A kutatók először azt zárták ki, hogy az alanyokban nincs jele a szájszárazságot okozó egyéb tényezőknek, például a következőknek:

• Gyógyszerek (antihisztaminok, vízhajtók vagy vizelettartási zavar elleni gyógyszerek).
• A Sjögren-szindrómához hasonló betegségek.
• A nyálmirigyek műtét, orvosi kezelés vagy sugárzás következtében kialakuló károsodása.
• Túlzott verejtékezés.
• Dohányzás.
• Fej-nyak sérülés vagy műtét.
• Túlzásba vitt testmozgás, láz, égési sérülés vagy hasmenés okozta kiszáradás.

Ezt követően a nyálat vizsgálták. Azokban a nőkben, akik a szájszárazság fent felsorolt okainak egyikével sem rendelkeztek, magasabb volt a nyál kalciumszintje, kortizol hormonszintje és mellékpajzsmirigy-hormon szintje. E két hormon szintje a menopauza alatt emelkedik meg alacsony ösztrogénszint esetén. Azokban a nőkben, akik nem szenvedtek szájszárazságban, normális volt a két hormon és a kalcium szintje a nyálban.

A szájszárazság tüneteit mutató nőkben pedig a csontritkulás valószínűsége is magasabbnak mutatkozott. Ha tehát valaki a változókorban van, és a szájszárazság tüneteit észleli, érdemes konzultálnia orvosával egy esetleges csontsűrűségvizsgálatról.