A természet valóban havonta néhány nap szenvedésre ítélt bennünket, nőket? Vagy lehetséges más, pozitívabb módon is tekinteni a havivérzésre? A menstruációval kapcsolatos közvélekedés szinte teljes egészében eltorzult napjainkban – erre engednek következtetni a médiareklámok, a női magazinok „önsegítő” cikkei, és bizony ez derül ki abból is, ahogy mi, nők egymás között beszélünk arról, milyen kínokat élünk át azokon a bizonyos napokon.

A valójában nőiességünk esszenciáját jelentő eseményt szinte egyöntetűen a pokolba kívánjuk, hiszen megkeseríti az életünket, kevesebbnek, tisztátalannak érezzük magunkat, amikor éppen „megvan”.

A tampon- és betétreklámok szinte egytől egyig azt sugallják, hogy a nőnek kötelessége ilyenkor is fittnek és energikusnak lennie, és ugyanazt az életet élnie, mint máskor. Az általános felfogás az – amelyet egyébként egyértelműen támogat a család, a közösség és a munkahely is –, hogy ez egészségügyi probléma, szinte betegségszámba menő nyűg, amelyet maradéktalanul kezelni kell, lehetőleg úgy, hogy a környezet ebből ne vegyen észre semmit.

A cél: a kellemetlenségek kiiktatása

A menstruáló nőre elvárásként nehezül pihenésre nem sok időt hagyó világunkban, hogy ezeken a napokon is 100%-osan teljesítsen otthon és a munkahelyén egyaránt, uralkodjon magán, rezzenéstelen arccal tűrje a fájdalmat és tegye a dolgát. Így már nekünk, nőknek is természetes, hogy ha fájdalmas a menstruációnk, tömjük magunkba az erősebbnél erősebb fájdalomcsillapítókat, és igyekszünk úgy tenni, mintha minden rendben lenne.

Ez a természetes élettani folyamat mára illetlenné, mocskossá, takargatnivalóvá vált a szemünkben. Ezért, hogy környezetünket megkíméljük a látványtól és a szagoktól, hajlandóak vagyunk megvenni a „láthatatlanként” reklámozott vagy egyenesen illatosított (!) betéteket is, hiszen az élelmes gyártók természetesen erre is gondoltak. A női lapok időről időre adnak néhány remek tippet arra nézve, hogyan „vészeljük át” a menstruáció előtti és alatti tünetegyüttest, megerősítve bennünk azt az érzést, hogy ilyenkor nem vagyunk teljes értékűek.

Mára eljutottunk odáig, hogy csak a tisztátalan vérzést, a fájdalmat és a szokásos napi rutinra való alkalmatlanságot látjuk ebben az összetett testi-lelki folyamatban, amely vélekedést már maga a szó is hűen tükrözi – havibaj –, és kizárólag arra törekszünk, hogy mindezeket a kellemetlenségeket kiiktassuk egy „tisztább, szárazabb, biztonságosabb” érzés érdekében.

Női test – női bölcsesség – természetközelség

Vajon tényleg ez volt a természet, a tökéletes alkotó célja, hogy a nőket havonta néhány nap „szenvedésre” ítélje? Ideje felülvizsgálni a régi mítoszokat, amelyek szerint a nő büntetésként kapta a havibajt bizonyos ősi tettei megtorlásaként, és felidézni a női természet legbensőbb misztériumait.

Spirituális szemszögből megközelítve a nő befogadó, elfogadó, passzív, ciklikus lény, ellentétben férfi párjával, az aktív, megvalósításra törekvő, lineárisan gondolkodó szellemi erővel – erről árulkodnak eltérő formájú nemi szerveink és a hozzájuk kapcsolódó szimbólumok is. (Nő-kör, spirál, Férfi – egyenes, bot, pálca stb.)

A női természet sajátja az élet körforgásának szerető támogatása, fenntartása és elfogadása. Ez a női bölcsesség tükröződik a női ciklus Hold-ciklusokhoz hasonló folyamatában is, ami hónapról hónapra a születés-virágzás-halál körforgását testesíti meg, mintegy újra és újra figyelmeztetve a nőt a természet örök rendjére és saját regenerációs képességére.

A nő saját ciklikus természete révén könnyebben maradt közeli kapcsolatban a természeti erőkkel, a Hold változásaival, az elemek változékonyságával, saját ösztönösségével. A nő legbensőbb lényéből fakad az emberi élet változásainak békés elfogadása: az életet a halállal együtt, a virágzást az elmúlással együtt, a ragyogó emberi természetet árnyoldalaival együtt, egységben érzékeli.

Piros betűs ünnepnapok?

A menstruáció ebben a megközelítésben egyfajta tisztulás, a régi, elavult elengedése, átalakítása, felkészülés az új ciklusra, és ez bizony sokszor fájdalommal jár. Érdemes ezt elfogadni, semmint mindenáron gyógyszerekkel küzdeni ellene. (Természetesen minden nőnél előfordul igazán fájdalmas menstruáció, amikor szükségét érezheti egy-két csillapító gyógyszernek, de ebben az esetben sem árt a mértékletesség.)

Lenyűgöző a női természet, az, hogy havi rendszerességgel lehetővé teszi számunkra a régi elengedését testi szinten is. Emellett a fájdalom csak egyfajta kellemetlen „mellékhatás”, ami gyengéden visszahelyez a testünkbe, és amivel meg lehet barátkozni, hiszen saját női mivoltunkból fakadó, folyton megújuló teremtő erőnkre hívja fel a figyelmünket.

