Elege van már a betegeskedésből? Az egészséges immunrendszer fenntartásának kulcsa a megelőzés. Nem szerencsés ugyanakkor immunerősítésről beszélni, mivel a túlságosan hatékony immunrendszer számos autoimmun betegség kialakulásához vezethet. Az alábbiakban öt olyan módszert osztunk meg, amelyek segíthetnek a megfázás megelőzésében és kezelésében.

Ősszel sok kisgyermek kerül bölcsödébe, óvodába. A megszokott otthoni környezet után az új közösségben a kicsik sok, korábban ismeretlen kórokozóval is találkoznak, s ez próbára teheti a szervezetüket. Az immunrendszer éréséhez fontos, hogy bizonyos fertőzéseken átessenek, de hogyan segíthetünk, hogy elkerüljük a gyakori náthás, megfázásos tüneteket?

Az ünnepek és a vele járó előkészületek sokak számára komoly stresszt jelentettek. Vannak, akik a pihenés reményében, pár nappal meg is hosszabbították a szabadságukat az új évben. A kapcsolódás azonban problémát is hozhat magával. Egyre több az olyan ember, aki akkor betegszik meg, amikor szabadideje van – a kutatók „szabadidő-betegségről” (Leisure sickness) beszélnek.

A felső légutak gyulladásait gyakran kíséri az orr melléküregeinek (homloküreg, arcüreg, ék- és rostacsonti üregek) átmeneti eldugulása. Az egész terület nyálkahártyája érzékeny, ez folytonos tüsszentési ingert okoz, gyakran a fülek irányába is kisugárzó fájdalommal. Az íz- és illatérzékelés megváltozik, a levegővételt intenzív mentolos, kámforos illatok könnyítik meg.

A tél komolyabb hideggel, köddel és mínuszokkal terhes időszakában gyakran előforduló megbetegedés a felső légutak gyulladása. A könnyű náthával kezdődő betegség sokszor torkollhat fájdalmas, hosszadalmasan gyógyuló gyulladásba, különösen a közösségbe járó gyermekeknél fordul elő gyakran.

A nátha első tüneteinek jelentkezésekor minél hamarabb célszerű elkezdeni a homeopátiás kezelést. Szem előtt kell tartani, hogy a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt náthás gyermek tünetei előbb-utóbb kiegészülnek köhögéssel, esetenként fülfájással, kötőhártya-gyulladással, ugatós – kruppos – köhögéssel, legyöngült szervezet esetén pedig hörghuruttal vagy tüdőgyulladással. A nátha nem helyi, lokális betegség, mert a lecsorgó, kenődő váladékok előbb-utóbb a légzőrendszer egyéb területén is panaszokat okoznak.

Minden lélegzetvételünkkel vírusok, baktériumok, spórák, szennyező anyagok kerülnek szervezetünkbe. Ezért a légzőszervek fokozottan érzékenyek a fertőzésekre. A főleg ősszel, télen jellemző felső légúti panaszok jelentős részét és az influenzát egyaránt vírusfertőzés okozza. A szervezet a vírusok ellen saját immunrendszere által termelt ellenanyagokkal veszi fel a küzdelmet. A gyógyulás általában egy hetet igényel.

Nagyapám, aki még a bécsi iskola alapján tanulta a medicinát, enyhe panaszokra betegeinek gyakran adta nénikém házi készítésű, egyébként ihatatlan fügeborát gyógyszerként. „Meglátod, meggyógyul, a szervezetnek csak egy kis lelki ösztönzés kell”, mosolygott. Igaza volt. Két nap múlva nevetve mutatta a munkája ellenértékeként kapott egy darab tyúktojást.

Egyszerű náthát az esetek nagy részében vírusfertőzés okoz. Hatására begyullad az orr érzékeny belső nyálkahártyája, és váladékot kezd termelni. A gyermekek sokkal könnyebben lesznek náthásak, mert szervezetük még nem építette ki a megfelelő immunvédelmet a kórokozók ellen.

A dél-afrikai világbajnokságon máris elhíresült, amúgy is túl zajosnak tartott vuvuzela, azaz darázskürt egy londoni orvos szerint náthát és influenzát is terjeszthet.