Az idősebbek talán arra is emlékeznek: a műtét annak köszönhető, hogy a szovjet kisipart (is) teljesen elsorvasztotta a birodalmi paranoia, és a „nagy testvérnél” szemüvegkeretet, sőt lencsét sem lehetett kapni annak idején. Kellett valami gyors megoldás a valóban birodalmi méretű hiány kezelésére. Megszületett a zseniális ötlet, és a szocialista sajtó tudományos szenzációként harangozta be.

A műtét után nincs szükség szemüvegre, utóhatás sincs igazán. Senki nem gondolt arra, hogy a tartós eredmények kikürtöléséhez jó 10-20 évi tapasztalatra volna szükség. A 20 év letelt, nézzük, mi a helyzet.

Győzött a műtét?

Igazán átfogó, pártatlan tanulmányt nem volt eddig sem, és most sincs, hogy a várakozási idő letelt. Legalábbis olyan, amelyik az ellenjavallatokkal (kontraindikációkkal) foglalkozna. Annál többet olvashatunk az ötlet korszerűbb változatairól: lézerkés, párologtatásos módszer, lasik (vagy más írásmóddal lazik) stb.

A műtétek kényes részével kapcsolatosan inkább a saját véleményemre hagyatkoznék, egyúttal a szakmai körökben közkézen forgó, nem hivatalos álláspontokat ismertetném.

A vélemény tulajdonképp pozitív. Valóban „nagyüzemben”, szinte pillanatok alatt faragnak, fúrnak, vágnak bele egy „szemüveget” a szem elülső óraüvegébe, vagyis az ínhártyába (sclera). A beteg látja, amint a műtő homályos lámpája kitisztul, és még a wolframszál is teljesen éles lesz, miközben a lézerkés még a szemen van, mondta el egy beteg, akit Arcibasev dr. operált.

Kockázatok és mellékhatások

Végül is szemészeti plasztikai műtétről, esztétikai korrekcióról van szó, amely nagyobb biztonságérzetet ad, és gyakorlatilag nem kell többé szemüveg, Nincs több veszélye ennek a beavatkozásnak sem, állítja a szakma, mint bármely más operációnak. Az olvasószemüveg szükségességének kora kezdete is kitolódik jó pár évvel, mert műtétkor az öregkori távollátást is bekalkulálják.

Most nézzük meg az árnyoldalt, azokat az ellenjavallatokat és a meggondolást igénylő szempontokat is, amelyeket a hirdetésben nagyon kisbetűkkel szednek, ha egyáltalán benne vannak. A kép nem valami egyértelmű...

• A továbbfejlesztett eljárás lézersugarat használ, ami roncsol, vagy vékonyít, állítják az oroszok, míg a gyémántkésnél ilyen probléma nincs.
• Társadalombiztosítási térítés nem jár az ilyen műtétek után, kivéve, ha igen komplikált esetekben a beavatkozást maga az egészségügy javasolta.
• A meglehetősen magas ár csak egy szem operációjának a díját jelenti, amit sokszor elfelejtenek odaírni.
• Ha utólag komplikáció lép fel, akkor sem vehetjük igénybe a társadalombiztosítást, tehát oda kell visszamennünk, ahol a műtétet végezték.

Az ilyen műtétnél is tartsuk magunkat az aranyszabályhoz: a kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg szakorvosát, szemtrénerét.

Előbb jönnek az időskori látásproblémák

Ha folyamatosan romló szemet műtenek, a romlás véleményem szerint nem igen áll meg, mert a súlyosbodás okát nem a szemben, hanem az agyban kellene keresni, mint tudjuk. Ilyen pácienseket látok a legtöbbet.

