A kutatást 130 ezer, a 80-as években született izraeli zsidó részvételével végezték el. Akiknek az édesapja 40 évesnél idősebb volt, azoknál hatszor nagyobb valószínűséggel alakult ki autizmus vagy más hasonló betegség, mint a 30 évesnél fiatalabb apák gyermekeinél. Ha pedig az apa életkora a gyermeke születésekor 30-39 év között volt, akkor az említett arányt másfélszeresnek találták. A kutatók szerint az anya életkora nem gyakorolt különösebb befolyást az autizmus kialakulására, bár kisebb hatást itt is lehetségesnek tartanak.

A tanulmány az Archives of General Psychiatry című szakfolyóirat 2006. szeptemberi számában jelent meg. A kutatóknak segítségül szolgált a vizsgálathoz az, hogy Izraelben a fiúknak és a lányoknak egyaránt 17 éves korukban kell jelentkezniük annak megállapítására, szolgálhatnak-e az izraeli hadseregben. A sorozás alkalmával 110 fiatalról derült ki, hogy már korábban autizmus diagnózisát állapították meg nála, illetve hozzá kapcsolódó, kevésbé súlyos állapotot diagnosztizáltak, amelyet Asperger tünetegyüttesnek neveznek.

Korábbi kutatásokban már összefüggésbe hozták az apa idősebb életkorát a gyermek alacsonyabb intelligenciahányadosával, illetve a skizofréniával. Más vizsgálatokban pedig kimutatták, hogy idősebb férfiaknál gyakrabban fordul elő a sperma mutációja, amely magában rejti az agyfejlődési rendellenességek kialakulásának fokozott kockázatát.

Dr. Fred Volkmar, a Yale Egyetem autizmuskutató munkatársa, aki ebben a vizsgálatban nem vett részt, az eredményeket úgy értékelte, hogy azok megerősítik az autizmus és a gének közötti, feltételezett kapcsolatot. Ugyanakkor a kutatás hiányosságának tartja, hogy nem vették figyelembe, vajon az édesapák között volt-e olyan, aki maga is autista.

Az autizmus olyan fejlődési rendellenesség, amelynek egyik megnyilvánulásaként az érintett gyermek kevésbé alkalmas a társas kapcsolatok kialakítására és a környezetével való kommunikációra. Jellemző még az ismétlődő (kényszer-) mozgások jelentkezése, a fizikai és szemkontaktus kerülése, valamint az, hogy az érintett gyermekek inkább gesztusokkal, semmint szavakkal kommunikálnak. Emellett ismeretes, hogy az autizmus sokkal gyakrabban fordul elő a fiúknál, mint a lányoknál, és általában az első néhány életévben diagnosztizálják.

Mindmáig nincs egyetértés a kutatók között abban, mi lehet az oka az autizmus kialakulásának. Sokan összefüggést keresnek az autizmus jelentkezése, illetve a gyermekeknek a korábbi évtizedekben adott, higanytartalmú védőoltások között.