Ennek a cikknek akár a mottója lehetne a következő gondolat:

„Bölcs, vén könyvekben áll, hogy por vagyunk. De én, aki a füvek beszédjét terelem....tudom, hogy nemcsak por vagyunk: por és istenpor vagyunk.”
(József Attila: Tanítások)

Az ünnepek előtti nagy forgatagban, a vásárlás és munka által ránk rótt terhek kényszerhatására hajlamosak vagyunk megfeledkezni egy fontos üzenetről, melyet a fenti idézetben találhatunk.

Mi, emberek is a természet, az univerzum szerves részei vagyunk, bár az életünkben eluralkodó civilizáció időnként elfeledtetheti velünk mindezt, hamis illúzióba ringathat bennünket. Természeti lényekként szerencséseknek mondhatjuk magunkat, hisz rendelkezünk a tudatosság fegyverével, célirányosan felkészíthetjük szervezetünket a téli évszakváltásra, a fagyos, szeles napokra.

A növénykedvelők, kerttulajdonosok gondoskodnak arról, hogy a nem télálló növényeket a fagyok beállta előtt biztonságos helyre telepítsék, a szabadban lévő fagyérzékeny cserjéket, fákat takarással óvják meg a tél viszontagságaitól vagy a ránehezedő hó súlyától. Az autótulajdonosok felkészítik járműveiket, fagyálló folyadék, téli gumi cserével, hólánc vásárlásával, autótakaró ponyvával. Ez az előrelátás természetes, de vajon a magunk egészségére, immunrendszerünk téli felkészítésére, a téli évszakváltásra van-e tervünk, gondolatunk, gyakorlatunk?

Aki testi-lelki értelemben felkészül az évszakváltásra, azt jóval kevesebb kellemetlen meglepetés érheti, kis figyelemmel a változásból eredeztethető megfázások, felfázások, felső légutak betegségei elkerülhetők.

Mire figyeljünk, hogy egészségünket megőrizhessük? Hisz az évszakváltás átmeneti időszakának védelme után szervezetünk már megszokja a megváltozott körülményeket, kevésbé lesz érzékeny a külső hatásokra.

Külső védelem

Öltözködésünk során az egyik legnagyobb figyelmet a

• tiszta, meleg, száraz lábbelire fordítsuk, különös tekintettel a női (de férfiak számára is fontos) felfázásos betegségek megelőzésére, valamint a kisgyermekek anatómiai adottságaira. Ne csak a Télapót várva nézegessük a csizmánk belső állapotát. Érdemes megvizsgálni azt is, hogy kellően megtartja-e a test melegét a talpbetét, avagy érdemes vásárolni egyet, esetleg vastagabb kartonlapból (a papír jó hőszigetelő) a bélés alá beszabhatunk egy hőszigetelő réteget. Drágán vásárolt csizmáknál is előfordulhat, hogy a vékony talp miatt éppen azt a hőtároló funkciót nem szolgálja, amiért vásároltuk. A lehűlt lábak hideg, lehűlt vért szállítanak testünk további részei felé, így aztán „átfázunk”. Ne feledjük: a láb az egész test hőviszonyainak indikátora.
• A réteges öltözködésről sokat beszélünk, szinte minden újságban, egészségvédő műsorban szerepel ez a mondat. De mit is jelenthet mindez pontosan? Több vékonyabb ruhadarab egymásra vételét, így adott esetben levehető-visszavehető réteggel alkalmazkodva a változó hőmérséklet körülményeihez. Ezt tudjuk, de vajon egyértelmű-e mindenki számára, hogy a legalsó, a testünket közvetlenül fedő réteg tiszta pamutból készült alsó ruházat legyen? (A trikó hölgyek számára is hasznos!) Testünket hatékonyan védi a változó hőhatásoktól: melegből hidegbe kijutva jól megtartja a test hőmérsékletét, de hidegről a meleg szobába érve az esetleges többlet meleget is képes magába szívni, így elkerülhetjük a megfázást. A mai, oly divatos öltözködésben a lányoknál a vese, a derekuk környéke és a has területe nincs megvédve az időjárás viszontagságaitól. Vigyázat, az ártalmas hatás nem azonnal jelentkezik!
• A kesztyű, a sál, a sapka és/vagy a kapucni viselete megóvja testünket a hideg szél, a nedves és ködös időjárás behatásaitól. A kesztyű viselete abban is segíthet, hogy közvetlen fertőzéssel kevésbé tudjuk átvenni a kórokozókat a zsúfolt tömegközlekedési eszközökön (kapaszkodók), bevásárlások alkalmával (kilincsek, bevásárlókocsik vezetőrúdja).

