Egy héttel később, április 8-án Kovács Guido, portálunk fejlesztési igazgatója a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban adta át a petíciónkat. Az aláírásokat tartalmazó CD-t Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár nevében Bärnkopf Zsolt osztályvezető vette át.

A zöld ombudsmannal és kollégáival április 1-jén folytatott, jó hangulatú, segítőkész légkörű beszélgetés során elhangzottak alapján úgy látjuk: feltétlenül volt értelme az akciónknak, és remélhetőleg konkrét haszonnal is jár majd.

Jelen volt még az interjú során az ombudsmani hivatal képviseletében dr. Zlinszky János, a hivatal Stratégiai és Tudományos Főosztályának vezetője, dr. Lányi András tudományos főmunkatárs és dr. Barta Eszter előadó. A Natúrsziget nevében Kürti Gábor alapító főszerkesztő, természetgyógyász, valamint dr. Bíró Endre, portálunk jogi tanácsadója tett fel kérdéseket.

Az interjú néhány napon belül teljes terjedelemben olvasható lesz a Natúrszigeten. Egyelőre érjék be kedves olvasóink az alábbi néhány részlettel.

Mint Dr. Fülöp Sándor közölte, az ő hivataluk vizsgálata e tárgyban már március közepén megindult. Mint megjegyezte, innentől kezdve – nyilvánvalóan – a mi panaszunkra fognak összpontosítani. Hozzátette: az övék az első olyan ombudsmani intézmény Magyarországon, amelynek a jogászai szakértőkkel, biológusokkal, vegyészekkel, mérnökökkel, valamint jogpolitikusokkal együtt dolgoznak a konkrét ügyeken. Ez most is így lesz. A zöld ombudsman számunkra igencsak rokonszenves szemléletmódját jól tükrözi a következő megjegyzése: „A gyógynövénykultúra arra tanít minket, hogy az életmódoddal gyógyítod magad, illetve teszed magad beteggé, nem pedig úgy működsz, mint egy automata, vagyis ha valamilyen betegségre beveszel a kis piros bogyóból és a nagy kékből naponta hármat, akkor automatikusan jól leszel.”

Kollégája, a vizsgálatban részt vevő dr. Lányi András a gyógynövények kapcsán kialakult jelenlegi állapotokról azt mondta: „Ez teljesen abszurd helyzet, amely »jól van kitalálva«.” Hozzátette: azon kívül, hogy a kialakult helyzetet minősítik, vizsgálatuknak két olyan iránya lehet, amely valamilyen sikerrel kecsegtet. Az egyik az, hogy megnézik: nem volt-e a magyar szabályozásnak olyan eleme, amelyre az új európai keretek nem vonatkoznak, mi mégis elhamarkodottan alkalmaztuk az új uniós szabályozást, pedig a jog ezt nem írja elő. A vizsgálat másik iránya és szempontja az, hogy maga az eredeti európai jogalkotói szándék nem ellentétes-e háromnál több uniós alapelvvel. Mert ha úgy tűnik, hogy igen, akkor ezt hivataluknak, illetve Magyarországnak kötelessége megtámadni.

További részleteket néhány nap múlva, a teljes interjúban olvashatnak.