandusza arról számolt be, hogy a fogantatást megelőző négy, illetve az azt követő nyolc hét során folsavat szedő kismamák gyermekeinél csupán fele akkora arányban fordulnak elő nyelvi problémák, mint azoknál, akik nem szedtek ilyen készítményt.

Az, hogy milyen táplálkozási módot követünk hosszú időn át, meghatározza, milyen baktériumközösség alakul ki a bélrendszerünkben. „Köztudomású, hogy a táplálkozás befolyással van az egészségre, de hogy milyen módon befolyásolja a diéta az egészséget, nem tudjuk pontosan” – mondja Frederic D. Bushman mikrobiológus professzor, aki az emésztőrendszeri baktériumtípust megállapító kutatást vezette a Pennsylvania Egyetemen.

Már a várandóság, illetve a szoptatás idején is érdemes olyan ételeket fogyasztaniuk a kismamáknak, amiket szeretnék, hogy a kisbabájuk is megegyen, mivel a legújabb kutatások szerint már ilyenkor is hatással lehetnek az ételek a baba ízlelésének kialakulására.

A Kalifornia Egyetem (Irvine) kutatói segítenek megérteni, miért olyan nehéz abbahagyni a burgonyaszirom vagy az olajban sült krumpli evését, miért nem tudunk megállni egy-két szemnél. Ne a szénhidrátot hibáztassuk! Egy meglepő biológiai mechanizmus az, ami olyan ellenállhatatlanná teszi előttünk ezeket a zsíros ételeket. Természetes, marihuana-szerű anyagok – endokannabinoidok – keletkeznek a szervezetben a zsíros étel hatására.

Van egy kérdés, amely a fogyókúrázókat és a tudósokat egyaránt foglalkoztatja: miért sóvárgunk gyakrabban az édes, zsíros ételek, mint egy szép, érett alma után?