Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, amelyek a szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítják, vagy gátolják azok szaporodását. Sokan azonban nem ismerik e gyógyszerek szedésének szabályait, sőt, ok nélkül is az otthoni készletből próbálják kúrálni magukat. Ez igen veszélyes is lehet, ezért az Országos Alapellátási Intézet Antibiotikum Aranyszabályok címen felvilágosító kampányba kezd, amely mindenki számára érthetően foglalja össze a tudnivalókat.

A leggyakrabban előforduló fertőzések, amelyekre antibiotikumot rendel az orvos, az arc- és a homloküreg-gyulladás, a tüszős mandulagyulladás, a középfülgyulladások, a hörghurut és a tüdőgyulladások nagy része, a vesemedence-gyulladás, a húgyúti fertőzések, az agyhártyagyulladás, a kötőhártya-gyulladások jó része és a vérmérgezés.

Eredetileg csak azokat a vegyületeket nevezték antibiotikumoknak, amelyeket valamilyen élőlény (gomba, baktérium) termelt, a mesterségesen előállított szereket kemoterapeutikumokként említették. Ma azonban már minden baktériumellenes gyógyszert antibiotikumnak neveznek.

Hol van már a penicillin?

Az antibiotikumok kutatása a mai napig szakadatlanul folyik, mert a baktériumok, amelyek ellen a mai antibiotikumok hatásosak, egy idő után sajnos átalakulnak és ellenállóvá válnak. A szulfonamid és penicillin típusú antibiotikumok mellett/után megjelentek az amino-glikozidok, a cefalosporinok, a kinolonok és a makrolid típusú készítmények. Az újabb, szélesebb hatásspektrumú antibiotikumokat az orvosok tárt karokkal várják, a baktériumok pedig lassan, de biztosan rezisztenssé válnak rájuk.

Az orvosok még mindig túl gyakran írnak fel antibiotikumot, mint ahogy elterjedt módszer az antibiotikummal való öngyógyítás is. A közvélemény keveset tud az antibiotikum-rezisztenciának az egyénre, az egészségügyi ellátásra és a társadalomra gyakorolt gazdasági hatásairól, feltehetően ezzel is magyarázható a szakma és a fogyasztók részéről megnyilvánuló közöny.

Az antibiotikumok alkalmazásának másik, a rezisztencia kifejlődésén kívüli veszélye, hogy néhányan túlérzékenyek ezekkel a gyógyszerekkel szemben, ami súlyos allergiás tünetekben nyilvánulhat meg.

A vírus nem pusztul el tőle, sőt!

A tapasztalatok alapján olyankor is antibiotikumot veszünk be, amikor az nem lenne szükséges, más szóval „túlszedjük” a szert. Ennek a lelki oka abban kereshető, hogy mielőbb szeretnénk jól lenni, és az antibiotikumról tudjuk, hogy valóban hatásos szerek. De csak akkor, ha baktérium okozta a betegséget!

A nem megfelelő gyógyszer beszedése komoly veszélyeket rejthet. Az ezekben a napokban tomboló, megfázásos tüneteket okozó betegségek legtöbbször vírusos eredetűek, ezért ezekre az antibiotikumok hatástalanok.

Általános szabályként megfogalmazható, hogy az antibiotikum szedését csak az orvos írhatja elő – bakteriális fertőzés esetén. Az influenzavírus okozta fertőzés esetében orvosi javaslat nélkül bevett antibiotikum a vírust nem pusztítja el, viszont a szervezetben az arra érzékeny baktériumok elhalnak, és helyüket a gyakran sokkal veszélyesebb, az antibiotikummal szemben ellenálló baktériumtörzsek foglalják el, így az influenza súlyos szövődményeit az antibiotikum szedése segítheti.

Csak pontosan, szépen...

A nem megfelelő mennyiségben szedett antibiotikum a rezisztens baktériumok elszaporodását segíti, és így a betegség nem szűnik meg, hanem még súlyosbodhat is. Az antibiotikumok a szervezetben rövid idő alatt hatástalanná válnak vagy hamar kiürülnek, ezért szükséges meghatározott időben és a pontosan előírt adagban bevenni őket. Otthoni kezelés esetén a láz megszűnése után sokan hajlamosak abbahagyni a gyógyszer szedését. A nem kellő ideig tartó gyógyszerszedés oka lehet a betegség kiújulásának, mert a teljes gyógyulás a tünetek javulásától független.

Indokolt esetben – a hatásos kezelés érdekében – tanácsos meghatározni a baktérium antibiotikummal szembeni érzékenységét. Ilyenkor a több helyről levett váladékmintából kitenyésztik a kórokozókat, azután antibiotikumot tartalmazó, különféle táptalajra teszik. Amelyik táptalajon nem látnak további szaporodást, az az antibiotikum használ az adott baktérium ellen, és valószínűleg a beteg szervezetben is elpusztítja majd a kórokozót. Az ilyen vizsgálat után végzett kezelést nevezzük célzott antibiotikum-terápiának. Sürgős esetben tapasztalati alapon, a legmegfelelőbbnek ítélt antibiotikummal kezdik meg a kezelést, és esetleg az érzékenység eredményének megfelelően a későbbiekben módosítják azt.

Antibiotikum mellé probiotikumot

A korszerű, teljes körű antibiotikus kezelés nemcsak a betegség legyőzésére, hanem a szervezet gyors regenerálására is kiterjed, mivel az antibiotikumok mérséklik a bélflóra működését, rosszabb esetben elpusztítják a bélflóra egy részét, és ez a betegség utáni regenerálódás elhúzódásához vezethet.

A bélbaktériumokat elpusztítva, az antibiotikumok legsúlyosabb tünetként gyakran okoznak komoly hasmenést, bélgyulladást, ezért széles spektrumú antibiotikumos kezelés mellett mindig ajánlott probiotikus szerrel segíteni a bél baktériumflórájának helyreállítását. A probiotikumok jótékony hatású baktériumok, javítják a bélflóra működését, elősegítik a problémamentes emésztést, erősítik az immunrendszert és segítik a vitaminhiány megszűnését.

(Forrás: Infovilág, szerk.: Kulcsár László)
A témáról további információk találhatók a www.aranyszabaly.hu honlapon.