Belső védelem

Az átgondolt táplálkozás immunrendszerünk alapja, ez közismert. A hiányos vagy nem megfelelő táplálék bevitele nem erősíti vagy akár meg is gyengítheti szervezetünk védekezőképességét. Immunrendszerünket megerősíthetjük azzal is, ha törekszünk a helyesen kialakított, valamint arányaiban is megfelelő fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok (C-vitamin, A-vitamin, B-vitaminok, karotinoidok, E-vitamin és folsav), ásványi anyagok, antioxidánsok és flavonoidokban bővelkedő étrend kialakítására. Védőpajzsként szolgálhat a helyes táplálkozás a szervezetünkbe bekerülő kórokozók (vírusok és baktériumok) támadásaival szemben. Az immunrendszert kedvezőtlenül befolyásolja a fehér cukor, a zsíros ételek, a gyakori húsételek, valamint az olyan ételek fogyasztása is, amely bevitele után a szervezet hosszú ideig az emésztéssel van elfoglalva.

A könnyű ételek (zöldségfélék, friss gyümölcsök) többletenergiát adnak, frissek maradunk, és a vitaminszükségletünket is ki tudjuk elégíteni. Ezért a zöldségek és gyümölcsök napi fogyasztása elengedhetetlen. A téli időszakban is megoldható megfelelő táplálékkiegészítők fogyasztásával a napi szintű vitamin- és ásványi anyag bevitel, de lehetőség szerint élő, nem szintetikusan előállított formában igyekezzünk a pótlást megoldani. Az étrend-kiegészítők alkalmazása esetén gondoljuk át, mit tartalmaznak a készítmények, lehetőség szerint gyógynövény alapú, tartósítószertől mentes, természetes készítményeket vásároljunk.

Javasolható a napraforgó, a tökmag, a földimogyoró, a dióbél rendszeres fogyasztása, de a csíráztatott gabonafélék minden formája is jótékony hatással van szervezetünkre, immunrendszerünkre. Alacsony kalciumszint mellett ugyancsak könnyebben megbetegedhetünk. Bizonyos zöldségek, gyümölcsök gazdag kalciumforrásként segíthetnek. Ilyenek: petrezselyemgyökér, zsázsa, zeller, karalábé, sárgarépa, füge, mazsola.

A gyógynövények szerepe az immunrendszer erősítésében

Gyógy- és fűszernövényeink közül kiemelkedő szerepet tölt be a fokhagyma, vöröshagyma, valamint a szurokfű, bazsalikom, kapor, kakukkfű, babérlevél, torma használata a főzés vagy bármely étel elkészítése során.

