Lassan megszokjuk, hogy kirobban valamilyen élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos botrány. Volt már aflatoxinnal mérgezett paprika, dioxinos csirke- és sertéshús, „szermaradványos” kínai méz, penészes kávé. A legújabb hír a fuzárium gomba toxinjával fertőzött gabonáról szól.

A napokban tette közzé véleményét dr. Szűts Péter, a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház osztályvezető főorvosa, miszerint egy ötéves Csongrád megyei kislány megbetegedett az általa rendszeresen fogyasztott gabonapehelytől. Az orvos tájékoztatása szerint a gyereken észlelt tünetek, a fokozott hormontermelés (ösztrogén) miatt idő előtt köszöntött be nála a kamaszkor. Ennek jeleként a mellei szemmel látható, gyors növekedésnek indultak, és gyenge menstruációs vérzésnyomok is mutatkoztak. Miután a kislánynál a kórházi vizsgálatok kizárták a hormonháztartás rendellenes működését, az orvos arra gyanakszik, hogy ezek a felsorolt jelek a nagyobb mennyiségben, naponta fogyasztott gabonapehely fuzáriummal való fertőzöttsége miatt jelentkeztek.

Feltételezését az is alátámasztja szerinte, hogy az étel elhagyása után a nem kívánt tünetek hamarosan megszűntek, és az elváltozások gyors visszafejlődésnek indultak.

A korai kamaszodás oka?

Egy másik, hét és fél éves kislánynál is hasonló tüneteket tapasztaltak, akinek az édesanyja szintén arról számolt be, hogy a gyerek nagyon gyakran evett gabonapehelyből gyártott készítményeket, illetve korpás vagy teljes kiőrlésű gabonafélékből sütött kenyérféléket. Nála tünetként korai emlőnövekedés mutatkozott. Gyermeknőgyógyásza nála is megállapította, hogy szervezetének hormonszintje (az ösztrogénen kívül) normálisnak mondható, vérképének egyéb laboreredményei is megfelelőek. Ebből szintén arra következtettek az orvosok, mint az előbbi esetnél: az ösztrogénszint kóros megemelkedését valamilyen külső tényező okozza, a szervezetbe a táplálkozással kerül a hormonszint növelő anyag.

Szűts doktor elmondta, hogy számára ezek a tünetek nem jelentenek újdonságot, mert már 19, általa korábban kezelt gyermeknél is észlelte azokat. A náluk elvégzett laboratóriumi vizsgálatok mindegyiküknél bizonyították, hogy a fuzárium gomba által termelt zearonelon egyaránt kimutatható a vérükben és a szülőktől laboratóriumi vizsgálatra kapott élelmiszermintákban. Némely mintában extra mennyiségű toxikus fitoösztrogént találtak a vizsgálatok.

Nincs tömeges fertőzés

Süth Miklós országos főállatorvos és Falus Ferenc tisztifőorvos is nyilatkozott a feltételezett fuzáriummérgezéses esetekről, az esetek ügyében vizsgálatot indítanak. A főállatorvos szerint egyedi, szórványos esetekről lehet szó, nem tömeges megbetegedésről. Hozzá – nyilatkozata napjáig – egyetlen orvostól sem érkezett bejelentés fuzárium toxin okozta megbetegedésekről. Ugyanezt erősítette meg az országos tisztifőorvos is.

A főállatorvos szerint nincs országos összesítő statisztika arról, hogy mekkora lehetett a tavalyi gabonatermés fuzáriumfertőzöttsége, megyei adatokkal viszont rendelkeznek. 2008-ban összesen 3000-nél valamivel több vizsgálatot végeztek, és a minták közül mindössze 7-ben találtak fuzáriumos szennyeződést. A megyénkénti vizsgálat 0-15%-os fertőzöttséget mutatott a gabonatermésben, ám arról a hivataloknak nincs információjuk, hogy a gazdák mit tettek a fertőzött terméssel.

Napi 40 dkg kenyér és egyéni érzékenység

Egyes feltételezések szerint elképzelhető, hogy a fertőzött lisztet nem a kiváló minőségűnek mondott magyar búzából őrölték, hanem valahonnan külföldről érkezett az alapanyag vagy az abból feldolgozott áru. Az Élelmiszerbiztonsági Hivatal főigazgatója, Szeitzné Szabó Mária óva int a pánikkeltéstől. Úgy véli, hogy a hazai gabonatermésben mindig is jelen volt a fuzáriumfertőzés, ám szó sincs annak tömeges megjelenéséről vagy robbanásszerű elszaporodásáról.

A laboratóriumban vizsgált termékek 3%-ánál találtak az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott határértéket meghaladó toxintartalmat. Szerinte ahhoz, hogy valakinél – még túlérzékenység esetében is – jelentkezzenek a tünetek, naponta legalább 40 dkg kenyeret vagy más, teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszert kell folyamatosan fogyasztania.

