Németországban mintegy 5 millió ember szenved májbetegségben. Sokan nem is tudják, hogy betegek, ugyanis – ellentétben sok más betegséggel – a figyelmeztető jelek nem specifikusak, vagy teljesen hiányoznak. Így sokan nem gondolják, hogy a levertség, csökkent teljesítmény, a végtagfájdalmak és puffadás egy lopakodó májzsugor vagy hepatitis jele lenne.

A májbetegségnek sok oka van. Ezek közé tartoznak a vírusfertőzések, a túlsúly, az alkohol, gombamérgezések, környezeti mérgek, valamint gyógyszerek, de anyagcsere-betegségek, például hemokromatózis, alfa-1-antitripszinhiány, vagy nem alkoholeredetű zsírmáj-hepatitisz is lehet kiváltó ok. Nagyon ritkán autoimmun betegségek is okozhatják a máj megbetegedését.

Az alkohol csak az esetek felénél kiváltó ok. Kezeletlenül az esetek több mint felénél a betegség krónikussá válhat. Ez azt jelenti: minél tovább marad a betegség észrevétlen, annál nagyobb a májzsugor vagy májrák kockázata.

A korai stádiumban felismert számos májbetegség kezelhető, és hosszú távú következményei elkerülhetők. A tünetek:

• állandó fáradtság, koncentrációzavar
• nyomásérzés a has jobb felső részén
• étvágytalanság és súlyváltozások
• hányinger, hányás, puffadás
• a bőr vagy a szem sárgás elszíneződése.

Májzsugorodás és zsírmáj

Noha a krónikus májbetegség okai különbözőek, késői következményei nagyon hasonlóak. Ha a májat állandó gyulladások túlterhelik, sejtpusztulás következik be. A beteg máj heges és zsugorodott lesz. Ezt a végállapotot nevezik májzsugornak (cirrózis).

A májzsugornál az elpusztult májsejtek helyett kötőszövet alakul ki, a máj megkeményedik és zsugorodik. Ez a kár helyrehozhatatlan, és a máj már nem tudja ellátni a központi „vegyi üzem” és méregtelenítő funkcióját. A következmények súlyosak: vízhas (ascites), az agy működésének zavarai (encephalopathia), vérzés visszerekben, a gyomorban vagy a nyelőcsőben, de májrák is.

Gyakori májbetegség a zsírmáj. Ez esetben sok zsír tárolódik a májban. Májgyulladás (zsírmájhepatitis) jöhet létre, melynek a következménye szintén májzsugor. Az oka többnyire kalóriagazdag táplálkozás, mely kevés mozgással párosul. Oka lehet a gyakori alkoholélvezet. Zsíranyagcsere-zavar és cukorbetegség is okozhat zsírmájat. A testsúly normalizálásával és alkoholtilalommal a zsírmáj kialakulása megelőzhető.

Hepatitisz fertőzések

Hepatitis A: elsősorban szennyezett étellel és érintéssel terjed. Mivel ez mindig magától gyógyul, ez a vírushepatitisz legártalmatlanabb formája. A lefolyás azonban problematikus lehet idős embereknél, krónikus betegeknél és gyenge immunrendszerűeknél.

Hepatitis B: egyike a leggyakoribb fertőző betegségeknek. Hepatitis B-t szinte minden testnedv (vér, nyál, könny, hüvelyi váladék, sperma) továbbítja. További kockázat, hogy e betegség a gyermek születésekor átterjed az anyáról a magzatra. Felnőtteknél az akut vírusfertőzés az esetek 95–98%-ában gyógyul. Az esetek 2–5 %-ánál a megbetegedés krónikussá válhat, aminek következménye májzsugor lehet. Időben történő diagnózis és kezelés hatására e veszélyes következmény elkerülhető.

Hepatitis C: Németországban mintegy félmillió ember hordozza magában a hepatitis C vírust. A fertőződés általában vér útján történik, gyakran észrevétlen, hiányozhatnak a májgyulladás tipikus jelei, mint például a sötét vizelet, világos színű széklet és sárgaság. Krónikus betegeknél májzsugor alakul ki, náluk nagy a kockázata májrák kialakulásának is. A hepatitis C ellen ma még nincs védőoltás, de jó eredménnyel gyógyítható.

A májbetegség megelőzése

A májfunkciós tesztek információt adnak arról, hogy fennáll-e májbetegség. Ezt rutinszerűen ellenőrizni kell. Kiegyensúlyozott, alacsony kalóriatartalmú étrend megfelelő testmozgással, higiéniával, mindenekelőtt mérsékelt alkoholfogyasztás, valamint a hepatitis A és B elleni védőoltás további fontos intézkedéseket jelentenek a megelőzésben.

(Németből fordította: Koncz László)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről