Nem is gondolnánk, hogy a hazai lakosság 70%-a szenved fogínysorvadásban, ebben a kevéssé ismert, kellemetlen és alattomos betegségben. A betegség főként azokat érinti, akiknek a szervezetében alacsony a D-vitamin tartalom, de kisebb-nagyobb mértékben minden felnőttet fenyeget.
Mi a fogínysorvadás kialakulásának oka? Ha szánk baktériumflórájának egyensúlya felborul, elszaporodnak bizonyos baktériumok, amelyek a szájban lévő ételmaradékokkal (főleg a cukortartalmúakkal) találkozva először lepedéket képeznek, majd ha a lepedéket nem távolítjuk el elég alaposan, akkor az megszilárdul, és kialakulnak a fogkő-lerakódások.
A betegség előrehaladtával a fogíny elválik és visszahúzódik a fogtövekről. Ez elősegíti a baktériumokkal teli tasakok kialakulását. A baktériumok és az általuk termelt méreganyagok nemcsak a fogíny szöveteit támadják meg, hanem a fogágyat és a fogakat körülvevő szöveteket is. Ezért kezdenek azután meglazulni az egyébként ép fogaink, és ha nem kezeljük időben, ez az állapot könnyen teljes fogsorunk elvesztéséhez vezethet.
Fogainknak életünk végéig szolgálni kellene minket
A legnagyobb probléma az, hogy az emberek azt hiszik: fogaik elvesztése a korral járó természetes folyamat. Pedig ez így nem igaz. Fogaink „úgy vannak tervezve”, hogy életünk végéig kiszolgáljanak minket. Ha megadjuk szervezetünknek a kellő vitamin- és ásványianyag mennyiséget, kellőképpen tisztán tartjuk fogainkat, akkor ők utolsó leheletünkig szolgálni fognak bennünket.
Mint minden betegségnél, a paradentózis (fogínysorvadás) esetében is a legegyszerűbb a megelőzés. A legfontosabb, hogy kellő mennyiségű C-vitamint vigyünk a szervezetünkbe, sok zöldség és gyümölcs fogyasztásával, de nagyon fontos a kellő mennyiségű D-vitamin jelenléte is. A Boston Egyetemen végzett kutatások azt bizonyították, hogy akiknél alacsony D-vitamin-szintet állapítottak meg a vérben, azoknál sokkal gyakoribb lett a fogínysorvadás kialakulása. Már napi 10-15 perc napozás is nagyban segíti a megelőzést.
A fogkefe nem új találmány, de ha már van, használjuk!
Nagyon fontos fogaink helyes ápolása is. Ne gondoljuk, hogy a fog tisztítása modern korunk találmánya. A természeti népek nem műanyag fogkefét használnak, hanem olyan fák vagy bokrok ágait használták-használják erre a célra, amelyek belül kefeszerű rostokat tartalmaznak, emellett gyulladáscsökkentő hatóanyag is van bennük. Afrikában, Ázsiában és a Közép-Keleten ma is találkozhatunk „fadarabot” rágcsáló emberekkel.
Azért nem kell ennyire visszatérni a gyökerekhez, de mindenképpen mossunk fogat naponta legalább kétszer. Válasszunk puha szőrű fogkefét, és alaposan, minden oldalról kívülről, belülről, elöl és hátul is mossuk meg a fogainkat.
Fontos lenne a fogselyem használata is, de ha valakinek nagyon szorosan állnak a fogai, akkor nehezen boldogul vele. Szerencsére kapható a gyógyszertárakban egy sokkal egyszerűbben használható eszköz, a fogköztisztító kefe, amelyet fogainknak megfelelő vastagságban vásárolhatunk. Elég, ha ezt a kefét csak az esti fogmosás után használjuk. Kiválóan megtisztítja a fogközöket, eltávolítja a lepedéket és a beszorult ételmaradékokat is.
A félelemnek nagy ára lehet
Bármennyire félünk is a fogorvostól, évente legalább kétszer meg kell látogatnunk, hogy eltávolítsa a fogkövet. A megszilárdult fogkövet ugyanis fogkefével nem tudjuk eltüntetni. A már kialakult paradentózis kezelésének is alapja az alapos fogkő-eltávolítás, amelyet mélyen, esetenként a fogíny alatt is el kell végezni. Ne hagyjuk, hogy a fogkő megnövekedjen, mert ép fogaink elvesztésével fizethetünk félelmünkért, lustaságunkért.
A lézertechnológia ma már lehetőséget ad a fogíny legalsóbb rétegeiben felhalmozódott gyulladásos szövetek eltávolítására és a csontregeneráció elindítására is.
Fogínyünk egészségének fenntartásában nagy szerepe lehet a fogíny-masszázsnak. Tegyünk egy borsónyi gyógynövényes fogkrémet az ujjunkra, és enyhe nyomással, körkörös mozdulatokkal masszírozzuk végig a fogínyünket alul és felül, kívül és belül. Jótékony hatása mellett kellemesen fel is frissíti a szánkat.
A természetes segítők
Maria Treben klasszikus művében zsálya, tölgyfakéreg, porcsinfű és palástfű azonos arányú keverékéből készült teával történő gyakori szájöblögetést ajánl a fogínysorvadás gyógyítására. Tapasztalatom szerint a kamilla- és zsályatea is sokat segít. Igyunk meg naponta 3 csésze teát, és nap közben is gyakran öblögessünk vele.
A vörösáfonya leve megakadályozza, hogy a lepedék a fogakra tapadjon. Lehetőleg cukormentes változatot vásároljunk. Ha édesgyökeret rágcsálunk, nemcsak a fogszuvasodást előzzük meg, hanem csökkentjük a foglepedék termelődését, és a gyökér antibakteriális hatásával elpusztítjuk az elszaporodott baktériumokat is.
Kurkumából, édesgyökérporból és E-vitaminból készítsünk sűrű pasztát, ebből tegyünk esténként pakolást a beteg fogínyre.
Naponta kétszeri bedörzsölés teafaolajból készült géllel jelentősen csökkenti a fogínygyulladást. Jótékony hatású az eukaliptusz olaj is, amely szinte minden szájvíz alkotóeleme.
Az ánizs, a szegfűszeg és a kardamommag is hasznos ilyen esetekben, ráadásul elveszik a kellemetlen szájszagot is.
Japán kutatások szerint a CoQ10 tartalmú fogkrém nagyban elősegíti a fogínygyulladás gyógyítását.
Tehát ne keseredjünk el, ha fogmosáskor vérezni kezd az ínyünk. Van megoldás, de ne csak a fogorvostól várjuk a gyógyulást, tegyünk meg mi is mindent, amit lehet, hogy megőrizzük fogainkat, és 100 éves korunkban se kelljen a hamut mamunak mondanunk.
Nyári Zsuzsa
(Forrás: Gyógyulás útjai)











