Az úgynevezett hőskorban, a rendszerváltás hajnalán annyira rendezetlenek voltak a viszonyok a természetgyógyászat körül, hogy kivívtuk a „népharagot”. Tombolt a „vadkapitalizmus”. Kaszáltak a hiszékenység vámszedői, a kóklerek, a rászoruló emberek bizalmával visszaélők. Eközben az igaz szándékú, képzett természetgyógyász szakemberek – akik sokszor a megfelelő természetgyógyászati szakképzés hiányában, autodidakta módon, nagy tudásra és gyakorlatra tettek szert – szerényen végezték dolgukat, gyakran hazai és nemzetközi hírnevet szereztek.

Gyerekkorunkban nagy előszeretettel piszkáltuk le a meggyfák törzsén megjelenő gyantát, veszekedtünk is rajta, hogy ki ehesse meg. Vannak azonban olyan gyanták is, melyek sokkal értékesebbek. Különösen Észak-Afrikában, az Arab-félszigeten és Indiában nőnek olyan fák és bokrok, melyek gyantáit a történelem előtti idők óta használják illatszerek készítésére, sőt gyógyításra is.

Reflexiót kaptunk a Komplementer Medicina Szakmai Kollégiumi Tagozat Tanácsadó Testületétől dr. Taraczközi István „Aki nem illeszkedik be, azt kirekesztik – A természetgyógyászat végnapjai” című írására, amely az interneten terjed, portálunkon is megjelent, és kapcsolódik a természetgyógyászat védelmében indított aláírásgyűjtésünkhöz. Alább közöljük a testületi választ – azzal, hogy szívesen közzétesszük a természetgyógyászatot szívügyüknek tartó kollégák véleményét, javaslatait.

Az interneten terjed dr. Taraczközi Istvánnak, a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége elnökének – Aki nem illeszkedik be, azt kirekesztik; A természetgyógyászat végnapjai – című e-mailje, amely részleteket ismertet a készülő új természetgyógyászati rendeletből. Kiderül belőle, hogy megszüntetnének, illetve összevonnának több, eddig elismert természetgyógyászati szakmát, megszüntetnék számos gyakorló természetgyógyász eddigi munkalehetőségeit. Írójának hozzájárulásával alább közreadjuk a levelet – hozzátéve, hogy várjuk az abban megszólított Komplementer Medicina Tagozat és Tanács válaszát. Ezzel egy időben aláírásgyűjtést indítunk a természetgyógyászat védelmében. Ön is aláírja a petíciót?

Nagyobb ünnepek táján szinte elkerülhetetlenül többet és mást eszünk és iszunk, mint az év más napjain, és ez így van jól. Csakhogy ritkán maradunk büntetlenül, mert szervezetünk érzékeny műszerként jelzi, ha táplálékunk eltér a megszokottól.

Ősszel, télen általában felerősödnek a vesével, húgyhólyaggal kapcsolatos panaszok, főleg azoknál, akik érzékenyebbek a hideg, nyirkos időjárásra. Ha pedig meglévő, ismétlődő felfázással, hólyaghuruttal bajlódik valaki, ilyenkor gyakrabban kínozzák a kellemetlen tünetek.

Aligha van olyan ember, aki legalább egyszer nem találkozott a fejfájással. Mások éveken át szenvednek visszatérő fejfájástól, illetve súlyosabb formájától, a migréntől. A jelenséget mindenki ismeri, hiszen bárkinek megfájdulhat a feje, akár egészséges, akár beteg.

A vérszegénység sokakat érint, gyakran úgy, hogy nem is tudnak róla. A vér kevesebb oxigén szállítására képes, mint amennyire a szervezetnek szüksége van. A vérszegénység – hacsak nem történt súlyos vérveszteség – többnyire lassan, fokozatosan alakul ki.

Igen sok embert érintenek az alvászavarok élete valamelyik szakaszában vagy folyamatosan. Van, aki elaludni nem tud, akad, aki éjszaka többször felébred és nem tud visszaaludni, és van olyan is, aki úgy érzi, hogy egész éjszaka forgolódott, szinte nem aludt semmit.

Az ősz sokak számára szinte menetrendszerűen együtt jár a hurutos betegségekkel, elsősorban a megfázással és az influenzával. Pedig nem törvényszerű, hogy így legyen. Segíthet a betegségek elkerülésében immunrendszerünk megerősítése, a megfelelő életmód és táplálkozás.