• Kiemelkedő tulajdonságokkal büszkélkedhet a fokhagyma (Allium sativum L.), elsősorban természetes antibiotikus, antibakteriális hatása révén, mely a szájüregben, a garatban, a gégében a legkifejezettebb. Rendszeres fogyasztásával számos betegséget megelőzhetünk. De ide sorolhatjuk a hagymaféléket is, főként nyers formában fogyasztva. A főzés tönkreteheti a gyógynövényben lévő antibiotikus hatású anyagokat, ezért igyekezzünk a főzés utolsó fázisában (vagy nyersen) alkalmazni azokat.
• A megelőzésben kiemelkedő szerepet tölt be a kasvirágfajok közül a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea), mely az Egyesült Államok középső részén élő indián törzsek által évszázadok óta ismert, használt gyógynövény. Használhatjuk megelőzésre fenntartó adagokban is, de akkor is segít, ha kapar a torkunk, úgy érezzük, hogy hőemelkedésünk van. Ilyenkor az előírt adagok gyakoribb szedésével gyors eredményt tudunk elérni, elősegítve a gyógyulást. Hosszabb távra, az immunrendszer erősítésére ajánlható e gyógynövény használata azok számára, akik fertőzéseket könnyen elkapnak, akik új közösségbe kerülnek (gyermekeknél), vagy olyan helyen tartózkodnak, ahol jobban ki vannak téve a fertőzés veszélyének. Szinte minden formában kaphatók már gyógynövényszaküzletekben, gyógyszertárakban a kasvirágból készült termékek.
• Vadrózsa, csipkerózsa (Rózsa canina L.) Hazánk egész területén megtalálható erdőkben, erdőszéleken, cserjésekben, hegyoldalban. Fő hatásait gyógyító vitaminjai, főként magas C-vitamin-tartalma adja, melyet álterméséből (bogyójából) nyernek. Természetes és kiváló vitaminforrás. C-vitamin-tartalma a citroménak a tízszerese! Ezen kívül A-, B-, K-, P-vitamint, vasat, magnéziumot tartalmaz. Karotinoidokban gazdag. Megfázás, influenza esetén segíti a szervezet ellenálló képességét, csökkenti a vitaminhiányt, a belőle készített teák, szörpök, lekvárok formájában is erősítik a szervezetet. Figyelem: a belőle készült teát sohasem főzzük vagy forrázzuk, hanem áztatott formában használjuk!
• A fekete ribizli (Ribes nigrum L.) levelének és termésének fogyasztásával a C-vitamin-bevitelünket emelhetjük meg. Az influenzás megbetegedések első számú növényi gyógyszere. Termésének fogyasztásával (kompót formájában) lázunkat is csillapíthatjuk, de gyulladáscsökkentést és méregtelenítő folyamatokat is támogathatunk a használatával.
• A bazsalikom (Ocimum basilicum L.) termesztett, közismert fűszer- és aromatikus gyógynövény, nagyon sok fajtája, megjelenési formája ismert. A népgyógyászat régóta ismeri, bélrenyheség, puffadás gyógyítására gyakran alkalmazza. Fertőzés elleni szer, légzőszervi megbetegedéseknél köhögéscsillapító hatású. Nyugtató hatásánál fogva pozitívan hangolja át az idegrendszert, depresszió, fáradékonyság, idegfeszültség és fejfájás esetén is alkalmazhatjuk. Immunstimulátor; pozitív irányban megerősíti az aurát.

A felsorolásban szereplő gyógynövényeken kívül számos más csodálatos gyógynövényfajt emelhetnék még ki, amely erősíti az immunrendszert (keskenylevelű útifű, levendula, angyalfű stb.). De a bazsalikom lelkünket áthangoló gyógytulajdonságainak felsorolásával az imént éppen a legfontosabb immunerősítő eszközünket említettem meg.

Gondolataink ereje

A fáradt, túlhajszolt és érzelmileg labilis embert könnyebben eléri a betegség, ezzel kényszerítve arra, hogy megálljon a rohanásban. Érzelmeink világában igyekezzünk rendet tartani, sokszor ez a legnehezebb feladatunk. A negatív gondolatokat próbáljuk meg száműzni, és kérjünk támogató segítséget hitünkkel, szeretetünkkel, hiszen az univerzum gyermekei vagyunk. A karácsonyi ünnepek közeledtével gondoljuk végig életvitelünk, céljaink megvalósításában a leglényegesebbeket, amelyek nélkül nem tudunk dolgozni, örülni, teljes életet élni. És ez nem kevesebb, mint testi-lelki egészségünk megőrzése, védelme.

* * *

Személyes problémára, felmerülő kérdésre e-mailben szívesen válaszolok, egyéb személyes megkeresésre az esti órák alkalmasabbak.

Németh Imréné Éva
természetgyógyász, fitoterapeuta
Életmód-tanácsadás
Tel.: (24)-530-570 vagy (20)-974-2394)

(Folytatjuk)