Már a kezdetektől fogva megosztotta a szakembereket és a laikusokat a lassan 200 esztendős kort megérő amalgámtömés. Az évszázadok során lejegyeztek több „amalgámháborút”, amikor különféle táborok feszültek egymásnak e tömőanyag mellett és ellen.

Időről időre felmerül a kérdés, ártalmatlan vagy egészségre káros-e a fogak tömésére több mint 100 éve használt, erősen higanytartalmú amalgám. Az amerikai fogászati szövetségek (és a magyarországi hivatalos álláspont, a szerk.) szerint, nincs szó veszélyről. A biológiai fogorvosok és sok más szakember azonban nem ért egyet ezzel az állítással.

A fogászatban több mint száz éven keresztül általános volt az amalgámtömések használata. Mára már egyre többször lehet hallani, hogy a higany tartalmú amalgám milyen veszélyes is a szervezetünkre. A „füstölgő” fogakat bemutató megdöbbentő videofelvétel, melyet az IAOMT (International Academy of Oral Medicine and Toxicology) készített és cikkünk végén Ön is megtalálja, meggyőző erejű a szakmai és laikus közönség számára egyaránt.

Rovatunkban igyekszünk összegyűjteni azokat a hiteket és tévhiteket, amelyek széles körben elterjedtek, és gyakran a médiumok is „tesznek rájuk egy lapáttal”. Portálunknak ez a helye – miként a hamarosan induló Fórum is – mindenki előtt nyitva áll, ezért várjuk olvasóink ilyen tárgyú cikkeit is. Ha valóban érdemesek a közfigyelemre, beküldőjük itt viszontláthatja őket. Ezúttal a HVG 2005 márciusában megjelent Fúrják a tömést című cikke keltette fel figyelmünket. Az egyébként korrekt történeti áttekintés után a tárgyilagosságáról ismert hetilapban meglepő mondat olvasható, amelyből megtudjuk, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „hivatalos állásfoglalása szerint az amalgám biztonságos”.

Egy amerikai szövetségi bíróság áprilisban úgy döntött, hogy nem kényszerítheti az élelmiszereket és gyógyszereket felügyelő szakhatóságot (FDA) az amalgámtömésekkel kapcso­latos jelenlegi álláspontjának felülvizsgálatára, az ilyen tömések alkalmazásának megtiltására.

Az Európai Parlament nemrég fogadta el azt a jogszabályt, amely a tagországokban megtiltja a higanytartalmú mérőeszközök, így többek között a lázmérők kiskereskedelmi forgalmazását. Tervezik a higany felhasználásának – az amalgámot is érintő – általános tilalmát.

Méreg az, ami azonnal vagy órákon belül megnyilvánuló kedvezőtlen választ vált ki a szervezetben. Kisebb adagokban, de sokszor ismételt esetben idült, krónikus folyamatként szintén károsíthat. Végső soron méregként hat minden, ami testben, elmében és szellemben gyengít.

Az utóbbi időben egyre többet halljuk, hogy amalgám fogtöméseinket ki kellene cseréltetni. Legutóbb én is ezt a tanácsot kaptam egy természetgyógyásztól. Bár a másik eljárás – a fehér tömés – még nagyon drága Magyarországon, érdemes végiggondolni a dolgot.

A mai egyetemi orvoslás árnyoldala a krónikus betegségek kezelése. Gyakorlatilag az orvostudomány fejlődése ellenére máig megoldatlan problémát jelentenek a degeneratív betegségek, a rendelkezésre álló terápiák révén csupán a tünetek enyhíthetők, de végleges gyógyulásról nem beszélhetünk. Létezik azonban más út is, amit Dr. Flórián Sándor belgyógyász, homeopata, akupunktőr, holisztikus orvos most megjelent Gyógyulhatsz, ha akarsz! című könyve ismertet. Alább egy hosszabb részletet olvashatnak a kötetnek a krónikus betegségek diagnosztikájával foglalkozó fejezetéből.