A fekvőbetegnek fenntartott helyek számának csökkentésével, a kórházi beavatkozások idejének rövidülésével mind nagyobb szerep vár az otthoni betegápolásra. A lakosság igénye is nő e szolgáltatásfajta iránt, mert a betegek otthonukban gyorsabban, sikeresebben gyógyulnak.

Egyre többen hívják a mentőket, ha a szélütés tüneteit észlelik. A Magyar Stroke Társaság (MST) égisze alatt elindított, két hónapig tartó kampány elérte célját: az emberek sokkal bátrabban nyúlnak a telefonért, hamarabb kérnek segítséget. Jól tudják, hogy minden perc számít.

A neurológiai betegségek általában a ritkábban előforduló rendellenességek közé tartoznak, így viszonylag kevés embert érintenek, ám aki valamely ilyen jellegű betegségben szenved, annak nagyon fontos, hogy korszerű kezelést, gyógyszereket kapjon.

Leggyakrabban a stressz és a családban előforduló keringési zavarra való hajlam áll a magas vérnyomás hátterében. De vajon tudjuk-e, hogy az alváshiány, sőt a túl sok alvás is okozhat hipertóniát? Megfelelő, elegendő és jó minőségű éjszakai alvásra van tehát szükség.

Az amerikai kormány első ízben egy évtizede tett kísérletet annak biztosítására, hogy a receptre felírható gyermekgyógyszerek hatásosak és biztonságosak legyenek, ám az orvosok információi még mindig nagyon hiányosak. Alább a Washington Post cikkét ismertetjük.

A vastagbélrák szempontjából veszélyeztetettnek minősülő embereknek nem szabad aszpirint vagy más fájdalomcsillapítókat szedniük, például ibuprofent. Legalábbis ezt tanácsolják számukra a kormány alárendeltségében működő amerikai betegségmegelőzési szolgálat munkatársai.

A Schneider-módszer a világ egyik legkézenfekvőbb mozgás- és mozgatásterápiája. Gyógyító rendszerét az teszi rendkívül hatékonnyá, hogy a betegnek saját magát is masszíroznia kell. Vagy legalábbis a hozzátartozóknak meg kell tanulniuk a masszázsfogásokat.

Lélegezzen lassan be, aztán ugyanolyan lassan ki. Ha megméri a percenkénti légzésszámot, vajon tíz alatt lesz-e? A legújabb kutatások alapján feltételezhető, hogy ha naponta néhány percig lassú légzést végzünk, akkor ennek a hatása hosszú távon is érvényesül, és csökkenti a vérnyomást. Mi lehet ennek a mechanizmusnak a hátterében? Ezt kutatják amerikai szakértők.

Szendi Gábor a görög mítoszokat szereti, de az orvostudományiakat nem. Néhány hónapja megjelent, nagy vihart kavart, Depresszióipar című könyvében, illetve az itt olvasható írásában két olyan tévhitet szed ízekre, melyek nap mint nap milliók egészségét veszélyeztetik. Miközben orvosok százezrei többnyire jóhiszeműen felírják, hatalmas tömegek pedig egészségük védelmében bizakodva szedik a koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket, valójában az a helyzet, hogy a szerző szerint a koleszterinbiznisz az orránál fogva vezeti a világot. Hogy miképp jutottunk el idáig, az kiderül az eredetileg Koleszterinmítosz címmel a Paradicsom magazinban megjelent cikkéből.