Kövessen minket:Kövessen minket Twitter-enTwitter, Kövessen minket Facebook-onFacebook vagy
2012. február 10., Péntek - Elvira. Holnap Bertold és Marietta napja lesz.
 
 

Az életmódreform alapjai és elemei

Nagy Péter  2008. június 2. hétfő, 06:28
Értékelje az írást
(0 szavazat)

Földi életünk során egyik legnagyobb kincs az egészségünk. Erre sajnálatos módon sokan csak akkor jönnek rá, amikor már különféle egészségügyi problémáik jelentkeznek. Törvényszerű-e az, hogy idős korára az ember megrokkanjon, életereje drasztikusan csökkenjen?

Ezzel kapcsolatban igaz a mondás: Az okos ember mások kárából tanul. Ha látjuk, hogy mások élete hogyan válik nehézzé, nyomorúságossá, jó kiindulópont lehet ahhoz, hogy elgondolkozzunk azon, lehet-e ez másként.

A bevezetőben feltett kérdésre a válaszunk: nem, nem törvényszerű, hogy idős korára az ember megrokkanjon és az életereje drasztikusan mérséklődjék. Valamilyen szinten az öregedés velejárója ugyan a fizikai erő csökkenése, de életenergiánk, az élethez való hozzáállásunk, szellemi derűnk megmaradhat az emberi lét végső határáig.

Ehhez azonban aktívan tennünk kell, karban kell tartanunk testi, érzelmi és értelmi világunkat. Mostani írásomban azoknak próbálok segíteni, akik aktívan tenni akarnak azért, hogy másokat és önmagukat építő, tartalmas életet élhessenek.

Mit jelent az egész-ség?

Első lépésben vizsgáljuk meg azt, mit is jelent az egészség. Ahogy a magyar szó (is) nagyon szemléletesen kifejezi, elsősorban arról van szó, hogy a maga teljességében (egész-ség) éljük meg emberi mivoltunkat.

A világot isteni alaptörvények hatják át: ha felismerjük ezeket és alárendeljük nekik az akaratunkat, életünk vezérfonalaként ismerve el őket, akkor megélhetjük azt a célt, amelyre teremtettünk.

Az egészséggel kapcsolatos egyik alapelv, hogy törekedjünk harmóniára önmagunkkal, környezetünkkel és a transzcendentális világgal. Ez az összhang nem minden esetben jelent konfliktusok nélküli életet (hiszen nem minden ember kész alávetni magát a természet törvényeinek), de fontos, hogy engedjünk lelkiismeretünk szavának. Minden emberben van egy „belső hang”, amely (hacsak nem hallgattatjuk el teljesen) mutatja életünkben a fontos döntések előtt, mit is kell(ene) tennünk. Figyeljünk erre a hangra, és igyekezzünk életünkben megvalósítani a késztetéseit!

A valódi változás, a tudatos életreform alapja a tudati szinten meghozott döntés. Nem elég csak megismerni az alaptörvényeket és elismerni azt, hogy ezek igazak, döntenünk is kell: hogyan akarunk élni. Természetesen a döntés meghozatalában segíthetnek más emberek tapasztalatai, tanácsai.

Ha elindulunk az életreform útján, első lépésként mérjük fel állapotunkat! Ebben sokat segíthet pl. az íriszdiagnosztika vagy valamelyik biorezonancián alapuló diagnosztikai módszer. Ezekkel meghatározható az is, mely szerveink gyengébbek, milyen betegségekre vagyunk hajlamosak. Ha ezt tudjuk, akkor célzott terápiák, kúrák segítségével lehetőségünk van gyenge pontjaink erősítésére.

Röviden összefoglalom az életmód és a gondolkodásmód reformjának alapvető tényezőit.

