Tavaly már feszegettem ezt a kényes kérdést: árt-e a napfény vagy sem? Tömeghisztéria van-e a napszemüveg és a 200 az x-ediken faktoros kenőcsök mágikus hatása mögött, vagy jól megfontolt biznisz? Esetleg mindkettő? Mit tehetünk? Eleget tudunk az UV-sugárzás hatásáról?
És ki tudja megfizetni ezt a rengeteg mindent, aminek a hiánya esetén akár bőrrákot is kaphatunk? Mennyiben hallgassunk a médiára, amely lépten-nyomon riadót fúj a napfény hatása miatt?
Előrebocsátom, hogy hallgassunk most is inkább a józan eszünkre, akkor nem fog kellemetlen tüneteket okozni a napfény. Mert ha a termékek reklámjaira hallgatunk, a hirdetéseket, a faktorizációt értékeljük, akkor bizony olyan ellentmondásokra lelünk, hogy még bizonytalanabbá válunk.
Ne féltsük túl magunkat
Hagyjuk a napszemüveg és a kencefice gyártók érveit a termékmenedzserekre, akiket csak az üzleti haszon érdekel, és döntsünk mi magunk, mikor kell és mikor felesleges segédeszközöket alkalmazni a bőrön, a szemen. Ne féltsük túl magunkat. A neten se igen keresgéljenek, felesleges. Teljes a képzavar. Ilyeneket találhatunk:
„Rizikófaktorok a faktorok – nincs teljes védelem:
Harmincas, ötvenes, százas... hiába. Semmit nem jelent az egyre magasabb faktorszám, hiszen a lényegi védelmet nem az adja! Ez csak az UV-B ellen, azaz elsősorban a leégés ellen véd, a tartós bőrkárosodásért az UV-A a felelős!
A faktorszám amúgy is megtévesztő lehet a nem szakember számára. Tessék figyelni, naptejről van szó: a 10-es faktor 80%-os védelmet nyújt, de az 50-es faktorú csak 85%-ot. Nos, kedves vásárló erről hallott már valamit? Ugye, nem!
Előbarnító hatású adalékot tartalmaz, nap nélkül is egy alapvédettséget kap, ezért választható alacsonyabb faktorú tej. Butaság: az adalék egy-két színárnyalattal színezi sötétebbé a bőrt, de védő anyagok fejlesztéséről szó nincs.
Megjelentek a flakonokon megtévesztő feliratok, mint »vízhatlan«, »azonnali védőhatás«. Jó, kész átverés.”
Vagy egy másik helyen ezt olvashatjuk:
„Nem igaz tehát, hogy a szolárium teljesen biztonságos. Halmozottan káros lehet egy olyan szituáció, hogy a szolárium használatát követően természetes napozást is végzünk.”
Egyszerre ne akarjunk sokat a napfényből
A baj tehát akkor kezdődik, amikor egyszerre sokat akarunk a nélkülözhetetlen, elengedhetetlen és gyógyító napfényből. Szinte kiéhezünk nyárig a fényre, a vízre, és rohanunk a tenger mellé. Azt sugallja az üzleti szféra, hogy ha „szétkenjük” magunkat faktorokkal, és beúszunk egy Dolce & Gabbana napszemüveg mögé 10 ezerért, akkor lefizethetjük az életet jelentő sugarakat, az egészségünket. Bármit teszünk is, a hirtelen jött aranyszálaktól leégünk, napszúrást kaphatunk, míg ha a józan eszünkre hallgatunk, akkor előnapozgatunk márciustól, eszünkbe nem jut napszemüveget felvenni, mert az rontja a látást, és szépen megvárjuk, míg a bőr fokozatosan 2-5-szörösére vastagszik és természetesen ellenáll majd az augusztusi napsugár káros kisugárzásának, és a szemünk is alkalmazkodik a fokozatos erősségű fényhez. Az Adrián olyan 11-től 16 óráig nem megyünk sehova, és előtte is meg utána is ernyő alatt ejtőzünk. Így tesznek a helyi lakosok is, akkor mi, a sápadt arcúak mi a fenét ugrálunk.
Ötven éve még nem volt divat déli éghajlatra kiruccanni, no meg nem is lehetett. A vasfüggönynek talán ez volt az egyetlen pozitív hatása. Manapság divat a tengerekkel dobálózni. Magyarország – még – nem mediterrán ország, bőrünk, testünk nincs berendezkedve a hirtelen változásokra. Inkább ilyeneket kellene figyelembe venni, és nem kihívni a természetet, és mindenféle erőltetett propagandával hagyni, hogy megtévesszenek, hogy aztán ismét és ismét csalódjunk, esetleg komoly következményekkel számoljunk.
