Elsőként azokat az irányzatokat kell megismernünk, melyek homeopátiának látszanak, de nem azok.

Nem homeopátiás irányzatok:

• biorezonancia – komputer segítségével méri fel a beteg állapotát, ezt követően a számítógép javasol terápiát, homeopátiás szereket, leggyakrabban komplexeket. Szokták instrumentális homeopátiának is nevezni.
• „új homeopátia” – radiesztéziás módszer, melynek sem diagnosztikájában, sem terápiájában nincsen semmi köze a homeopátiához.

A homeopátia fontos irányzatai

• klasszikus
• szituációs
• organotrop vagy klinikai
• komplex

A homeopátiában a szerválasztás alapja csak az igen részletes anamnézisen és betegvizsgálaton alapuló, individuális szerkeresés lehet! (Bár a szóba jövő gyógyszerekből való választáshoz, illetve a potencia pontosításához esetleg felhasználhatunk olyan eszközöket, mint pl. kineziológia, inga, VEGA készülék stb.) Minden homeopátiás megközelítés alapját a klasszikus homeopátia tanai jelentik.

A klasszikus homeopátia főbb jellemzői

Ez a Hahnemann által elindított módszer. Hahnemann tanaiból semmit sem kellett megtagadnunk az elmúlt több mint 200 évben. Tudásunk természetesen gyarapodott, de az új ismeretek beépíthetők az eredeti rendszerbe.

• AKUT ÉS KRÓNIKUS betegségben szenvedőt is kezelhetünk így.
• HOLISZTIKUS, tehát a beteg testi-fizikai, lelki és mentális tüneteit, az őt ért környezeti hatásokat, egyéni és családi kórtörténetét egyaránt ismernünk kell. Gyógyultnak is csak akkor tekinthetjük a beteget, ha testi, lelki, szellemi és energetikai szinten EGYARÁNT jól érzi magát.
• A beteget gyógyítjuk, nem a tüneteket; nem fogadható el a tünetek elnyomása (szuppresszió) árán elért látszólagos, átmeneti jóllét, amely később a betegség súlyosbodását okozhatja.
• A gyógyszerválasztás alapja a beteg testi-lelki összképe és a benne kialakult betegség egyedisége.
• Individuális gyógyszerválasztás a TELJES GYÓGYSZERKINCSBŐL.
• Egykomponensű gyógyszereket használ.
• Törekszik arra, hogy lehetőleg egyszerre csak egy szert adjon, és megtalálja a legkisebb hatásos adagot.
• Materia Medica ismeretre támaszkodik, és segítségként használja a Repertóriumot (tünetjegyzéket) is. Természetesen az intuíció is szerephez juthat.

A szituációs homeopátia

Ez az irányzat a múlt század 60-as éveiben indult Indiából és Dél-Amerikából. Arra az állapotra, szituációra keresi a legmegfelelőbb szert, amelynél életútja során a páciens éppen tart.

• Krónikus beteget kezelhetünk így.
• Az analitikus pszichológia (C. G. Jung) és a homeopátia tanainak ötvözése.
• A betegséghez vezető és annak felléptét kísérő pszichés összetevőkre, jelenségekre alapoz.
• Individuális gyógyszerválasztás a teljes gyógyszerkincsből.
• Egykomponensű gyógyszereket használ.

Az organotrop vagy klinikai homeopátia

A mindennapi orvosi gyakorlat teremtette meg az igényt erre a megközelítésre.

• CSAK AKUT betegséget kezelhetünk így.
• Alapja a betegségkép egyedisége (a beteg tünetei miben különböznek mindazok tüneteitől, akik az akadémikus orvoslás szerint velük azonos betegségben szenvednek, azonos diagnózist kaptak).
• Bevált javallatok szerint, SZŰKÍTETT GYÓGYSZERKINCSBŐL választunk.
• Elvész a teljes individualitás, de beépíthető a mindennapi alapellátási gyakorlatba, alkalmazása viszonylag gyors (elsajátítása is kevesebb tanulást, időt igényel, és a konkrét eset megoldásához is viszonylag gyorsan eljuthatunk).
• Egykomponensű gyógyszereket használ.

A komplex homeopátia főbb jellemzői

A homeopátia további egyszerűsítése, sematizálása. Lehetővé teszi, hogy egészen nagy forgalmú rendeléseken is alkalmazzák.

• AKUT betegséget kezelhetünk így.
• Teljesen ELVÉSZ AZ INDIVIDUALLITÁS.
• A gyógyszer több alapanyagból készül.
• Gyors, lehetővé teszi, hogy meghatározott indikáció alapján, akár homeopátiás ismeretek nélkül is alkalmazzuk a gyógyszereket. „mm”

Összehasonlítások

*Allopátia: az ellentétesség elvén működő gyógymód, valójában minden, nem homeopátiás gyógyító eljárás.
Homeopátia: a hasonlóság elvén működő gyógymód, mely a szervezet öngyógyító erőinek stimulálására törekszik, tudatosan kerüli a tünetek elnyomását.

Alkalmazott gyógyszerformák

Az alkalmazott gyógyszerformákban is van különbség a különböző irányzatok között.
Az egykomponensű (monokomponens) gyógyszerek formái:

• globulus (golyócska) – leggyakrabban!
• dilutio (oldat, csepp)
• trituratio (dörzsölmény)
• tabletta
• kenőcs
• injekció

A komplex homeopatikumok formái:

• globulus – ritkán!
• tabletta
• dilutio (oldat, csepp)
• kúp
• kenőcs
• injekció
• orrspray
• szemcsepp

Golyócskák – globulusok: nádcukorból készülnek, ezekre cseppentik a különböző potenciák alkoholos-vizes oldatát, majd azt elpárologtatják. A bennük található cukor igen kevés, diabéteszesek (cukorbetegek) is káros következmények nélkül alkalmazhatják. A Magyarországon forgalomban lévő homeopátiás szerek közül a Boiron laboratórium által gyártott golyócskákra tejcukor burkot tesznek, emiatt azok szedése laktáz- (tejcukrot bontó enzim) hiányos embereknél hasmenést, haspuffadást, bélfeszülést okozhat.

Oldatok – dilutiok: alkoholos vizes oldatok. Tiszta vízzel hígítva tanácsos bevenni. Alkoholelvonó kúrán levők nem szedhetik.

Dörzsölmények – triturációk: tejcukrot tartalmaznak, arra érzékenyeknél hasmenést, puffadást, fájdalmat okozhatnak.

Tabletták: a dörzsölményekből készülnek, azok összepréselésével, hatásuk azonos.

Kenőcsök: kozmetikailag ártalmatlan alapkrémben keverik el az őstinktúrát vagy a potenciált hatóanyagot.

Injekciók: Ezeket csak orvos rendelheti (receptkötelesek), injekcióként csak orvos alkalmazhatja, de nagyon hatékonyak ivóampullaként is, ilyenkor ugyanúgy kell használni, mint az oldatokat.

Kúpok: alkalmazásuk az allopátiás kúpokéval megegyezik.

Orrsprayk: A hatóanyagot fiziológiás sóban oldják, mely védi és tisztítja is egyben az orr nyálkahártyáját.

Szemcseppek: Nem tartalmaznak tartósítószert, ezért egy adagos kiszerelésben kerülnek forgalomba.

Dr. Molnár Mariann
gyermekgyógyász, homeopata

(Folytatjuk)