Tény, hogy éppen a köztudatban egészségesnek tartott táplálékoknál (gabonapehely, teljes kiőrlésű lisztből készült termékek, korpák stb.) nagyobb a toxikus gabona előfordulásának a kockázata, mert azok a gombával fertőzött maghéjat is tartalmazzák. Egyéni érzékenységtől függ, hogy azoknál, akik naponta akár többször is fogyasztanak a kérdéses élelmiszerfélékből, jelentkeznek-e a tünetek vagy sem. A becslések szerint a felnőtt lakosságnak körülbelül az 5-10%-a tartozhat a különösen érzékenyek csoportjába. Mivel a gyermekek szervezete még nincs annyira felkészülve a környezet ártó hatásainak a kivédésére, mint a felnőtteké, és közülük sokan folyamatosan, nagy kedvvel fogyasztják ezeket a készítményeket, náluk akár gyakrabban is megjelenhetnek a nem kívánt tünetek.

Mi a fuzárium, hogyan hat a mérge?

A fuzárium gombafajok a termőtalajban élnek, és világszerte – Amerikában, Ázsiában, Európában – egyaránt nagyon elterjedtek, általában a mérsékelt égövi szántóföldeken. Szaporodásuk, élőhelyük kiterjedtsége nagyban függ az adott év időjárásától. Különösen jól szaporodnak a napjainkban is tapasztalható szeszélyes, rendkívül csapadékos időjárási viszonyok között. A gomba, fajtától függően többféle méreganyagot, úgynevezett mikotoxint termel. Vannak, amelyek kevésbé veszélyesek, másokban többféle méreganyag is termelődik.

A szántóföldeken a gomba a gabonaszemeket (nemcsak a búzát, rozst, árpát, hanem a kukoricát, sőt a rizst is megtámadhatja) általában a betakarítás előtt fertőzi meg. A gabonaszemek felületén megtelepedő gombák méreganyaga a melegvérű fajokra, vagyis az emberre, állatra egyaránt kifejezetten veszélyes, általában a májat és a vesét károsítja, illetve hosszú időn keresztül a szervezetbe jutva rákkeltő hatású lehet. Közöttük az F2 toxin álösztrogén hatású, ami azt jelenti, hogy károsítja a női szervezet érzékeny hormonháztartását.

A méreganyagok a magok őrlése során bekerülhetnek a lisztbe, korpába, majd a liszt- és korpatartalmú élelmiszerekkel az emberi és az állati szervezetbe. Mezőgazdászok szerint a fémzárolt vetőmag használatával, a megfelelő növényvédelmi teendők elvégzésével a gombafertőzés minimálisra csökkenthető.

A hivatalos adatok

A Vetőmag Szövetség saját honlapján a következőkről informál: egy uniós felmérés eredményei „azt mutatták, hogy a Fusarium mikotoxinok a közösségi élelmiszerláncban igen elterjedtek. A Fusarium-toxinok élelmiszer útján történő bevitelének legfontosabb forrásai a gabonafélékből, különösen búzából és kukoricából készült termékek. Míg a teljes népességben a felnőttek között a Fusarium-toxinok élelmiszer útján bevitt mennyisége gyakran kisebb, mint az adott toxinra vonatkozó megengedhető napi bevitel (TDI) értéke, addig olyan kockázati csoportok, mint a csecsemők és a kisgyermekek esetében a bevitel az ahhoz közeli, sőt néhány esetben azt meghaladó.

Az egyes toxinfajtákra lebontva: ha elsősorban a DON (deoxinivalenol) mennyisége magas, akkor különösen kisgyermekek és serdülők körében élelmiszer útján bevitt mennyiség közel áll a határértékhez. A T-2, HT-2 toxinoknál a becsült mennyiségek több esetben meghaladták a határértéket. A biztonságos kimutathatósághoz azonban szükség van a jelenleginél érzékenyebb mérési módszer kidolgozására. A zearalenon és a fumonizinek élelmiszerrel történő becsült átlagos napi bevitele messze a TDI alatt van. Ugyanakkor például a 2003-as betakarítás felügyeleti ellenőrzésének eredményei azt mutatták, hogy a kukorica és kukoricakészítmények fumonizinekkel erősen szennyezettek voltak.

A közegészség védelmében fontos, hogy a legmagasabb megengedett értékek megállapításra kerüljenek a feldolgozatlan gabonafélék esetében, annak érdekében, hogy ne kerülhessenek az élelmiszerláncba magasan szennyezett gabonafélék, illetve annak elősegítésére és biztosítására, hogy a termelési láncban, a táblákon, a betakarítás és tárolás során minden intézkedést megtegyenek a fertőzés megelőzése érdekében (helyes mezőgazdasági, betakarítási és tárolási gyakorlatot alkalmazva). Helyénvaló a feldolgozatlan gabonafélékre vonatkozó legmagasabb megengedett értéket az első szintű feldolgozás céljából forgalomba hozott gabonafélékre alkalmazni, mivel a gabonafélék rendeltetése (élelmiszer, takarmány vagy ipari) már ebben a fázisban ismert” – áll a szakmai szervezet közleményében.