Fizikai szint

Ezzel szembesülünk a legkönnyebben. Amikor testi (fizikai) szinten jelenik meg valamely egészségügyi probléma, az már egy hosszú folyamat végső fázisa. Először a zavar információs szinten jelentkezik, majd ezt követi az energetikai zavar („olyan fáradt, gyenge vagyok, de nem tudom, mitől” szindróma), és ha az energetikai zavar állandósul, akkor jelennek meg a fizikai betegség tünetei.

Segítő módszerek:

  • jó minőségű táplálék, alkatunknak, tudati szintünknek megfelelő, természetes eredetű élelmiszerek fogyasztása;
  • méregtelenítés (tisztító teakúrák, böjt, izzadás, szauna, masszázs stb.);
  • állandó kapcsolat a természet elemeivel (víz, napsütés, agyag/iszap, levegő);
  • elegendő mennyiségű és minőségű testmozgás;
  • alternatív terápiás módszerek (pl. mágnesterápia, biorezonanciás kezelés, akupunktúra, fényterápia stb.).

Érzelmi szint

Napjaink egyik jellemző problémája: nincs idő semmire, a modern kor embere megfeszített munkába, erőltetett feladatvállalásba, örökös sietésbe merül. Megelégszünk a féligazságokkal. Gyakran idézzük az ókori szállóigét: Gnoti szeauton (Ember, ismerd meg önmagad!), de a mondat második felét általában már „elfelejtjük”: Meden agan! (Mérsékeld magad!)

Pedig éppen erre lenne szükség. Aki már megtapasztalta a belső nyugalom és béke világának morzsáit, az tudja, miről van szó. Csak az képes békét, nyugalmat árasztani kifelé, akiben belül is ez az állapot uralkodik. Erre kell törekednünk, időt fordítva a mindennapi ellazulásra, a befelé fordulásra, a nyitottságra; hogy megértsük feladatunkat és erőt is nyerjünk hozzá.

Ehhez is különféle lehetőségeink vannak: relaxáció, autogén tréning, tudatos olvasás (belső nyugalmat, életbölcsességet sugárzó írások olvasása), tudatos zenehallgatás stb.

Mindegyikünknek szükséges megtapasztalni a csend erejét. Általában nagyon zajos világban élünk. Az információk szinte bombáznak minket, az utcán autók, vonatok robognak el mellettünk. Tudjuk értékelni a csendet?

Ha méregtelenítésről, böjtről beszélünk, meg kell említenünk a szóböjtöt is. Jól tesszük, ha évente legalább egyszer-kétszer pár napot belső erőnk regenerálására fordítunk. Amikor nem beszélünk, csak hallgatunk, és figyeljük, mit üzen nekünk a „belső hangunk”. (Csaknem két éve írtunk a Natúrszigeten az e célt szolgáló egyik meditációróla szerk.)

Másik fontos dolog: sokszor már magzati korban, kisgyermekkorban olyan gátlások, negatív érzelmek rögzülnek bennünk, amelyek elraktározódnak agyunk tudatalattijában, és később betegségokozó tényezőként jelentkeznek. Fontos ezeket a negatív érzéseket is kezelni, elengedni őket, szeretetteljes hozzáállásra, pozitív érzelmek ápolására törekedni. Szükség esetén célszerű igénybe venni pszichoterapeuta segítségét is.

Az oktatók felelőssége

Itt mindenképpen meg kell említeni a szülők és a pedagógusok felelősségét. A felnövekvő generáció tagjaira ugyanis rendkívül nagy hatással lehet minden egyes kimondott szó, a velük szemben megnyilvánuló érzelmek.

Korunk oktatására sajnos még az jellemző, hogy nagy szerepet kap a versengés, mások eltiprása, a karriervágy megjelenése már diákkorban, és ezek által gátlások-félelmek beépülése érzelmi világunkba.