Ünnepeljük azt a csodálatos adományt, hogy havonta lehetőségünk van újjászületni és újra megtapasztalni saját teremtő erőnk újjáéledését!

Gyakorlat:
Amikor érzed a kezdődő görcsöket, fájdalmakat a testedben, teremts alkalmat egy rövid elengedő szertartásra vagy meditációra. Mondj köszönetet a testednek, hogy ebben a hónapban is lehetővé teszi számodra a tisztulást, a régi dolgoktól való megszabadulást. Írj listát azokról a tulajdonságaidról, rossz szokásaidról, emlékeidről vagy érzéseidről, amelyektől úgy érzed, ideje már megválnod, mert nem támogatják tovább a fejlődésedet. Gyújts gyertyát és égesd el azzal a szándékkal, hogy hajlandó vagy őket elengedni – a tűz elem mágikus ereje segít a megtisztulásban.

Legyünk gyengédek önmagunkhoz!

A menstruáció, mint minden mélyreható testi-lelki változás, fájdalmakkal, vérzéssel, hormonszint-ingadozással járó átalakulás, sebezhetőbbé és érzékenyebbé teszi a nők nagy részét. Sokan ingerültek, hisztisek és akár elviselhetetlenek is tudunk lenni a menstruáció előtt és közben. Ebben nagy része van a havi vérzést nyűgként kezelő felfogásunknak, és a már saját magunkkal szemben is érvényesített elvárásunknak, hogy ilyenkor is maximálisan teljesítsünk.

Ám ha elfogadjuk azt, hogy ezeken és a megelőző napokon igenis visszahúzódóbbak, elesettebbek és kevésbé aktívak vagyunk, gyengédségre, egyedüllétre vagy lustálkodásra vágyunk, megszelídíthetjük, és alkotó módon használhatjuk fel ezt az állapotot. Sokan ilyenkor öntudatlanul is befelé fordulnak, mintegy összegezve a lezáruló ciklust. A vérzés megindulását megelőző és követő néhány nap kifejezetten alkalmas önreflexióra, önvizsgálatra, szenteljünk ezért önmagunknak elég időt és figyelmet.

A menstruáció megtanít a saját magunkról való gondoskodásra és felelősségvállalásra is. Ha megadjuk magunknak azt az elfogadó szeretetet, törődést és gyengédséget, amire ilyenkor különösen szükségünk van, képesek leszünk más módon viszonyulni a környezetünkhöz – és az is hozzánk.

Tanácsok a támogató szeretethez

Mi segíthet, hogy kifejezd önmagadnak támogató szeretetedet, nagyrabecsülésedet? Például:

• tápláló, finom, könnyű étel vagy egy kis édesség
• könnyű séta a természetben
• jógagyakorlatok
• lustálkodás, önmagadra figyelés
• kreatív ötletek gyűjtése vagy megvalósítása, kedvtelésekre, hobbira fordított idő
• szex
• naplóírás, vagy egy régóta halogatott könyv elolvasása
• bármi más, ami igazán örömet okoz

Micsoda?! Még hogy szex a menstruáció idején? A havivérzéshez kapcsolódó rengeteg tiltás és tabu között előkelő helyen szerepel a menstruáció alatti szex is. Sokan mocskosnak vagy illetlennek tartják a menzesz alatti szexuális együttlétet, holott a vérből és hüvelyváladékból álló menstruációs folyadék ugyanolyan testnedv, mint a többi.

Mások éppen ellenkezőleg, ilyenkor sokkal inkább kívánják a szexet, ami nemcsak a fokozott testi érzékenységben nyilvánulhat meg, hanem intenzívebb lelki élményt, odaadást, és a partnerrel történő különleges eggyéolvadást jelenthet.

A szerelmi életünkkel összefüggésben is az a legfontosabb, hogy hangolódjunk össze saját magunkkal, engedjünk teret vágyainknak és felfokozott érzelmeinknek. Ha összhangba kerülünk önmagunkkal, ez alatt a néhány misztikus nap alatt könnyen kapcsolatba léphetünk legbelső istennői énünkkel, örökkévaló lényegünkkel. Az pedig már csak rajtunk és a partnerünkön múlik, hogy beengedjük-e őt ezekbe a különleges állapotokba.

A teremtő erők mozgósítása

A menstruáció során valójában kreatív energiáink is felszabadulnak, az emelkedő ösztrogénszint pozitívan befolyásolja szellemi tevékenységünket. Nem véletlen, hogy sok nő azokon a napokon hegyeket tudna megmozgatni, és levertség helyett a teremtő erőit érzi magában áradni. Bizonyos dél-amerikai indián törzsek asszonyai saját menstruációs vérükkel öntözik földjeiket a termékenységért.

Tudatosítsuk, hogy ez a bensőséges folyamat csak rólunk szól: összpontosítsunk önmagunkra, ismerjük fel saját vágyainkat, és gondoskodjunk magunkról ennek megfelelően. Lehetőség szerint ezeken a napokon ne vállaljunk többet, mint amennyit az aktuális állapotunk lehetővé tesz, vagy időzítsük ekkorra a fokozott elmélyülést, kreativitást igénylő feladatainkat.

Könnyen lehet, hogy a havivérzésünkhöz való hozzáállásunk változásával ezeket a napokat tartjuk majd a legkreatívabb, legbensőségesebb vagy akár legenergikusabb időszaknak!

Kolontár Elvira

A témához kapcsolódó, a menstruációt megelőző kellemetlen tünetek (PMS) enyhítését szolgáló PMS-diéta című írásunkat holnap olvashatják – a szerk.