A biotermesztők tiltakoznak: más a „bio”, más a „reform”

A sajtóban több helyütt olyan hírek is megjelentek mostanában, hogy a biogabonából készült élelmiszerekben feltehetően sokkal magasabb lehet a fuzáriumból származó toxintartalom, hiszen ezeket a terményeket nem vegykezelik a kártevő ellen. Ebből az következik, hogy a bioföldek védekezés híján sokkal fertőzöttebbek lehetnek a gomba által, mint a vegyszeres gombairtásnak alávetett területek.

Dr. Roszik Péter, a Biokontroll Hungária elnöke az egyik nagy példányszámú női hetilapban megjelent ilyen tárgyú cikkre nyílt levelében fejezte ki sajnálatát az abban foglaltak miatt. Úgy gondolja, hogy annak tartalma jelentősen ártott a hazai biogazdálkodásnak és a biotermékeket forgalmazóknak, fogyasztóknak egyaránt. Az utóbbiak a szövetséghez intézett leveleikben, telefonjaikban tömegesen fejezték ki csalódottságukat és a biotermékekben megrendült bizalmukat.

Roszik leszögezi: az ominózus cikk következetesen összekeveri a biotermékeket a reform élelmiszerekkel, holott az utóbbiaknál egyáltalán nem biztos, hogy azokat biotermesztéssel előállított alapanyagokból gyártják.

A biotermelés akadályozza a gombafertőzést

Míg a biotermelés feltételeit kötelező érvényű uniós jogszabályok pontosan és egyértelműen szabályozzák, addig a reform termékek előállításánál nincsenek ilyen szigorú feltételek és kontroll. A fentebb említett, fuzáriummal fertőzött müzli is az utóbbiak csoportjába tartozik. Az elnök felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy „a biogabonákat valóban nem szabad kezelni a fuzárium gombákkal szemben vegyszerekkel (ezek maradékai súlyos egészségkárosító hatásúak lehetnek), ennek ellenére a rendelkezésünkre álló szakirodalmak adatai egyértelműen bizonyítják, hogy a biotermékek gombatoxin szintje legtöbb esetben kedvezőbb, ritkán azonos, mint a nem biotermékeké (és szermaradék sincs)! Ennek a jelenségnek sok oka van, így például a biogazdaságok élő talajának természetes fertőtlenítő képessége lényegesen jobb, mint a hagyományos talajoké. Emellett a biotalajok kezelésére kiterjedten felhasznált mikrobiológiai trágyák blokkolják a gomba támadását, a sok műtrágyával nem lazítják fel (teszik fogékonyabbá) a növényi szöveteket, és a legfontosabb, hogy kötelező a vetésváltás (gabona után nem vethetnek gabonát), amely eljárások külön-külön, de együtt különösen jelentős mértékben akadályozzák a fuzárium gomba kezdeti fertőzését ” – jelenti ki az elnök.

A fertőzött lisztet bevonták

A Magyar Távirati Iroda közleménye szerint a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzése során egy bajai székhelyű cég, a Diamont Malom International Kft. durumlisztjei közül kettőben megtalálták a fuzárium gomba toxinjait (fogyaszthatósági határidejük 2009. 12. 15., illetve 2009. 11. 28.). Az MTI-nek nyilatkozó Süth Miklós országos főállatorvos elmondta, hogy nemcsak a kifogásolt termékeket vonták ki azonnal a forgalomból, hanem a cég minden olyan termékét is, amelyeket a kérdéses lisztfajtákból gyártott.

A szakember felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy aki közülük a fentebb megjelölt termékeket megvásárolta, de még nem használta fel, vigye vissza a vásárlás helyére, hogy ott kártalaníthassák. A kifogásolt liszt az ország bármely boltjában felbukkanhat, mert a gyártó nagykereskedőknek is árusított. A megvizsgált lisztben a fuzárium gomba toxinjának DON-változatát találták meg, amely csak nagy mennyiségben fogyasztva okozhat egészségügyi problémákat (hányást, hasmenést), ám hőkezeléssel, sütéssel, főzéssel a méreganyag elbomlik. A főállatorvos szerint ilyen tünetekkel jelentkező betegekről eddig a háziorvosok nem tettek jelentést.

(A DON határértéke 750 mikrogramm/kilogramm, de ez már százszoros biztonsági érték. Egy átlagos, 60 kg-os embernek – ahogy Süth Miklós fogalmazott – egyszerre „nagyon-nagyon sokat” kellene ennie a szennyezett ételből ahhoz, hogy a tünetek jelentkezzenek.)

Lóránth Ida