50 kilométeres diéta – lehetséges?
Az 50 kilométeres diéta egy klímavédő életmód változtató program. Egy kísérlet, amelybe belevághatunk a Messzelátó Egyesülettel a 100 mérföldes diéta illetve a Locavores Kalauz c. könyvek olvasása után. Most nem feltétlenül egy „karcsúsító diétára” akarjuk buzdítani az embereket: az 50 kilométeres diéta legelszántabb résztvevői azt vállalják, hogy október 10-től kerek egy hónapig csupán 50 kilométeren belül előállított élelmiszereket fogyasztanak.
Mit is jelent ez a diéta?
Az 50 kilométeres diéta alapötletét egy kanadai házaspár könyve (http://100milediet.org/book) inspirálta, amelyben 100 mérföldes diétájukról (100 mile diet) számolnak be. Ők akkor arra vállalkoztak, hogy kerek egy esztendőig csupán 100 mérföldön belül termesztett alapanyagokból készítik ételeiket. Ebből a diétából kiindulva jött létre az 50 kilométeres diéta, mely 2010. október 10-től egy hónapig tart, s melyhez bárki szabadon csatlakozhat.
Ez azt jelenti, hogy a kenyerüket vagy maguk sütik, vagy 50 km-en belüli sütödében, sőt azt is tudniuk kell, hogy a liszt honnan került a kenyérbe. Saját maguk gyúrnak tésztát, házi tejet, tejtermékeket, helyi piacon gazdáktól vett zöldséget, húsárut, vagy saját kertben zöldségeket, házi tojást, termelői mézet vesznek. Kezdő és haladó szinten is el lehet kezdeni a kísérletet. A „kezdő” szinten a főétkezéseket kell vállalni, heti 3-4 napon és pl. tea, kávé még belefér, a lényeg, hogy az élelmiszerek java kb. 50-km-en belül készüljön (ha 60 km, az még bőven belefér). Tehát a sarki boltban vett külföldi tej vagy a nagy hazai gyártótól vett kekszféle már kevésbé fér bele, mert a liszt már nem biztos, hogy hazai akár. Környékbeli idényzöldségek és -gyümölcsök fogyaszthatók jellemzően, melyek biztosan helyben termettek. Egzotikus gyümölcsök többségéről (citrom, narancs, banán, kiwi, avokádó, stb.), kínai és egyéb étteremről, görög és olasz olíváról, francia sajtokról le kell mondani. Fogyasztható ellenben például a környéken gyűjtött erdei gomba – bevizsgálva. Otthon készült ételeket kell fogyasztani, nyersen vagy főve, sütve, lehet vega vagy húsos is. A cél, hogy mindent, amit megeszünk helyi termelőktől szerezzük be, akik kímélő módon, vegyszermentesen termesztenek, és közelről hozzák a portékáikat.
Haladó, szuperhaladó szinten herba teával: kamilla, menta, és ha lehet, helyi gabonakávéval kell helyettesíteni a távoli országból származó termékeket, ha benne van az 50 kilométerben és a hét minden napján, minden étkezésre vonatkozik. Hazai viszonylatban a nagyjából 50 km számít helyi terméknek. Fűszerezni konyhakerti fűszerekkel lehet, az egzotikus, indiai fűszereket most tegyük félre.
Miért fontos a helyi termék?
A helyi élelmiszerek fogyasztása több szempontból fontos. Ezáltal kiküszöbölhető, hogy a saját országunkban termelt burgonyát más országban mossák, csomagolják, majd több ezer kilométert megtéve, több ezer liter üzemanyagot elhasználva lássuk viszont az üzletláncok polcain. Ha keveset utazik egy termék, nem kell a kicsiket egyre nagyobb dobozokba, csomagolni, és ekkor nem termelődik több tonna szemét a csomagolóanyagokból. Minél közelebbről érkezik az élelmiszer, annál kevesebb tartósítószerre van szükség annak frissen tartásához. Egy másik fontos érv, hogy támogatnunk kell a hazai termelőket, hogy a külföldi országoknak profitot termelő üzletláncok mesterségesen alacsonyan tartott élelmiszer áraikkal szemben talpon tudjanak maradni, és az asztalunkra tenni például a sokkal ízletesebb magyar paradicsomot vagy a saját nemesítésű magyar szőlőfürtjeinket.
Mitől jobb még a szezonális és helyi termék?
A szezonális növények fogyasztása más pozitív hatásokat is magával hoz. Többek között kevesebb kemikáliát kell felhasználni ahhoz, hogy a növény szezonon kívül is teremjen, illetve kevesebb energiát fordítanak így az üvegházak fűtésére. A magyar termőföld kitűnő minőségű, az éghajlatunk fantasztikus, így a magyar zöldségek, gyümölcsök ízletesek, vitaminban gazdagok. Az idényzöldségek, -gyümölcsök fogyasztása az egészségünkre is pozitívan hat. Minél kevesebbet kell egy terméket szállítani, annál hamarabb kerül az asztalra, több tápanyag marad benne. Biztosabb, hogy friss az áru, kevesebbet állt raktárakban és kevesebb szennyeződés tapadt rá útközben, kevésbé sérül az áru.
A közösség ereje
A Messzelátó Egyesület most egy kísérletre invitál minden érdeklődőt. Együtt, közösségben szeretnék kipróbálni, lehetséges-e csupán helyi termékeket fogyasztva táplálkozni. A részvételnek számos különböző szintje van (pl. a kezdőnek elég csupán heti 3-4 főétkezést teljesítenie, s ehhez használhat távolabbról érkezett sót, lisztet is), s ha résztvevő „vétkezik”, az is megbocsátásra kerül. A fontos az, hogy együtt könnyebb: tapasztalatokat, recepteket cserélhetünk. Csoportosan járhatunk piacra és főzhetünk. Az 50 kilométeres diéta tehát csapatot épít: csökkenti a városokban tapasztalható elidegenedés mértékét és a téli depresszió tüneteit is! Az 50 kilométeres diéta egy alternatív demonstráció, aminek környezetvédelmi, éghajlatvédelmi üzenete van, ha csak az élelmiszer önrendelkezésre vagy a klímavédelemre gondolunk.
A diétához csatlakozni a www.messzelato.hu/50km weboldalon lehet.
(Forrás: Messzelátó Egyesület www.messzelato.hu)
