Az alvás az élet nagy csodáinak egyike. A gravitációhoz és a kvantummezőkhöz hasonlóan, azt sem tudjuk még pontosan, miért alszunk – bár napról napra tanulunk valamit a témában. Azt azonban tudjuk, hogy a jó alvás az egészség egyik sarkalatos pontja.

Úgy tűnik, a legtöbb felnőttnek napi 6-8 óra alvás elegendő, a túl sok vagy túl kevés alvás viszont fordított hatással van az egészségünkre. Az alváshiány napjainkban már olyan krónikus állapot, hogy sokan észre sem veszik, hogy ebben szenvednek. A kutatások azonban megállapították, hogy a túl kevés alvás komoly, messze menő hatással lehet egészségünkre.

A megszakított vagy csökkentett mértékű alvás következménye lehet:

• az immunrendszer drámai legyöngülése
• felgyorsult tumornövekedés
• állatkísérleteknél megfigyelték, hogy komoly alvási zavarokkal küzdő egyedeknél a tumor növekedése kétszer-háromszor olyan gyors is lehet
• pre-diabetikus állapot fellépése, melynek hatására akkor is éhesnek érezzük magunkat, ha már ettünk, ami komoly hatással lehet a testsúlyunkra
• a memória komoly gyengülése; a tiszta gondolkodás képessége már egyetlen rosszul átaludt éjszaka (4-6 óra alvás) után is bekövetkezhet- gyengül a fizikai és szellemi teljesítőképesség, csökken a probléma megoldó képesség

Amikor megzavarjuk a szervezetünk 24 órás ritmusát, kevesebb melatonint termel, így kevesebb lehetősége van a rák elleni harcra, mivel a melatonin segít lekötni a szabad gyököket, melyek rákhoz vezethetnek. Ezért van az, hogy a kialvatlanság gyorsítja a tumorképződést.

Az elégtelen alvás növelheti a stresszel összefüggő rendellenességeket is, például:

• szívbetegségeket
• gyomorfekélyt
• székrekedést
• lelki betegségeket, depressziót

Az alváshiány idő előtti öregedéshez vezethet, mivel a növekedési hormonok termelődése elsődlegesen a mély alvási szakaszban történik. Ezek a növekedési hormonok segítenek, hogy fiatalnak nézzünk ki és érezzük magunkat. Egy kutatás még arra is rávilágított, hogy a krónikus álmatlanságban szenvedő embereknél háromszor akkora a kockázata annak, hogy bármilyen okból meghaljanak.

Az elveszett alvás már soha nem pótolható, és a tartós alváshiány egészség károsító hatása összeadódik. A kevés alvás az egész életünket tönkre teheti.

A jó hír, hogy számos olyan megtanulható természetes technika van, melyekkel visszanyerhetjük az egészséges alvás képességét. Akár az a baj, hogy nehezen alszunk el, akár az, hogy túl gyakran felébredünk vagy reggel kialvatlannak érezzük magunkat – vagy egyszerűen csak javítani szeretnénk az alvásunk minőségét – az alábbi tippek és trükkök között biztosan megtaláljuk a számunkra megfelelőt.

Alvóhelyünk optimalizálása

Igyekezzünk teljes sötétségben, vagy amennyire csak lehet, sötétben aludni. Még a legkisebb fénysugár is megzavarhatja a belső óránkat és a tobozmirigy melatonin és szerotonin képző folyamatát. Még a rádiós órából érkező apró fénysugár is zavarhatja álmunkat, ami növeli a rák kockázatát. Csukjuk be a hálószoba ajtaját, és szabaduljunk meg az éjszakai fényektől. Ne gyújtsunk meg éjszaka semmilyen lámpát, még akkor se, ha ki kell mennünk. Takarjuk le a rádiós órát. Húzzuk össze a sötétítő függönyöket az ablak előtt.

Az egész élet a világosság és sötétség kiszámítható mintájához, a 24 órás ritmushoz igazodik. A modern világ villanyvilágítása megzavarja ezt a természetes ritmust, ezzel jelentősen megtéveszti a belső óránkat. Apró fénykötegek hatolnak át az látóidegeken keresztül közvetlenül a hipotalamuszba, amely a biológiai óránkat vezérli. A fény azt jelzi az agyunknak, hogy ideje felébredni, és kezdi előkészíteni testünket a cselekvésre.

A hálószobánk hőmérséklete ne haladja meg a 21 °C-ot. Sok ember túlfűti a lakását, és főleg a felső szinten lévő hálószobákat. Vizsgálatok megállapították, hogy az ideális hálószoba hőmérséklet 15-20 °C között van. Ennél hidegebb vagy melegebb hálószobában az alvás nem pihentető.

Alvás közben a testhőmérsékletünk általában az elalvás után kb. 4 órával csökken a legalacsonyabb szintjére. Kutatók ezért úgy gondolják, hogy a hűvösebb hálószoba jobb alváshoz vezet, mivel a test természetes hőmérsékletesését utánozza.

Ellenőrizzük, nincsenek-e elektromágneses mezők a hálószobánkban. Ezek zavaróan hathatnak a tobozmirigy működésére, és egyéb negatív hatásuk is lehet. Egyes szakemberek odáig mennek, hogy az egész házban javasolják éjszakára az elektromos vezetékek teljes áramtalanítását.

Távolítsuk el az ágyunk közeléből az ébresztőórát és egyéb elektromos eszközöket. Ha szükség van ilyen eszközök használatára, tartsuk őket a lehető legtávolabb az ágytól, lehetőleg legalább 60 cm-re. Tegyük el az órát a látómezőnkből. Csak növeli az aggodalmunkat, ha egész éjjel azt bámuljuk, ahogy lassan halad az idő.

Kerüljük a hangos ébresztőórákat. Szervezetünk számára jelentős stresszfaktor, ha hirtelen felvernek. Amúgy is, ha rendszeresen eleget alszunk, lehet, hogy nincs is szükségünk ébresztőre.

Léteznek nap utánzó ébresztőórák is, melyek egy fokozatosan növekvő fényintenzitású speciális beépített fény segítségével a természetes napfelkeltét utánozzák. Naplemente állapotot, azaz fokozatos elsötétedést is tudnak szimulálni, ami mindenki számára ideális, aki nehezen alszik el.

Tartsuk fenn az ágyat az alvás céljára. Ha hozzászokunk ahhoz, hogy tévét nézzünk vagy dolgozzunk az ágyban, nehezebben tudunk majd pihenni és álomba merülni.

Részesítsük előnyben a külön hálószobákat. A legújabb kutatások szerint sok ember számára, aki társával (vagy állataival) osztja meg az ágyát, jelentős alvás javító tényező lehet a külön hálószoba, főleg, ha partnere nyugtalan alvó vagy horkol. Ha az egy ágyban alvó személyek alvása következetesen ütközik egymással, jobb, ha külön hálószobába költöznek.

(Folytatjuk)

(Forrás: Sleep habits linked to fat gain in younger adults, Sleep duration and abdominal fat accumulation, angolból fordította: Harrach Orsolya)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről