Szerencsére nem minden elcsúszás vezet egyből a kórházba. Annál fontosabb viszont esés után a gyors és megfelelő segítség. Különösen az idősebb és törékenyebb emberek veszélyeztetettek. A csontszövet ugyanis az évek során porózusabbá válik. A csonttörés, rándulás és zúzódás veszélye fokozódik, mivel a vérerek is a szó szoros értelmében töredeznek. A legveszedelmesebb a combnyaktörés, mely gyakran hosszú időre ágyhoz láncolja az idősebbeket.

Ha valaki véletlenül elesik, a segítőnek biztosítania kell az esetleges veszélyt hordozó helyszínt, például az úttesten, vagy a sérültet biztosabb helyre kell vinni. Idős embereknél különösen gyakori, hogy esés után kicsit zavarodottak. Idegesek, nem bírnak megbirkózni a helyzettel. Ezért fontos, hogy a segítő megőrizze a nyugalmát, és megnyugtassa az érintettet is. Fontos megállapítani, vannak-e és hol esésből eredő fájdalmak. Ha az esés áldozata úgy érzi, már fel tud állni, hagyjunk neki elég időt, és ne akarjuk felrántani.

Fejsérülések

Ilyenkor csak egyet tehetünk: hívjuk a mentők (104) vagy a segélyhívó (112) számát. A fejsérülés agyrázkódással is járhat, melyet csak orvos tud kezelni. A súlyos fejsérülés lehetséges tünetei a szédülés, fáradtság, émelygés, fejfájás és hányás. Legrosszabb esetben az esés ájuláshoz és fulladásos halál kockázatához vezet. Ezek megelőzésére a balesetest stabil oldalfekvésbe kell helyezni. Ha az áldozat nem kommunikál, a mentők megérkezéséig a felsőtestét és fejét kissé megemelt helyzetben kell tartani. Minden esetre érvényes, hogy ha lehetőség van rá, meleg helyen kell tartani a sérültet, ha erre nincs mód, szükség esetén megteszi egy, a beteg alá terített takaró vagy kabát is.

Csonttörés

Az elsősegély lehetőségei itt is korlátozottak. Először is tájékoztatni kell a mentőszolgálatot. A csonttörés felismerhető a kímélő tartásról, amit az érintett automatikusan felvesz, hogy tehermentesítse a fájó helyet. Láb- vagy kartörés esetén például, a normálistól eltérő tartás, az, hogy a testrész nem mozdítható, illetve az érintett helyén mutatkozó kidudorodás jelezheti a törést. Törés esetén tilos az érintett testrészt mozgatni, nyugalmi állapotban kell hagyni. Ez leginkább egy összetekert takaró vagy kabát segítségével oldható meg, mely oldalról megtámasztja a törött testrészt.

Nyílt törés esetén a sebet le kell takarni, mivel fertőzés veszélye áll fenn. A legjobb a sterilgéz, ha ilyen nincs kéznél, vészhelyzetben megteszi egy zsebkendő is. Figyeljünk a sokktünetekre is, ilyen lehet például a közönyösség, erősen felgyorsult pulzus vagy sápadt bőr. Lazítsuk meg a sérült ruházatát, ugyanakkor ne feledjük el, főleg télidőben fontos, hogy ügyeljünk a beteg testhőmérsékletére is.

Zúzódás és rándulás

Mindegy hogy zúzódásról vagy rándulásról van szó – mindkettő tompa sérülés, melyeknél azonos elv szerint kell eljárni. Esetükben az elsősegély menete pihentetés, jég, nyomókötés és felpolcolás. A fájdalom kezelésére a legjobb módszer a hideg és nyomás kombinációja. A fájdalmas dagadt részt azonnal jegelni kell. A legjobb a patikákban beszerezhető hűtőborogatás, melyet a fagyasztóban tartunk, és szükség esetén, törülközőbe csavarva a sérült helyre teszünk vagy nyomunk. Használhatunk törülközőbe csavart jégkockákat is. Fontos: a jeget soha ne tegyük közvetlenül a bőrre, mert fagyást okozhat.

A nyomókötés célja, hogy a daganat ne terjedjen tovább. Azon kívül rögzíti is a kímélő tartást. A nyomókötéshez rugalmas kötszert kell használni. Használat előtt áztassuk hideg vízbe, és nedvesen tekerjük a sérült területre. Még hatásosabb, ha hűtőborogatást rögzítünk nyomókötéssel a sérült felületen.

(Forrás: Erste Hilfe bei Stürzen, németből fordította: Harrach Orsolya )