Az uborkát már az indiánok is ismerték, salátának vagy köretnek tálalták fő ételhez, hiszen tudták, jót tesz az emésztésnek. Ismeretes olyan írás is, amely arról tanúskodik, hogy Tiberius császár gyógyszerként alkalmazta a növényt. Megparancsolta, hogy még a hadjáratra is vigyék el a szekereken nevelt "mozgó ültetvényeket".

Arcpakolás és permetlé, tea és méz egyaránt készülhet belőle. A csalán sokoldalúan hasznosítható. Édesanyám háborús történeteiben még a csalánleves és csalánfőzelék is rendszeresen szerepelt. A biokertészek körében pedig máig kedvelt gyógynövény.