Ez a környezeti probléma a világ számos nagyvárosában okoz kellemetlenséget, és közvetve vagy közvetlenül okozója lehet a városlakók különféle egészségkárosodásainak.

Napjainkban legáltalánosabban és bárki által érzékelhető módon észlelhető a rossz minőségű levegő. Nagy tömegben fordulnak elő benne a 10 mikrométernél apróbb porrészecskék.

A levegőminőséget nemzetközileg alkalmazott, úgynevezett PM-határérték rendszerben mérik, Magyarországon 2001-óta alkalmazzák ezt a mérési módszert. Az azt bevezető jogszabály két, nemzetközileg alkalmazott határértéket rögzít: a 24 órás határérték jelenleg 50 mcg/köbméter, és egy év alatt lakóhelyenként 35-ször léphető túl. Budapesten ezzel szemben 2008-ban már az év első 53 napjában megtörtént a maximális túllépés szám. Az egyszer sem túlléphető szennyezési mértéket 75 mcg/köbméter értékben szabályozzák, az éves átlagos határérték maximum 40 mcg/köbméter lehet.

Füstölő dízelautók, poros sínek

A finom, szálló por okozta légszennyezés egyik fő okozója a közlekedés, ezen belül főként az elavult, rossz minőségű dízelmotorok. Nálunk a régebben a benzinhez képest viszonylag olcsóbb dízelolaj kedvező ára miatt meglehetősen elterjedtek a dízelmotoros gépjárművek. Azok között is sok az elavultabb, amelyek egy részét tulajdonosaik a kilencvenes évek elején, közepén külföldről (már akkor is leromlott állapotban) hozták be Magyarországra. Az akkori kedvezőbb gázolajárak miatt a teherautópark és a tömegközlekedési eszközök többsége is dízelmotoros. Többek között ennek következménye a mai szennyezett városi levegő.

Fűtési szezonban ehhez a tekintélyes méretű szennyezéshez hozzáadódik még a lakóházak fűtése okozta terhelés. A magyar háztartások többségét gázzal fűtik, amely ugyancsak légszennyező anyagokat tartalmaz. További szennyező tényező az utak és a villamossínek ritka takarítása, az ott lerakódó és a közlekedéstől folyamatosan felkavarodó por mennyisége ugyancsak tekintélyes mennyiségű szennyezésnek mondható. A budapesti levegő minőségét jelentős mértékben rontja az a tény is, hogy (más európai nagyvárosokhoz képest) nálunk egyre többen járnak saját gépjárművel, és csökken a tömegközlekedést igénybevevők létszáma.

Nemcsak a szennyező, a tágabb környezete is szenved

A légszennyezés nemcsak az azt termelő város levegőjét rontja el, hanem az egész régió levegőjének minőségére kihat, mert viszonylag nagy távolságokra jutnak el a levegőben szálló parányi részecskék. Ebből a tényből az következik, hogy szinte valamennyi uniós tagállamban problémát okoz a légszennyezés, és a nagyvárosok közeli és távolabbi környezetében rendszeresen mérnek határérték feletti szennyezettséget.

A nemzetközi adatokat vizsgálva megállapítható, hogy légszennyezettség tekintetében Magyarország a középmezőnybe tartozik mind a fővárost, mind a vidéki városokat, illetve azok agglomerációs településeit illetően. A városban szálló por mennyiségének csökkentésére Budapesten ez idáig nem sok intézkedés történt – állapítja meg az elemzést végző szervezet. Sőt (ismerve a BKV leépítési terveit és a járműpark minőségét) feltételezhető, hogy a jövőben tovább növekszik majd a légszennyezés mértéke, mert nőhet a személyautó-forgalom.

Ugyancsak rontja a levegő minőségét az utak állapota, a felújítások elhanyagolása, illetve a kampányszerűen, nem összehangoltan végzett felújítások, a miattuk állandósuló közlekedési dugók. Országszerte megoldatlan a légszennyezés csökkentésének tervszerű programozása, pedig hatályos jogszabály rendelkezik az önkormányzatok ilyen jellegű kötelező feladatainak végrehajtásáról. Ennek ellenére az utóbbi időben kevesebb figyelmet fordítottak a levegő minőségének javítására. Az uniós pályázati támogatások többsége sem erre koncentrál, helyette leginkább a (szintén fontos) hulladékgazdálkodási és a szennyvíztisztítási beruházásokat támogatják, ám eközben – a szakmai érvek ellenére – a levegő védelme a háttérbe szorul.

Javasolt intézkedések

A Green Capital a következő intézkedéseket javasolja a nagyvárosi levegőminőség viszonylag gyors javítása céljából:

• A PM 10 szennyezőanyag szmogriadó rendszerébe való mielőbbi bekapcsolódás.
• A főváros zónákra osztása, a védett területeken bizonyos járművek behajtási tilalmának elrendelése, mégpedig nem a gépkocsik tömege, hanem az általuk kibocsátott légszennyezés fajlagos értékeinek figyelembevételével. A zónahatárok ésszerű megállapítása, a legvédettebb belső zónákban kizárólag a kerékpáros és a gyalogosforgalom engedélyezése.
• A belső kerületekben a behajtási (út)díj bevezetése.
• Az utak és főként a villamos pályák rendszeres és hatékony takarítása.
• Kedvezőtlen légköri viszonyok esetén a magas szennyezettség idejére azonnali forgalomkorlátozó intézkedések bevezetése.

Általános, középtávon megvalósítható javaslatok:

• Hatékony forgalomszervezési intézkedések a dugók csökkentése végett. Összehangolt, megfelelő logisztikai háttérrel, nem ötletszerűen végzett útépítések és felújítások.
• A forgalmat akadályozó közlekedési magatartás (pl. buszsáv használat, szabálytalan parkolást stb.) drasztikus büntetése.
• A tömegközlekedési szolgáltatás színvonalának növelése.
• Az egyéni közlekedést választók közlekedési szokásainak tudatformálással történő megváltoztatása.
• A P+R rendszerek fejlesztése (ez nagy jelentőségű, főként a külvárosi metróállomások, a peremkerületi és a környéki vasútállomások közelében).
• A közlekedési szövetség tényleges alkalmazása és preferálása.
• Az egyéni fűtés szabályozása. A távfűtés korszerűsítése és vonzóvá tétele.

(lóránth)

(Adatok, tények forrása: www.kvvm.hu)