Ne lőjünk ágyúval verébre! – tartja a közmondás. A visszérbetegség esetén már a kezdeti tünetek jelentkezésekor is megelőzhető a nagyobb baj, ha odafigyelünk, ha törődünk vele. Mire ügyeljen az, akinél akár családi, alkati okokra, akár a munkájára vagy az életmódjára visszavezethető, a visszérbetegségre hajlamosító tényezők állnak fenn?

A lábunkat ne érje hideg

Figyeljünk arra, hogy a lábunk sose fázzon meg, ha lehetséges, vékony pamut zoknit meleg időben is viseljünk (különös tekintettel a kövezett, hideg, nedves aljzatú helyiségekre), hűvösebb időben pedig gyakran két vékony rétegben felhúzott pamut zokni hatásosabban véd, mint egy vastag. Természetesen hideg időben már jóval átgondoltabban kell beburkolni, védeni lábainkat. Minden évszakban ügyeljünk arra, hogy a zokni vagy a harisnya gumírozott részei ne „vágják be” a lábat, vagyis ne szorítsák le a láb vérkeringését.

Gyakran az egyoldalú mozgás (vagy annak hiánya), ülő- vagy álló munka miatt, vagy éppen kényelmi okokból nem mozgatjuk eleget lábainkat. Tv-nézés közben „biciklizzünk”, hosszú kényszerű ácsorgás után térdeinket húzzuk fel jó magasra, majd sarkainkat emeljük hátra, magasabbra, sétálgassunk, de ilyenkor ne erőltessük lábaink izmait. Igyekezzünk más típusú mozgást végezni a szabadidőnkben, mint a munkavégzés során. Álló és ülő munkavégzés esetén a kerékpározás és az úszás a legideálisabb.

Sokat segíthet, ha ülő munkavégzés vagy pihenés során lehetőség szerint felpolcoljuk lábainkat.

Súlyfelesleg, táplálkozás

A nagy megterhelésre a láb erei kitágulnak, a visszerek átengedő képessége megváltozik, a láb feldagadhat, esetleg vizenyőssé válik. A többletvíztől megduzzadt szövetek nyomást gyakorolnak az idegreceptorokra, így a fájdalom elkerülhetetlen. Az éjszakai órákban fájdalmas lábikragörcs is gyakran felébreszti a visszérgyulladásban szenvedő beteget.

A többletsúly elsősorban a lábakra nehezedik. Ezért igyekezzünk a súlyfeleslegtől szabadulni, különösen akkor, ha hajlamosító tényezők is szerepelnek családunkban a visszérbetegség öröklésére.

Táplálkozásunkba igyekezzünk olyan ételeket iktatni, amelyek az ér- és keringési rendszert támogatják. Ilyen például a hajdina (pohánka, amely rutint tartalmaz) barnarizs, az alma, fokhagyma, vöröshagyma, friss zöldség- és gyümölcsfélék, így például a fekete szeder, szőlő, áfonya, vagy a bodza érett bogyójának főzete rendszeres fogyasztásra javasolható.

A gyógynövények ereje a visszér megbetegedéseinek esetén sokat segíthet. A belső gyulladás és keringési folyamatok enyhítésére is számos gyógynövény alkalmas.

Az orvos által felírt gyógyszerek az esetek többségében a gyulladáscsökkentésre, a fájdalom mielőbbi enyhítésére irányulnak.

Teakeverék, lábfürdő

Bátran, de átgondolt óvatossággal egészíthetjük ki a gyógykezelést az alábbi gyógynövényből készített teakeverékkel:

• vadgesztenye virága (Aesculus hippocastanum herba L.),
• útifű (Plantago lanceolata),
• körömvirág (Calendula off.),
• orbáncfű (Hypericum perforatum),
• orvosi somkóró (Melilotus off.L.) azonos arányban
• citromfű (az egyéb gyógynövények arányának negyed része is elég belőle)

Vegyük figyelembe az orvos által felírt gyógyszer összetételét és hatásait is. A gyógynövénytea csökkenti a visszér gyulladását, a kemény és gyulladásban lévő érfalakat tonizálja, és a vérrögök képződését is megakadályozza. Elkészítése: a fenti keverékből egy evőkanál teát forrázzunk le 2,5 dl vízzel, fedjük le, majd 15 perc elteltével leszűrve fogyaszthatjuk, étkezések után. Ízlés szerint édesíthetjük elsősorban mézzel, ideális esetben propoliszos mézzel.

A külső tünetek – elsősorban a fájdalom – gyors csökkentésében, mielőbbi panaszmentes állapot elérésében sokat segít az esti pihentető lábfürdő alkalmazása, amely borsmenta, menta, citromfű, levendula virág, vadgesztenye virág, feketenadálytő levél és szár, rozmaring és végül, de nem utolsósorban almaecet (éjszakai borogatásként is hatásos) hozzáadásával készülhet. A lábfürdőhöz friss gyógynövények hiányában alkoholos kivonatokat vagy gyógynövényolajakat is felhasználhatunk. A lábfürdőhöz adott gyógynövény 3 evőkanálnyi lehet egyszeri alkalmazás esetén.

Lábfürdőzés közben enyhe masszázs alkalmazásával is segíthetjük a lábfájdalmak csökkentését, a keringés javítását. Figyeljünk azonban arra, hogy mindig a jobb oldali lábbal kezdjük a masszírozást (vagyis a szívtől távolabbi oldalon, hiszen a masszázs a vérkeringésre irányul).

Miből áll a hatékony gyógynövénykrém?

A külsőleg alkalmazott gyógynövénykrémek az alábbi alkotórészekből a leghatékonyabbak: vadgesztenye virágából és termésből, körömvirágból, orbáncfűből, feketenadály gyökérből, izsópfűből, útifüvekből, mentából (fodor- és borsmenta egyaránt megfelelő), levendulavirágból, japán akácból, hegyi árnikából és propoliszból.

A rendszeres törődés, odafigyelés meghozza az eredményt. Akinél már kialakult ez a betegség, annak mindig figyelnie és törődnie kell magával, ha meg akarja előzni a visszérműtétet vagy a nagyobb bajt, a trombózis kialakulását.

A természetben található gyógynövények akkor segítenek, ha élünk a felkínált gyógyhatásaikkal. Ne feledjük, bizony nekünk is tennünk kell önmagunk egészségéért. Fogadjuk be és alkalmazzuk a gyógynövények univerzális erejét!

Végül egy ideillő idézet:
„A sugárhajtású repülőgépek és a gépi intelligencia korában még mindig a természet a legjobb laboratórium és a legjobb patika.”
(Richard Lucas)

* * *

Felmerülő kérdésekre a Natúrsziget portál Tanácsadók – kérdezzen tőlük menüpontjában szívesen válaszolok, személyes megkeresésre az esti órák alkalmasabbak.

Németh Imréné Éva
természetgyógyász, fitoterapeuta
Tel.: (24) 530-570 vagy (20) 974-2394