Első hallásra talán furcsa, hogy a forró nyár közepén gázról, fűtésről beszélünk, de már La Fontaine meséjéből is tudjuk: előre kell gondolkodni. Ki látja előre, mit hoz a jövő, nem is szólva arról, hogy a nyár az építkezések ideje, így hátha kedvet kap valaki a passzív házhoz.

Mihály Györggyel, az egyik első magyar passzív ház építőjével beszélgettem a házról és az építkezésről.

- Mit jelent a „passzív ház” kifejezés?

- Azt, hogy a ház gyakorlatilag nem igényel aktív fűtést (a házon nincs is kémény), mert a megtermelt „hulladékhő” (az emberek megtermelt hője, a háztartási gépek leadott hője, a lámpaizzók hője, az elhasznált meleg víz házon belüli lehűlése) elegendő a fűtésre. Ezen kívül a „passzív” még jelenti azt is, hogy a ház mindenhol „légtömör” (a födém és oldalfalak találkozásánál, az aljzat és a falak találkozásánál, a nyílászáróknál, amelyeket eleve a hagyományostól eltérő technikával raktak be), a csöveknél stb. Ezért aztán nem szökik el a meleg levegő.

- Miből készült a fal, a tető, a nyílászárók és a szigetelés?

- A külső fal 15 cm-es beton, kívül 30 cm-es, belül 5 cm vastag polisztirol hőszigeteléssel, a belső falak pedig tömör gipszből készültek. A tetőt az átlagosnál nagyobb és keményebb agyagcserép fedi. Ez azért lényeges, mert csak kevés nedvességet képes magába szívni, kisebb a tetőszerkezetre nehezedő súly, és a cserép a fagyveszélynek is kevésbé van kitéve. A tetőszerkezet szeglemezes megoldással készült (angolszász módszer), vagyis számítógép segítségével, gyárban pallóból készítenek háromszögeket. Ezeket a háromszögeket azután daru segítségével rakják a helyükre, így egy-két nap alatt elkészülhet a tető, míg egy hagyományos építkezésnél ez akár hetekig is eltarthat.

A nyílászárók 3 rétegű üvegből és fából készültek. A talaj menti hőszigetelést 25 cm vastag polisztirollal oldották meg, a tetőnél is új módszert választottak: újságpapírt rostosítottak speciális ipari eljárással, majd ezt összetömörítve betették egy óriási „turmixgépbe”, a keletkező pépet pedig egy csövön keresztül befújták a tető alá. Ez az anyag önterülő, ráadásul környezetbarát is. Az aljzat víz elleni szigetelésénél is újrahasznosított anyagot alkalmaztak: olyan PVC-t, amelyet egy magyar szakember korommal kevert, majd hegeszthető, rugalmas fóliát készített belőle. A tökéletes vízszigetelésen kívül ennek az anyagnak nagy előnye, hogy kiszűri a talajból a házba áramló radonsugárzást.

- Hány fok van a házban télen és nyáron?

– 23-25°C.

- Honnan és hogyan nyerik a meleg vizet?

- A meleg vizet geotermikus hőszivattyú állítja elő – két 80 méteres, függőleges talajszonda segítségével nyerve hőt a földből. A szivattyú táplálja a tartalékfűtést. (Mivel ez prototípus ház volt annak idején, szükségesnek láttuk, hogy legyen ilyen tartalék, mert nem tudhattuk biztosan, hogy a házban majd valóban kellemes hőmérséklet lesz-e.) Ezt a fűtést a falakba és a mennyezetbe vezettünk be. Mindkettő sugárzó hőt ad le, ami az élő tűzhöz hasonló barátságos és egészséges meleget jelent. Fontos még megemlíteni, hogy a hőszivattyú mindössze 9 kW/óra hőt termel, amikor teljes gőzzel működik.

- Mi a helyzet az elektromos árammal?

- Az áramot mi is vezetéken keresztül nyerjük, a havi villanyszámlánk pedig ritkán ment 20.000 Ft fölé. Szinte minden háztartási gépünk „A” vagy „A+” kategóriás, vagyis maximálisan energiatakarékos.

- Egy légtömör háznál hogyan lehet megoldani a szellőztetést?

- A hagyományos szellőztetés hőveszteséggel járna, ezért a passzív házban a friss levegőről egy gép gondoskodik. A ventillátorok által beszívott levegő először lemegy a föld alá, és a ház oldalában kering 2 m mélyen és 50 m hosszan, így átveszi a föld hőmérsékletét. Ha például odakint 40°C van, az épületbe már 20-24°C-os levegő jut be. Ha pedig -15°C hideg dúl kint, mire a levegő a házba kerül, már 0°C-ra szelídül. Küszöb nincs, mert akadályozná a levegő szabad áramlását. Mielőtt az „elfáradt” levegő elhagyná a házat, találkozik egy hőcserélővel, és ott átadja a melegét a friss levegőnek. A rendszernek köszönhetően a penésztől sem kell tartani. A módszernek pedig az energiaspóroláson kívül az is előnye, hogy a bejövő levegő útjába pollenszűrőt helyezhetünk. Nem kell mondanom, hogy a mai allergiás világban mekkora segítség lehet ez az érintetteknek.

- Lehetséges-e, hogy egy hagyományos módon, például 1970-ben épült téglaházra tegyék rá a 30 cm-es szigetelést?

- Igen, de elképzelhető, hogy szellőztető berendezés nélkül az épület – mintegy dunsztba zárva – penészedni fog. Ezért egy ilyen átalakításhoz komoly tervezői-kivitelezői szakértelem szükséges.

- Mennyibe kerül ma felépíteni egy passzív házat Magyarországon?

- Ha valaki szakszerűen építi, és a folyamatban részt vesz egy, a technológiát jól ismerő, fegyelmezett szakember, akkor (Béleczki Attila generálkivitelezőnket idézem) elvben olyan költséggel lehet kalkulálni a passzív háznál, mint egy jó minőségű, 38 cm-es Porotherm téglából épült háznál, amelyen 10 cm hőszigetelés van.

- Mit tehet az a sok ember, akinek már van egy hagyományos háza, és nem tud passzív házat építeni?

- Ha a hagyományos házunkra hagyományos szigetelést rakatunk, már nagyon sokat tettünk az energiatakarékosságért. Ha még a nyílászárókat is kicseréljük, újabb összeget takarítunk meg. Ehhez viszont az is kell, hogy átalakítsuk a „szellőztetési kultúránkat”. Napi többszöri, rövid ideig tartó kereszthuzatról beszélek, mert a házban megtermelt párát valahogy el kell vezetni. Nagyobb odafigyeléssel bárki tud spórolni.

Vég Erzsébet

(A cikk először a Barátnő portálon jelent meg.)