A gazdaságilag fejlett országok lakosságának jelenleg legalább az egyharmada szenved valamilyen allergiás betegségtől, és további 20-30 százalékuknak fokozott kockázata van arra, hogy a közeljövőben megjelennek nála a betegség valamely fajtájának a tünetei. Ismerve a az allergénekkel szennyezett levegő és környezet minőségének folyamatos romlását, a kockázatot növelő vegyszerek agresszív terjedését, egyhamar nem remélhetjük a betegek számának csökkenését.

Szaporodik az asztmások száma

Az esetek egy részében az embereket többfajta allergiás tünetcsoport is sújthatja. Közülük leggyakoribb a felsőségúti, az orrjáratokat és az orrmelléküregeket érintő betegség, amiben átlagosan a lakosság 15-25 százaléka szenved, ám ezek az értékek országonként változóak.

A második legelterjedtebb allergiafajta tünetei a bőrön jelentkeznek. Ezek közül a legáltalánosabbak a fémérzékenység, az ekcémák és egyéb allergiás bőrbetegségek, valamint a csalánkiütés, amelyekben a népesség 20 százalékát érintett.

A harmadik leggyakoribb allergiafajta megmutatkozhat önálló tünetként is, ekkor a szemet támadja meg, de hatása van az orr allergiás tüneteire is.

Folyamatosan szaporodik az asztmás tüneteket produkáló betegek száma is. Közöttük súlyos, az életminőséget határozottan devalváló panaszok a hazai lakosság 1,8 százalékánál tapasztalhatók, ami egyelőre alacsonyabb, mint más országok átlagai.

Magyarországon élelmiszer- és/vagy gyógyszerallergiától szenved a lakosságnak több mint 2 százaléka.

Általánosan jellemző, hogy folyamatosan nő azon betegek létszáma, akiknél többféle allergia tünetei együttesen jelentkeznek. További figyelmeztető jelenség az esetszámok gyarapodásának felgyorsulása.

Gyorsan és agresszíven terjed

Régebben 20-25 év kellett ahhoz, hogy egy adott populáción belül megkétszereződjön az allergiások létszáma, hamarosan azonban ehhez már elegendő lesz 10-15 év. Ez az agresszív tendencia 100-120 év múlva igen komoly egészségügyi problémákat okozhat, amelyek szinte a teljes lakosságot érinthetik.

Az orvostudomány mai álláspontja szerint az allergiás megbetegedések okai egyrészt genetikai és környezeti tényezők, másrészt az egészségtelen életmódból és az egészségügyi ellátás nem megfelelő minőségéből adódnak. Az oki tényezők közé sorolják az allergének, illetve az azok tulajdonságait magukban hordozó gyógyszerek, élelmiszer-adalékanyagok és kiegészítők, kozmetikai és háztartási szerek/vegyszerek számának folyamatos növekedését.

Míg a korábbi felfogás kisebb jelentőséget tulajdonított a genetikai tényezőknek, ma már az orvosok az allergia kialakulásában fontos elemként határozzák meg. Noha nem maga a betegség, csupán az arra való hajlam öröklődik nemzedékeken át az utódokra, mégis fontos tényező, mert hozzá társulnak a szülőkről a gyermekekre testálódó életmódbeli hibák is, amelyek felerősítik a tünetek megjelenésének kockázatát. Jelenleg erre körülbelül 20 százalékos az esélye az allergiás szülők gyermekeinek, ha apjuk vagy anyjuk szenved a betegség valamely fajtájától és 50 százalékos, ha mindkét szülő allergiás. Ha az allergia ugyanazon fajtáját diagnosztizálták mindkét szülőnél, akkor a gyerek kockázata 60-70 százalékosra nő.

Az egészségesebb életvitel is segíthet

Az ipar által beszennyezett levegő egészségrontó szerepét már másfél száz évvel ezelőtt ismerték az orvosok. Akkoriban persze csupán az általánosan elterjedt szén- és fatüzelés, illetve a kohászat kellemetlen melléktermékei terhelték leginkább a levegő minőségét, amihez a 20. században társul a legnagyobb és mind intenzívebben támadó légszennyező tényező, a közlekedés. Az autók számának növekedésével egyenes arányban folyamatosan romlik a levegő minősége.

A különféle pollenek, virágporok allergén hatásai később váltak ismertté, 1967-ben pedig bebizonyosodott a házi poratkák erős allergizáló hatása is, amihez újabban a lakásban található allergizáló tényezőként a csótányoké, a kutya- és macskaszőré is társult.

Ma már általánosan elfogadott tézis, hogy az allergiás megbetegedések száma általában nem az éghajlati vagy földrajzi tényezőknek, hanem az adott terület iparának, közlekedése fejlettségének a függvénye, és ehhez járul a környezet szennyezettségének mértéke.

A felsoroltak által gerjesztett negatív hatásokat súlyosbítják a személyes életvezetési, életmódbeli hibák. Ezeket az állításokat igazolják azok a megfigyelések, amelyeket egykori primitív gazdaságú, időközben fejlődésnek indult országokban tettek. Ghánában például 1997-ben a városokban élő szegény lakosság 5 százalékánál tapasztaltak légzőszervi panaszokat vagy asztmát, a módosabb környéken lakóknak pedig a 10 százalékánál. 2003-ban már átlagosan 13 százalékos volt a városi allergiások aránya.

Az allergiások táborának növekedéséhez nagyban hozzájárulnak az életmódbeli problémák is, amelyek között a munkakörülményektől a táplálkozásig, az egyén szociális helyzetétől a fizikai aktivitásig sokféle tényező szerepet játszhat. Újabban bebizonyosodott, hogy a később jelentkező allergiás tünetek előfordulási kockázatát súlyosbíthatják a gyakran vagy indokolatlanul alkalmazott antibiotikumos kezelések is, mert megtámadhatják, átmenetileg elpusztíthatják az allergiától védő bélflórát.

Kerülni az allergéneket

Az allergének elkerülésére ma a lakosságnak két lehetősége van – állapította meg Nékám Kristóf professzor, a szakma tekintélyes képviselője egyik előadásában. Egyrészt lehetőség szerint kerülnie kell az allergénekkel való közvetlen találkozást (pl. gyomirtás), másrészt változtatnia kell hibás életstílusán, vagyis egészségesebben kell táplálkoznia, többet kell mozognia, és hanyagolnia kell a káros szenvedélyeit. A betegek számának világszerte tapasztalható folyamatos növekedése azt mutatja, hogy e két területen kevés siker könyvelhető el.

A kockázatcsökkentés eszköze lehet a társadalom, az egyes országok egészségpolitikájának aktív beavatkozása is, mégpedig oly módon, hogy kiszűrik a betegség szempontjából különösen veszélyeztetett családokat, egyéneket. A tüneteket még nem produkálókat, illetve a már megbetegedetteket egyaránt széleskörűen, hatékonyan és folyamatosan tájékoztatják a betegség természetéről, az elkerülési módokról, illetve a kezelési lehetőségekről.

(lóránth)

Itt tájékozódhat az allergia, szénanátha elleni természetes védekezés módszereiről.