Nyári egészségvédő tanácsok
Nagy Péter 2007. május 24. csütörtök, 06:34Sokan már alig várják a tartós jó időt, a nyári hónapokat, amikor „hétágra” süt a nap. Bizony a napsütés sok gyógyhatással szolgál minket. A fény önmagában is képes vidámabbá tenni hétköznapjainkat, emellett számos élettani folyamatban rendkívül fontos szerepe van.
Élettani tény: a napfény fokozza testünkben a boldogsághormon (szerotonin) termelődését, valamint serkenti a vérkeringést és erősíti az immunrendszert. A mértékkel végzett napozás (napkúra) a természetes gyógymódok között fontos szerepet tölt be. Napoztatással segíthetjük a nehezen gyógyuló, fekélyes sebek gyógyulását, az izzadással pedig sok méreganyag távozik szervezetünkből.
Óvatosan napozzunk!
Tartsuk be a FOKOZATOSSÁG és a MÉRTÉKLETESSÉG alapelvét! Vigyázat! Tűző napon süttetni magunkat NEM AJÁNLOTT – bőrrák veszélye!). Napfürdőre alkalmas a kora délelőtti (8-11 óra) vagy a késő délutáni (18-20 óra közötti) időszak.
Menjünk ki a természetbe, és használjuk ki az elemek (nap-tűz, víz, levegő) gyógyhatását, mozogjunk sokat, töltekezzünk fel az egész évre elegendő energiával! Akik allergiások, vegyék figyelembe, mikor virágoznak azok a növények, amelyekre túlérzékenyek. Számukra fontos az immunrendszer megerősítése, a megelőzés (pl. immunerősítő szer szedésének megkezdése már több héttel az allergiát okozó növények virágzása előtt, csalántea ivása stb.).
Gyógynövények
Nyáron sok gyógynövényt gyűjthetünk, és a hidegebb napokra is gondolva száríthatjuk őket. A természetben tett hosszabb-rövidebb túrák gyógynövénygyűjtéssel, a természet megismerésével egybekötve mind testünket, mind lelkünket erősítik.
Kullancsok ellen védekezzünk illóolaj-tartalmú szerekkel! Lehetőleg kerüljük a bozótos helyeket és a magas füvet.
Mielőtt olyan gyógynövényt alkalmazunk, amelyet eddig nem fogyasztottunk, végezzünk el egy egyszerű allergiatesztet: a növényből készült szerből keveset kenjünk az alkarunk bőrére, kevéssel a csukló fölé. Ha fél-egy órán belül nem jelentkezik bőrpír, gyulladás, akkor valószínű, hogy a növény nem fog gondot okozni.
Gyümölcs
Nyáron a természet elhalmoz bennünket éltető erejével, az életerőt adó friss gyümölcsök, zöldségek révén. A természetgyógyászok szerint a természetes ételek úgynevezett napenergia-értéket is tartalmaznak, amely annál nagyobb, minél frissebb a növény.
A nyers gyümölcsöket lehetőleg üres gyomorral fogyasszuk (étkezések előtt vagy étkezések után 2-3 órával).
Nyáron meleg időjárás esetén tarthatunk gyümölcsnapokat, a nyers ételek aránya ekkor elérheti akár a 60-70%-ot is az étrendünkben. Gyümölcsnap alkalmával egyféle gyümölcsöt fogyasztunk, 3-4 adagra elosztva, a kívánt mennyiségben. Aki nem bírja az egész napos kúrát, vacsorára ehet mást is.
Nyár elején megfelel a szamóca, a cseresznye, a meggy, később a sárgabarack. Kevesen tudják, hogy a cseresznye és a meggy szára is gyógyhatású (vizelethajtó, nyálkaoldó, enyhe szívserkentő). Gondolhatunk erre is, amikor érnek ezek a gyümölcsök. Kiváló vízhajtó gyümölcs a görögdinnye. Vesebetegek nagy hasznát vehetik. Erjedésgátlóként fogyasszunk hozzá nem csípős fűszerpaprikát.
Gyümölcsöt és zöldséget ne keverjünk egymással. Együk végig az idényzöldségeket és -gyümölcsöket!
Gabonafélék
A gabonafélék közül ekkor főként a hűtő hatású árpát, kukoricát használjuk. A rozs, a búza és a rizs kiegyensúlyozó hatású (fogyasztható hideg és meleg időjárás esetén is). Hidegebb, csapadékos napokon beiktathatjuk a melegítő hatású kölest, hajdinát, zabot is.
Fogyaszthatunk csíráztatott magvakat is (naponta 4-5 evőkanál mennyiségben). A csírákban a tápanyagok előemésztett formában találhatók, könnyebben felszívódnak. Nagyon gazdagok vitaminokban, ásványi anyagokban, klorofillban.
Zöldség
Nyáron nem nagyon kell gondolkodni, amikor salátakészítésről van szó. Inkább a „bőség zavarával” küzdünk.
Ha biozöldséghez jutunk, ne dobjuk el a karalábé, sárgarépa, retek zöldjét sem: köretként megpárolhatjuk, illetve beleapríthatjuk a salátába.
A salátákba keverhetünk gyógynövényeket és vadon termő, ehető zöldségnövényeket is (például csalán, százszorszép levele, cickafark fiatal hajtása, pitypanglevél).
Éltető fűszernövények
Salátáinkat, a leveseket, főzelékeket, burgonyaételeket, turmixokat, leveket ízesítsük gyógynövény-fűszerekkel. Készíthetünk belőlük ízletes teát is.
Vesebetegeknek, reumásoknak jót tesz a friss petrezselyem zöldje, a lestyán, a friss csalánhajtás, a nyírfa levele (teaként vagy fűszerként). Akinek problémája van az emésztésével, fogyasszon sok kaprot, köményt, édeskömény-hajtást.
A cukorbetegeken segíthet a friss zöldbab (párolva), a nyers és párolt zöldségek, a friss kapor, illetve a szamócalevélből, málnalevélből, kukoricabajuszból (nyár vége felé), kecskerutából, csalánlevélből készített tea.
Ezek a növények nyáron frissen gyűjthetők. Talán legegyszerűbb (ha van kertünk), oda telepíteni őket.
Izzadás, folyadékpótlás
A nagy meleg következtében erőteljesebben izzadunk, így több vizet veszítünk. Fontos, hogy elegendő, jó minőségű folyadékot vegyünk magunkhoz. A nagy víztartalmú gyümölcsök, zöldségek is segíthetnek ebben, nyersen fogyasztva, valamint a levesek. Készíthetünk gyümölcs- és zöldségturmixot, frissen facsart gyümölcs- és zöldséglevet. Igyunk zöld teát, gyógyteákat, tisztított vizet.
A túlzott izzadás ellen segíthet a meleg tea (nem tévedés, próbáljuk ki!). Ha csökkentjük sófogyasztásunkat, kevésbé izzadunk, és nem leszünk annyira szomjasak.
A zsályalevél izzadásgátló hatású. Belsőleg (teaként): egy csipetet kis lángon 3 percig forralunk 2-3 dl vízben, 5 percig hagyjuk állni, majd szűrjük. Külsőleg a forrázatát használjuk (fürdő, lemosás). Fertőtlenítő, baktériumellenes, nyugtató hatása is van.
Nagy Péter
egészségügyi tanácsadó
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
http://tanacsok.atw.hu











