A krónikus betegségek kialakulásában vagy 100 éven át nem vették komolyan a fertőzés lehetőségét. A gyomorfekély antibiotikumos kezelését is csak 1995-ben fogadták el általánosan, mióta jobban ismerjük a Helicobacter pylori baktérium által okozott fertőzés szerepét.

A „fertőzés” szó hallatán a legtöbben közismert, hétköznapi betegségekre – influenzára, gombás fertőzésekre – gondolunk, olyan betegségekre, melyek azonnal vagy rövidebb idő elteltével tüneteket produkálnak.

Az orvosi szakkönyvek 1950-től az 1990-es évek elejéig a gyomorfekélyt a gyomor savasságának, a stressznek, a dohányzásnak, az alkoholfogyasztásnak és a genetikai tényezőknek – bárminek, csak nem fertőzésnek tulajdonították. Kétségtelen, hogy e tényezők csakúgy, mint a „0”-ás vércsoport, a nem szteroid gyulladásgátlók szedése, a Zollinger-Ellison-szindróma növelik a fekélyek kialakulásának kockázatát, azonban a fertőzöttek magas száma miatt a Helicobacter pylori szerepét nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Áttörés 1983-ban, Nobel-díj 2005-ben

Az áttörést Barry J. Marshall és J. Robin Warren ausztráliai kutatók felfedezése hozta meg, akik 1983-ban azonosították a Helicobacter pylorit. Felfedezésüket 2005-ben Nobel-díjjal jutalmazták. A gyomor- és nyombélfekélyek fertőzéses eredete azóta vált széles körben elismertté.

A H. pylori 60 ezer éve együtt él az emberrel. A baktériumot az Afrikából kivándorló emberi faj vitte magával az emésztőrendszerében. Napjainkban a H. pylori fertőzés megközelítőleg minden második embert érint. A fertőzés rendszerint gyermekkorban kezdődik, gyakran az anyáról a gyermekre terjedve. A fejlődő országokban a rosszabb higiénés körülmények és nem megfelelő közegészségügyi ellátottság miatt a fertőzöttek száma magasabb.

A jelenségnek a fertőzött egyén egészsége szempontjából fokozott jelentősége van. Kutatók vizsgálatai alapján a H. pylori ugyanis nemcsak a peptikus fekély és gyomorrák kialakulásában játszik fontos szerepet, hanem növeli az érrendszeri betegségek, a szívinfarktus kockázatát is.

Nem mindig ellenség: van, amitől véd

Hiba lenne azonban a H. pylorit mint általános ellenséget kezelnünk. A New York-i University School of Medicine kutatói által elvégzett vizsgálati eredmények szerint a fertőzött egyének esetében az asztma kialakulásának kockázata 21, az allergiák megjelenésének valószínűsége pedig 23 százalékkal kisebb. Ha a fertőzés a 15. életév betöltését megelőzően következik be, az asztma valószínűsége 37, az allergia veszélye 45 százalékkal alacsonyabb. A kutatást végző orvosok szerint egyre inkább terjed a H. pylori fertőzöttség kezelése, attól függetlenül, hogy a páciensnél kialakult-e már fekélyes megbetegedés, vagy sem. Éppen ezért nem zárható ki: a H. pylori fokozatos visszaszorítása is közrejátszik abban, hogy napjainkban, különösen a gyermekek körében folyamatosan emelkedik az asztmás megbetegedések száma.

A New York-i University School of Medicine által végzett korábbi kutatások, melyek a gastrooesophagealis (vagyis a gyomor és a nyelőcső érintettségével járó – a szerk.) reflux betegség (GERD) és a H. pylori fertőzöttség kapcsolatát vizsgálták, bebizonyították, hogy a baktérium megjelenése csökkenti a GERD kialakulásának valószínűségét. Ezek szerint a baktérium negatívan befolyásolja a gyomor működését, a nyelőcsőben azonban jótékony hatást fejt ki.

Árt a gyomornak, jó a nyelőcsőnek

Az eredményeket tovább erősíti a National Cancer Institute által végzett kutatás is, melynek során bebizonyosodott, hogy a fertőzött egyének esetében a gyomor alsó szakaszán, a nyombél területén kialakuló daganatok kockázata nyolcszor magasabb, mint a H. pylori negatív személyek esetében. Ezzel szemben a gyomor felső részét érintő, a nyelőcső részén megjelenő daganatok kockázata a H. pylori pozitív egyének esetében háromszor alacsonyabb volt.

A bizonyítottan fekélybetegségben szenvedőknél, akiknél a kórelőzményben fekély szerepel, vagy gyakran vesznek be savcsökkentőt panaszaik enyhítésére, a H. pylori fertőzést kezelni kell. Nem tisztázott, hogy a fekélymentes betegeknél hasznos-e az antibiotikus terápia vagy sem. A H. pylori fertőzötteknek megközelítőleg csak 10-15%-ában alakul ki fekélybetegség életük során, több mint 80%-ukban viszont soha.

Nyilvánvaló tehát, hogy a baktérium nem önmagában vezet a betegségek megjelenéséhez, a folyamatot nagymértékben segítik a káros környezeti hatások, az egészségtelen, stresszes életmód éppúgy, mint a legyengült immunrendszer.

Tokaji Éva

Források:
Dr. Laki Judit: A H. pylori és az érbetegségek
Medical Tribune, 2006. 11. 09.
Dr. Vásárhelyi Barna, Dr. Varga Zoltán: Az önkísérlettől a Nobel-díjig
Medical Tribune, 2005. 10. 27.
Paul W. Ewald: Járványok kora
Dr. Herszényi László: Helicobacter pylori negatív fekélyek
Ulcer bacteria has followed man for 60,000 years, Reuters
Ulcer-Causing Bacteria May Prevent Asthma, Forbes.com
H. pylori Has Mixed Role in Cancer, WebMD.com
CagA-pozitív Helicobacter pylori törzsek szerepe gastrooesophagealis reflux betegségben, Medical Tribune
A Helicobacter pylori-fertőzés kezelése, BMJ magyar kiadás
Péter Zoltán dr.: Gastro-oesophagealis reflux betegség, peptikus fekély és funkcionális dyspepsia

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről