Mikor?

A mikor-ra több javaslat is adódik. Alapelv: csak akkor együnk, ha éhesek vagyunk.

Ha ránk tör az éhség, és még nem akarunk enni, (túlsúly esetén) foglaljuk le magunkat, kezeinket valamivel – pl. a Vab-11 akupresszúrás pont nyomásával –, az éhségroham elmúlik egy időre, és nem kínoz minket. Ha sovány valaki, és híznia kellene, de nem „nem ér rá” enni, akkor az éhségroham idején hagyjon abba mindent és egyen. Lehetőleg készüljön fel az étkezésre, ne akkor találja ki a menüt.

Van olyan elmélet, mely szerint reggelizz, mint a király, ebédelj, mint a polgár, és vacsorázz, mint a koldus. Azaz a reggelit tartja a főétkezésnek, szolid ebéd és szegényes vagy semmi vacsora ajánlott.

A legősibb – és ma is igazoltnak látszó – ajánlás egészséges felnőttek esetében az, hogy 11-12 óra tájban étkezzünk először. Ha előtte is szükségét érezzük, akkor frissen préselt gyümölcslevet fogyasszunk. A táplálkozást délután 7 óra körül fejezzük be. Ezután már csak gyümölcs fogyasztható, például 9 után (ha már kiürült a gyomrunk) egy alma elrágcsálása jó a fogaknak, de lereszelve is egészséges, segít az emésztésből maradt salakanyagok gyors elszállításában. Ne felejtsük el, hogy a korral sokkal kevesebb a szervezet tápanyagigénye.

Itt van még egy fontos momentum. Az előbb is említettük, hogy az éhségérzetet a vér cukorszintjének csökkenése okozza. Viszont ameddig inzulin van a vérben, addig nem tudják kifejteni hatásukat az „ifjúság-hormonok”, a „karcsúsághormonként” emlegetett glukagon (a hasnyálmirigy termeli), az „erőhormon” (tesztoszteron) és az „örök ifjúság hormonja”, az STH (zsírmobilizáló szomatotrop növekedési hormon). Tehát eszerint sokáig fiatalosak maradunk, ha nem nassolunk sokat, és hosszabb ideig alacsony a vércukorszintünk. Ajánlott a napi 2-szeri étkezés inkább bőségesen, mint a napi sokszor keveset. A sokszor keveset csak bizonyos helyzetekben helyes, például ha valakinek gyomorműtétje volt, és eltávolították a gyomra egy részét. Ekkor viszont lemond a fiatalos megjelenésről.

A gyümölcsök fehérjetartalma kevés, ezért gyorsan áthaladnak az üres gyomron. Ha a gyomor tele van – ha étkezés után esszük a gyümölcsöt –, akkor a gyors áthaladás helyett az ott lévő anyagokkal keveredve erjedni kezd.

Mit?

És végül a mit kérdése.

Itt a kutatások során figyelembe vették a régi tanításokat, valamint a ma élő egészséges népek, népcsoportok táplálkozási szokásait. Ami ezekben közös, az valószínűleg közel járhat a helyes úthoz.

Alapszabály, hogy minél természetesebb, nem feldolgozott, teljes értékű, élő, méregmentes legyen a táplálékunk.

1. A természetes étel: az ember természetes környezetében, természetes körülmények között termő, permetezés, műtrágya nélkül termelt, természetes állapotban fogyasztott élelem.
   Az ősi magyar hit szerint a természetellenes körülmények között tartott állatok húsa, tojása megbetegít. Tehát a kapirgáló tyúkok, legelésző állatok, kakaslátta tojások fogyasztása nem egészségtelen.
2. A teljes értékű élelem azt jelenti, hogy élelmiszer-alapanyagaink komplettek, finomítás mentesek. Tehát lisztünk teljes őrlésű legyen és nem finomliszt, olajunk hidegen sajtolt és nem feldolgozott-finomított, krumplipürénk burgonyából készüljön, ne krumplipehelyből. Rizsünk nem felületétől megfosztott fehérrizs, hanem barnarizs, mely még minden olyan vitamint, ásványi anyagot tartalmaz, melyet a természet beletett.
   A feldolgozás során a hozzá adott állagjavítók, sűrítőanyagok, tartósítók, színezékek (E-számok) lerontják az értékét. Ezek már csak mű-ételek lesznek. Több országban betiltották némelyek használatát, mert gondot okoztak. A legtöbb betegség ezek fogyasztására vezethető vissza!
3. Az élő táplálék a lehető legfrissebb, alkalmasint nyers gyümölcsöt jelent a lekvárral, gyümölcslevessel szemben.
4. A méregmentes élelem pedig a biotermesztésből – vagy vegyszermentes kertből – származó, természetes tápanyagokkal kezelt földben termő, vegyszerrel nem permetezett terményeket jelenti.

