Egy friss kutatás szerint pozitív hozzáállással és némi humorral le lehet küzdeni a fogorvostól való félelmünket. A felmérésekből az derül ki, hogy a felnőtt lakosság fele érez valamilyen fokú szorongást, amikor fogorvoshoz kell mennie, öt százalékuk pedig kifejezetten retteg az ilyen helyzetben, ám ennek ellenére legtöbben legyőzik félelmüket, és rendszeresen megjelennek fogorvosi vizsgálaton.

A svédországi Göteborg Egyetem Sahlgrenska Akadémiájának kutatói egy új eljárást dolgoztak ki az elveszett fogak pótlására, mely során a hiányzó fog helyére egy kapocs segítségével a páciens egy másik, saját fogát helyezik át. Ha – akár betegség, akár baleset következtében – kihullik egy fogunk, az álkapocs térfogata azon a helyen lecsökken, ami megnehezíti a fogbeültetést, ezért gyakran nem marad más lehetőség, mint csontátültetés révén újra felépíteni az álkapcsot.

Az ember első ismereteit a világról – többek között – a száján keresztül szerzi. A szánkhoz születésünktől kezdve az első kellemes élmények kapcsolódnak, ezért van az, hogy a csecsemőkori táplálkozás során szerzett tapasztalatok, érzések egy életen át elkísérnek minket. A száj létfenntartásunk meghatározó szerve: rajta keresztül jutunk táplálékhoz, ez segít bennünket abban, hogy a beszéden keresztül kapcsolatot teremtsünk a külvilággal, kifejezhessük érzéseinket.

Bár a legtöbb kismama tudatában van annak, hogy a megfelelő szájhigiénia fontos a saját és a baba egészsége szempontjából is, számos félreértés és hamis információ miatt sokan mégis elkerülik a fogorvost várandósságuk alatt.

Sokan nem tudják, milyen fogpótlást, tömést, gyökérkezelést alkalmaztak nála korábban, vagy milyen implantátum került a szájukba. A fogorvosok egy része törzskönyvezné a fogpótlásokat, amely számukra információ, a fog tulajdonosának pedig garancia lehetne.

Már a kezdetektől fogva megosztotta a szakembereket és a laikusokat a lassan 200 esztendős kort megérő amalgámtömés. Az évszázadok során lejegyeztek több „amalgámháborút”, amikor különféle táborok feszültek egymásnak e tömőanyag mellett és ellen.

A fogkő látványnak sem kellemes, és ezen kívül más problémákhoz is vezethet, mint például az ínyvérzés, a kellemetlen szájíz és szájszag. Érdemes tehát e problémákkal fogorvoshoz fordulnunk, még akkor is, ha maga a fogkő esetleg nem látszik.

Az implantátumok, koronák, hidak készítéséhez számtalan fémet használnak fel a fogászatban. Ilyen például az arany, az ezüst, a palládium, a nikkel, a titán, az indium, a gallium, a platina, a kobalt. Rágáskor zajló kopás során ezek a nyálba kerülnek, ezért folyamatosan fémionok jutnak a szervezetbe.

A fogorvos felkeresése nem tartozik kedvenc időtöltéseink közé. Egy sima tömés még csak-csak túlélhető, de a bölcsességfog gyulladása, kihúzása ijesztő perspektíva. Félelmünket, a fájdalmat, a gyulladást csökkentheti a homeopátia. Teliholdkor azonban ne vetessük ki ezt a fogat!