Óvatos kijelentések szerint az időskori problémák sok esetben előbb jönnek el akkor is, ha az olvasószemüvegre csak később lesz szükség. A szürke hályogra, a szemfenéki problémákra gondolok. Ráadásul az operált szemhez még egyszer hozzá kell nyúlni, ami nem veszélytelen, mert az apró lézeres bemetszések, az elvékonyított rétegek szétnyílhatnak. Nem igen örülnek a szemészek akkor sem, ha a műtött szemnek nekipuffan a hógolyó, beleütközik a törülköző sarka vagy más sérülés adódik. A hegek mentén a szem ekkor is szétnyílhat, az újabb műtét már komoly szakértelmet kíván.

Leo Angart holland szemtréner budapesti előadásán közölte: az amerikaiak tervezik az ilyen típusú műtétek leállítását, mert sok velük a gond. Különösen az éjszakai vezetésnél, mert az illető korcsolyapályát lát a szemén, ha kitágul a pupilla, és megannyian nem látnak élesen középtávon, ami szintén újszerű betegség. (Középtávon nem látni – új kifejezés. Sokan az operáltak közül nem látnak kb. 2-3 métertől 10-12 méterig, nem látják például az autójuk elejét, vagyis nem látnak minden távolságra élesen.)

„Egy százaléknál az eljárás súlyos következményekkel járhat”

Az egyik egészségügyi portál legutóbbi cikke is egy amerikai szondázás eredményeire hivatkozik. Az értékelés az évenként 700 ezer műtéttel kapcsolatban egyértelműen fogalmaz: „A nagy többségnek valóban előnyös is a műtét, ám négy ember közül egy nem alkalmas a műtétre, és kb. egy százaléknál az eljárás súlyos következményekkel járhat.”

Akkor hány százalékuknál lehet nem súlyos a szövődmény? De nézzük tovább az amerikai következtetéseket.

„Van, akinek homályos lesz a látása, mások nem tudnak éjszaka vezetni, sokan panaszkodnak kettős látás miatt, több esetben depresszióba torkollnak a fájdalmak és a kudarc élménye.”

A hátteret is firtató cikk szerzője, a káros mellékhatásokat vizsgálva, szinte széttárja a kezét: „A Lasik műtét gyors és fájdalommentes, az orvos bemetszi a szaruhártyát, és lézersugárral alakít rajta, hogy a látás élesebb legyen. Nem világos azonban, hogy az operált betegek közül hánynál jelentkeznek súlyos szövődmények.”

Az emberi lustaságra alapozva

Összefoglalva: lényegében a műtét győzött, és a módszer zseniális. Az emberi lustaságra alapoz. Pillanatok alatt tisztára varázsolja a homályos látást, és nem kell öngyógyításba, akár hónapokig tartó látástréningbe kezdeni. Ha rákeresnek a témára a neten, nem egy önbizalomtól duzzadó hirdetést találhatnak. Ilyeneket lehet olvasni:
Szemtorna éveken át? A látáshibák többsége napok alatt megszüntethető lézeres kezeléssel.
Erre ilyen ellenreklám kampány dukálna:
Lézeres műtéttel elszúrták a látását? Sebaj, szemtornával még minden rendbe hozható.
Ráadásul milyen remek volna, ha a számlát a lézeres műtétet végző cég egyenlítené ki.

És mi az a hirdetésben, hogy „éveken át”, hiszen mindig azonnali eredményekről kell beszámolni a jó szemtrénernek. Kicsit etikátlan a kijelentés, de arcátlanság ellen nincs mit tenni.

A Lazik eljárások által károsodott látás – eddigi tapasztalataim alapján – szemtréninggel valóban kitűnően és hamar gyógyítható. Türelmetlenül várom, hogy elteljen még pár év, mert azt nem tudni, hogy ugyanolyan tartósak-e az eredmények, mint akkor, ha a szemüveges páciens úgy dönt, hogy a gyors és kényelmes lézeres operáció helyett a szemtornát választja.

Az is biztos, hogy a mikrosebészeti úton szerzett szövődmények esetén a beteg már egyáltalán nem szeretné a másik szemét is kitenni az említett kockázatoknak. Ráadásul megint az ő zsebéből húznának ki vagy százezer forintot.

Vén Péter
szemtréner
Tanácsadás