Kimutatható, hogy a mai termények a vitaminoknak és ásványi anyagoknak csak mintegy felét tartalmazzák (a korábbiakhoz képest – a szerk.). Ennek oka az évtizedek óta tartó műtrágyázás, mely a talajba csak az alap makroelemeket pótolta vissza. A mikroelem igényünket fedező mennyiséget nem tudjuk elfogyasztani, ezért ajánlott a biotermesztésből származó élelmiszerek fogyasztása. Itt a termesztés méregmentesen, természetes talajerőpótlással, gyógynövényes védelemmel és kondicionálással folyik.

Budapesten az Ökopiacon beszerezhetők ilyen termények, közvetlenül a biotermelőktől. Érdeklődésére a Magyar Biokultúra Szövetségtől felvilágosítást kaphat a lakóhelyéhez legközelebb élő biotermelőkről.

Kerülendő: génmanipulált élelmiszerek

A géntechnológia az élő szervezetek genetikailag történő módosításának módszere, melyre jelenleg a világ több országában szabadalmi oltalom vonatkozik. A gének manipulálhatósága számos izgalmas új lehetőséggel kecsegteti az emberiséget, mint pl. a hibás, úgynevezett vörös emberi gének kijavítása. Gyógyászati génmanipulációk egész sora teremthetne új korszakot az emberiség számára egy egészségesebb világban. A baj csak az, hogy a gyógyszeriparnak óriási anyagi érdekei fűződnek az ez irányú kutatások hátráltatásához. Helyette viszont aggasztó módon a génmanipuláció káros oldala kerül mindinkább előtérbe. Növényi és állati gének manipulációjával számos ijesztően veszélyes „terméket” állítanak elő. Az állatokkal kapcsolatos kísérletek is rendkívüli aggodalomra adnak okot.

Nagy-Britanniában a leedsi egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a GM-tápból a módosított gén beépülhet-e a szarvasmarháknál a bendőbaktériumokba. Bár a táp rövid ideig tartózkodik az állat bendőjében, a genetikai módosulás bekövetkezett. Így ha a GM takarmányban antibiotikumnak ellenálló gén volt, akkor az a kérődzők bendőjében élő baktériumokat is ellenállóvá tette. (Forrás: FEMS Microbiology Letters, 191)

A GM burgonyát tartalmazó tápon tartott patkányok gyomor- és bélfalának szövettani vizsgálatakor pedig kiderült, hogy a karfiol mozaikvírus genetikai módosításban használt génjének hatására a sejtekben felgyorsult a sejtosztódás, ami vastagbélrák kifejlődéséhez vezet. (Forrás: Lancet, 354)

Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézeténél dolgozó Székács András például úgy találta, a Bt-kukorica 1500-2000-szer annyit termel a kukoricamolyt elriasztó toxinból, mint amennyit a gazdák az azonos hatóanyagú Dipel növényvédő szerrel engedélyezetten kipermetezhetnek. Az intézetben dolgozó Darvas Béla kutatási eredménye szerint a Bt-kukoricafajták hatékonysága gyorsan csökkenhet, 10 nemzedék alatt a toxinra rezisztens törzsek fejlődhetnek ki. (Forrás: http://www.nibiru.hu cikkek)

A tápanyagok

Nézzük meg a főbb tápanyagokat a nyugati felfogás szerint.

Vannak olyan tápanyagok, amelyekből a szervezet a létfenntartáshoz, a különböző életfolyamatokhoz szükséges energiát nyeri ki, ezeket energiát adó vagy makrotápanyagoknak nevezzük. Ezek a szénhidrátok, a fehérjék, a zsírok.

Mások nem szolgáltatnak energiát, hanem a szervezetben lezajló folyamatokban vesznek részt, elősegítik vagy katalizálják, ezek az energiát nem adó tápanyagok vagy mikrotápanyagok. Ezek a vitaminok, ásványi anyagok, mikroelemek, szerves savak, színezőanyagok stb.

Temesvári Gabilla

(Forrás a szerző blogja)

(Vége)