Ezzel szemben egy lehetséges alternatíva az ókori görög szemlélet, a peripatetikus oktatási módszer. Az elgondolás Arisztotelésztől származik, aki iskolája vezetőjeként főként arra fordította figyelmét, hogy a hallgatóságában potenciálisan meglévő képességeket erősítse és fejlessze. Nevelési programja a test, az intellektuális (értelmi és művészi) képességek kibontakoztatására épült, kerülve a túlzó, szélsőséges követelmények hajszolását.

Tanítómesterei (Plátón és Szókrátész) nyomán előszeretettel használta az úgynevezett heurisztikus, rávezető beszélgetés módszerét, amikor a növendék kérdések és viták során önmaga vonja le a szükséges tanulságokat. Előadásait tanítványaival karöltve, séta közben, kötetlen modorban vitatta meg (innen ered az elnevezés: sétálni = peripateomai). A módszerhez tartoztak még a diákok dolgozatai, vitaanyagai is, amelyeket közösen értékeltek.

Ma már a modern orvostudomány is egyre inkább pszichoszomatikus betegségekről, neuro-pszicho-szomatikus gyógyító rendszerről kezd beszélni.

Mindenképpen ez a jövő útja: az embert szemléljük a maga teljességében! Hagyjunk fel az anyagi gondolkodással, és lássuk be végre, hogy van transzcendentális világ, léteznek örökérvényű törvények, és ha nem hajlunk meg ezek előtt, menthetetlenül rossz irányba sodródunk!

Értelmi (tudati) szint

Mint a fizikai síknál már említettem, minden változás a fejben kezdődik. A valódi és tartós életmódreform alapja a tudatos döntés, hogy jobbá, egész-ségesebbé, szeretettel teljessé akarok válni. Ez az alapja életünknek. Életünket, sorsunk alakulását nagyban formálják döntéseink, gondolataink, szándékaink. Törekedjünk pozitív életszemlélet kialakítására, másokat segítő, aktív életre!

Segíthet célunk elérésében, ha tudatosan átgondoljuk a következő gondolatokat:

  • döntéseinkért felelősek vagyunk, rossz döntéseink befolyásolhatják későbbi sorsunkat;
  • a gondolatok nagy hatással vannak életünkre (negatív és pozitív irányban is);
  • fontos a helyes önismeret, önmagunk (korlátaink és képességeink) megismerése és elfogadása;
  • lényeges az alkalmazkodás az örök törvényekhez (ehhez alázat, akaratunk alárendelése szükséges);
  • örömteli és céltudatos tevékenység, munka;
  • önállóság, de nem önzés;
  • állandó tanulás, nyitottság az új, hasznos ismeretek befogadására.

Az emberi kapcsolatokban fontos tényezők:

  • a másság elfogadása, tisztelet a másik ember iránt (még akkor is, ha a nézeteit nem fogadom el);
  • saját gondolatainkat ne kényszerítsük másokra, a szelíd meggyőzés legyen a célunk;
  • összefogás, egymás segítése.

Két segítő idézet

Kedves Olvasó!
Kívánom, hogy haladjon előre az élet- és gondolkodásmód reformjában egy szebb, teljesebb, örömtelibb élet felé! Végezetül álljon itt két idézet, mely segítheti, bátoríthatja küzdelmében:

„...egy embertelen világban legyünk emberek,
ne romboljuk, építsük magunkat!
Higgyünk, reméljünk, együtt, egymásért éljünk!”
(Dr. Oláh Andor)

„A világnak leginkább azok az emberek hiányoznak,
akik mások hiányával törődnek.
Csak azok lesznek valóban boldogok,
akik megkeresik és megtalálják a mások szolgálatához vezető utat.”
(Albert Schweitzer)

Nagy Péter
egészségügyi tanácsadó
Tel.: (20) 580-8311
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
http://tanacsok.atw.hu

Login to post comments
Partnereink
Hirdetés
Hirdetés
 
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
 
Belépés
    
 | 
Hírlevél fel/leiratkozás
Találkozzunk a Facebookon is!
Időjárás
Péntek Szombat Vasárnap Hétfő Kedd