A gyógyszerekhez csatolt betegtájékoztatókon sok esetben oly hosszú a mellékhatások felsorolása, hogy talán meg sem lepődünk azon, ha a készítmények bevételét követően egy-két kiütés, szédülés, vagy gyomorpanaszok jelentkezését tapasztaljuk. Mikor vegyük komolyan a panaszokat és milyen jelekből tudhatjuk, hogy a tüneteket gyógyszerallergia okozza?

Európában a magyarok szedik a legtöbb gyógyszert, évente 300 millió dobozt. Ez havonta 2,5 dobozt, pénzre lefordítva évente kb. 24 000 Ft-ot jelent személyenként. Biztosan szükségünk van erre?

Szövetségi törvények kötelezték tavaly az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer Hivatalt (Food and Drug Administration, FDA) a gyógyszerek káros hatásaival összefüggő kutatások közzétételére. Az első negyedévi adatok (2008. jan. 1.-márc. 31. között) most láttak napvilágot.

Mennyire vannak gyermekeink biztonságban, ha kórházba kerülnek? – tették fel a kérdést a dél-kaliforniai Orvostudományi Egyetem oktatói. Kutatási eredményeikből kiderült, hogy a vizsgált gyerekek 11%-ánál jelentkeztek a gyógyszeres kezelés folyamán káros mellékhatások.

Vajon hányan olvassuk el a patikából hazamenve a gyógyszeres dobozban található ismertetőt? Előfordult-e már valakivel, hogy a felsorolt mellékhatások láttán inkább be sem szedte a kiváltott pirulát? A jövőben érdemes átértékelnünk gyógyszerszedési szokásainkat.

Évente több mint 700 ezer amerikai szorul sürgősségi betegellátásra a legismertebb gyógyszerek szedése következtében. Erre a megdöbbentő következtetésre jutottak a legelterjedtebb gyógyszerek – mint az inzulin vagy az antibiotikumok – hatását vizsgáló kutatók.

Nem ritka, hogy a beteg által szedett gyógyszerek mellékhatásai vagy keresztreakciói miatt romlik az illető állapota, főleg idős embereknél. Most egy riasztó brit felmérés nyomán kiderült, hogy a sokféle gyógyszer szedése csak az esetek egyhatodában (!) segít.

A szívre és az érrendszerre gyakorolt védőhatása miatt is népszerűvé vált aszpirin – mint a legújabb kutatásokból kiderült – különböző módon hat a férfiak és a nők szervezetére. Hat különböző, összesen 95 ezer embert érintő vizsgálat adatainak elemzése alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az aszpirin csökkenti a szélütés (stroke) előfordulását a nőknél, férfiaknál viszont nem védi ettől az agyat. Másfelől viszont a nemek szempontjából fordított hatás érvényesül, ha a szívroham kockázatát nézzük, mert ez esetben a védőhatás igaz a férfiakra, de nem érvényesül a nőknél.

Az Egyesült Államokban évek óta győzködik a gyermekorvosokat arról, hogy a korábbi gyakorlathoz képest ritkábban írjanak fel antibiotikumot. Ennek ellenére még mindig gyakran előfordul, hogy a piciknek akkor is antibiotikumot rendelnek, ha arra nincs szükség. A legkirívóbb esetek a torokgyulladások kapcsán fordulnak elő, mert az orvosok akkor is ilyen gyógyszert írnak fel, ha nem biztosak benne, hogy Streptococcus okozta fertőzésről van szó. Pedig a gyermekgyógyászat szakmai irányelvei szerint az orvosnak antibiotikum-rendelés előtt egy egyszerű és olcsó teszttel meg kellene győződnie arról, jelen van-e a Streptococcus torokban.