Napszemüveg helyett egy jó kis szalmakalap
Természetesen kenjük be magunkat valamivel, mert megégünk, mint a hús a serpenyőben, ha nem teszünk alá zsiradékot. A vízfelület közelsége pedig kb. 50%-kal erősíti a nap hatását, tehát nem csak az égiek okán kellene összeráncolni a homlokot. Napszemüveg helyett meg inkább egy jó kis szalmakalap, és akkor nem romlik tovább az amúgy is szemüveges látásunk.
Nem hiszem, hogy több baj volna a nappal, mint a testünket érő egyéb káros hatásokkal. A túlzott hisztériáért inkább a biznisz a felelős. A bőrünket látjuk, tehát arra érdemes ráhajtani -gondolja az üzleti propaganda, bocs, a reklám, és lenyúlja a bőrfelületünket, kihasználja az ostobaságunkat. Eltúloz mindent, hogy eladhassa a kemikáliáit, amelyek jócskán megtalálhatók a készítményekben mint a krémecskékben rejlő, „természetes” hatóanyagok.
Bőrrák, melanoma? A tavalyi cikkben egy érdekes tanulmányt idéztem. A bőrrákos megbetegedések száma az Egyenlítő felé haladva fokozatosan csökken, tehát nem a napfény a felelős, hanem a hirtelen jött nagy mennyiség. Bőrünknek a naphoz történő alkalmazkodása függ az egészségi állapottól, az immunrendszertől, a kortól, és attól is, hol élünk – olvashatjuk, és ez nem is hangzik rosszul.
De vajon nem itt, az immunrendszernél lehet a sokkal, de sokkal nagyobb baj, mint testünk külső felszínén?
Híresen egészségtelen konyhánk
Szerintem igen, erről van szó. Hogyan lehetne erős immunrendszere a magyarnak, amikor 30%-os súlyfelesleggel küzd, amikor a világhíres konyhánk híresen egészségtelen is. Mindent szétfőzünk, sütünk, pörkölünk, cukrozunk és tejfölözünk. Szénhidrátbombáink, friss kenyér paranoiánk, parizer kultúránk a hamburgerdömpinggel, csipsszel egyetemben, mondjuk ki őszintén: az étkezési kultúránk inkább az étkezési szemét kategóriáját meríti ki, semmint az egészségesebb táplálkozás fogalmát. Ötvenen felül ez már nem vicc, nem egyoldalú ismertetés, Kedves Olvasó, hanem komoly rizikófaktor, jó volna meggondolni! Inkább ettől van az idő előtti magas vérnyomás, ettől zötyög a szív, és ettől borul fel a cukor, ettől hasogat a derék, tehát ettől öregszünk, nem pedig a nap káros hatásaitól.
Ráadásul a salátán mindig savanyúságot értünk, nem a nyers salátákat. S ha azt a sokkoló hasonlatot is megkockáztatom, hogy a húsfélék „tápértéke” legalább 25-ször többet zabál meg (!) a beteg ember annyira áhított energiakészletéből, mint amennyit ad, és mi mégis erőlevessel és gyönge húsokkal tömjük az „áldozatot”, hogy gyógyuljon, akkor nem biztos, hogy a napsugarak felett kellene gyászbeszédet tartani.
Nincs olyan margarin, amelyben ne volna legalább négyféle tartósító adalékanyag, E-szám. A bevásárlóközpontokban kapható olcsó vajjal és kenyérrel sincs ez másképp. A dömping zöldségben pedig annyi a nitrát és a nitrit, hogy nem is értjük, miért nem betegszünk meg egy szuper méretű friss fejes salátától. A gyümölcseink eurósodnak, ezért a ládában és nem a fán érnek meg, olyan 50%-kal csökkent tápértékkel kerülnek az asztalra, és jó keményen. S ha már így „erősödik” a magyar immunháztartás, mit csodálkozunk, hogy előbb öregszik a szervezet, mint a naptól.
