Magasabb képzettségű embereknél nehezebben kimutatható az Alzheimer-kór kialakulásának kezdete. A pontatlan diagnózis miatt a betegek gyógyszeradagolása is gondot okozhat - figyelmeztet egy cambridge-i neurológus professzor. Ugyanakkor egy másik brit kutatás rávilágított, hogy a B-vitaminok lassíthatják, de akár meg is állíthatják az Alzheimer-kór agyban végzett pusztítását.

Ki gondolná, hogy a kávé nemcsak a vérnyomást emeli, hanem kedvezően hat a fogainkra, sőt még a rák ellen is véd? Ez a koffeinbomba nemcsak a pulzusunkat növelheti meg, hanem a szervezetünkre, egészségünkre is jó hatással lehet.

Az Alzheimer-kór a 21. század legjelentősebb egészségügyi krízise. Az Alzheimer-kórra és egyéb demenciákra költött összegek a teljes GDP 1%-át teszik ki, s tovább növekszenek. A világ kormányai szánalmasan készületlenek a betegségnek a gazdaságra és társadalomra gyakorolt bomlasztó hatásával szemben.

A cím kissé mellbevágó. Hogy igaz-e? Döntse el ki-ki saját maga. Remélhető, hogy nálunk nem ilyen borús a helyzet, orvosaink nyitottabbak, de a német cikkben figyelemre érdemes és érdekes megállapításokat olvashatunk.

Az amerikai tudósok felfedezték, hogy a látás nem gyógyított zavarai idős korban jelentősen növelik az Alzheimer betegség kifejlődését – közli az EurekAlert! A demencia valószínűségét 64 százalékkal csökkenti az időben elvégzett szűrővizsgálat.

A technológia agyműködésre kifejtett hatásaival foglalkozó kutatás során arra a következtetésre jutottak amerikai kutatók, hogy az internethasználat, különösen a keresés frissen tarthatja az idősek elméjét.

Hogyan lehet felfedezni a dementia első jeleit egy siket embernél? A szellemi hanyatlás és az Alzheimer kór őket is sújthatja, ám sokkal nehezebb ezt a korai stádiumban felfedezni, kezelni…

Nem is hinnénk, mennyit árthat egy régi rézcső. A benne átfolyó vízzel ugyanis szervetlen fémrészecskék kerülnek szervezetünkbe, és ezek idővel súlyos betegségeket, akár Alzheimer-kórt is okozhatnak.

Az ember evolúciójáról tanított nézetek több sebből véreznek, írja Szendi Gábor, aki cikkében összefoglalta az előtörténetünk homályos pontjait sokkal jobban megvilágító „vízimajom” elméletet. Bár első hallásra meghökkentőnek hangzik, sok tényező arra mutat, hogy az ember eredendően vízi élőlény volt.

A történteket „az eddig ismert legsúlyosabb gyógyszerkutatási balesetnek” minősítette a szakma és a sajtó. A leukémia, a szklerózis multiplex és a reumás ízületi gyulladás kezelésére kifejlesztett, TGN1412 kódnévvel ellátott új gyógyszer első humán kipróbálásakor, márciusban egyszerre hat önként jelentkező, egészséges fiatal férfi vált áldozattá egy londoni kórházban. A hat fiatalember a kísérleti szer beadását követően szinte azonnal erős fájdalmaktól kínlódva elveszítette eszméletét, egyszerre lépett fel náluk szív-, vese- és tüdőelégtelenség. Az intenzív osztályra kerültek, és az orvosok napokon át keményen küzdöttek életük megmentéséért.