A szennyezett környezet hatása
A főváros légszennyezettsége igen magas, a budapesti zajártalmak most közzétett térképével Guinness-rekordot dönthetnénk, az ivóvizünk olyan szennyezett, hogy a természetes életmódot kedvelő egyik nagyságunk azt találta mondani már 20 évvel ezelőtt, hogy még a kocsiját sem mosná le benne. (A klórozott vízre gondolt, amely nem tud áthatolni szervezetünk sejtjeinek falán, és az oxigén sem juthat be oda a vízből.)
Nem kell hozzá nagy ész: ahol oxigénhiány van, ott leáll a keringés. Ahol sötét van és nedvesség és meleg, ott leginkább a gomba szaporodik el meg a rákos sejtek. Szóval ne csak a napfény káros hatása miatt szörnyülködjünk, van itt más láthatatlan baj elég, ami csökkenti az esélyünket még az egészséges mennyiségű napsugárral szemben is.
A hibás látás javítása csak a természetes napfény jelenléte mellett lehetséges, az ilyen gyakorlatok különösen fontosak a szemnek a mai bezárt életmód mellett.
Egyre többet foglalkoznak a szakemberek azzal, miért jönnek elő sokkal hamarabb az öregkori szemproblémák – szürke hályog, szemfenéki zűrök stb. – mint mondjuk 20-30 évvel ezelőtt. Az ózonpajzs vékonyodására tippelnek, az éghajlatunk mediterránosodására. Nem kellene inkább a modern beavatkozásokat tetemre hívni?
Gyógyítás „zombizásos” napba nézéssel
A kontaktlencsék és a mikrosebészeti úton javított látás esetén a szemnek már nincs többé esélye relaxálni. Márpedig ha dr. Bates tanításait vesszük figyelembe, a dolgok nagyon is ellentmondásosak. Nem az életet adó égitesttel lehet a baj, hanem azzal, hogy a látás, aminek majdnem teljes egésze az agyunk munkája, a „zseniális” és kényelmes beavatkozások után már nem képes pihenni. Operációval rögzítették a helytelen nézési szokásokat, tehát a bajok kialakulása felgyorsul. Gondoljanak bele, nagyon is logikus!
Dr. Bates kísérletekkel bizonyította, hogy semmilyen károsodás nem érte a nyulakat és más állatokat, ha órákig erős fénynek, napnak tette ki a szemüket. A hirtelen jött erős napfény miatt látászavar keletkezett ugyan náluk, de mindig az agyban, és el is múlt pár nap vagy pár hét alatt, a szemen pedig semmilyen károsodás nem volt kimutatható. Könyvének 189. oldalán egy mama a kisgyerekével bámul a napba, mindenféle kényelmetlenség nélkül.
Magam is így „gyógyítom” azt a „látássérültet”, aki a napba nézett és „károsodott” a szeme. „Zombizással”, majd fél órás szemeltakarással. (Finoman felemeli szemhéját a páciens, és közben lefelé néz. Így a szem fehér részét éri a nap – innen a zombi név –, és nem is kell a napba tekinteni.) Azonnal tünetmentes lett mindegyik „gyógyíthatatlan beteg”. Természetesen nem a déli napot alkalmaztam a nyári kánikulában.
A fény hiánya lassan „bányaló effektust” okoz az emberiségnek, írtam korábban. Vegyük észre: a napfény gyógyítja a szemet, a napszemüveg meg a dioptriás épp ellenkezőleg – rontja. Azt az érvet pedig nem volna helyes elővenni, hogy dr. Bates idejében még nem volt ózonkérdés. Persze nem volt akkor nitrit- meg ólomszennyeződés sem, nem léteztek E-számok, és a tehenek nem permetezett füvet ettek, aminek minden liternyi fertőzött tejéből 4 litert készítenek a tejiparban... Persze akkor nem volt tv, számítógép és internet sem. Mindez még inkább rögzíti a merev nézési szokásokat, amelyek valóban a szem romlásához vezetnek.
Józan eszünkre hallgatva és komplex gondolkodással beláthatjuk, hogy ha elfordulunk a mértékletes, fokozatos napfénytől, akkor károsodik a látás és az egészség. Ha túlzásba visszük, éppúgy pórul járhatunk, mint minden mással.
Óvatosan és fokozatosan – akkor nem lesz gond.
Vén Péter
szemtréner
Tanácsadás
A szerző legközelebb 2008. szeptemberben Pécsett, októberben pedig Budapesten és Vácon tart látástréninget felnőtteknek (12 éven felüli gyerekek is részt vehetnek). A helyszínről és az idpontról augusztustól lehet tájékozódni Vén Péter honlapján.










