Jane Goodall, a lelkes állatvédő rengeteget utazott világszerte, és munkája kapcsán átfogó képet alakított ki arról, hogy a fejlett országok kormányai, multinacionális vállalatai és gazdasági szervezetei milyen kifinomult módokon és gátlástalanul zsákmányolják ki a kevésbé fejlett országok lakosságát, termőterületeit, természeti erőforrásait. Mindezt természetesen a befolyás és a profitszerzés érdekében. Goodall rádöbbent arra is, hogy emberi tevékenységeink mára milyen elképesztő mértékben szennyezték el a bolygó talaját, vízkészletét, növény-és állatvilágát.

A globális természeti válság – és az okok

Komor kilátásainkat Jane Goodall A remény gyümölcsei című kötetbe foglalva, összefüggéseiben tárja elénk: ha így folytatjuk a bolygó kizsákmányolását és mérgezését, a nem túl távoli jövőben, 20-30-40 év múlva nem lesz annyi élelmiszer-, víz- és nyersanyagtartalékunk, hogy abból a Föld minden lakosának jusson. Ebben nagy szerepük van a nemzetközi nagyvállalatoknak, amelyek rafinált módokon, kiterjedt eszközökkel tartják irányításuk alatt a világ élelmiszer- és vetőmagkészletének nagy részét, és befolyásukat az utóbbi évtizedben – több-kevesebb sikerrel – megpróbálták kiterjeszteni a bolygó vízkészletére is.

Az egészségtelenül működő környezetszennyező vállalatok mellett a génmanipuláció, az indokoltnál bőségesebb műtrágyázás és vegyszerezés, a kegyetlen állattartási módszerek, a nagyüzemi élelmiszergyártás, az antibiotikumok felelőtlen használata, a monokultúrás gazdálkodás és az átgondolatlan, pazarló szállítási szisztémák további súlyos terheket rónak bolygónk élővilágára – és benne saját életterünkre.

Úton a pusztulás felé

Az összeadódó hatások eredménye ma már nem újdonság, ám egy kötetben összefoglalva egyenesen sokkoló: ha tovább folytatjuk ezeket a mérgező ipari és mezőgazdasági eljárásokat a gyors profit reményében, illetve ragaszkodunk a fogyasztásorientált szemléletünkhöz, néhány évtized alatt elpusztítunk minden ehetőt, és az emberi civilizáció összeomlik.

Igenis mindennap döntünk

Az írónő a problémák kíméletlen feltárása mellett személyre szabott cselekvési programot, konkrét, személyesen vállalható tippeket is ad, amelyek segítségével mindannyian egyszerűen tehetünk azért, hogy megóvjuk természeti kincseinket magunk és unokáink számára. Sokan hajlamosak vagyunk félresöpörni a problémákat azzal, hogy az egyéni cselekedeteink, választásaink vajmi keveset számítanak a nagy többséggel szemben. Mégis, jusson eszünkbe a közhely: sok kicsi sokra megy. Gondoljuk át, hogy minden egyes vásárlásunkkal, étkezésünkkel letesszük a voksunkat valami mellett. A felelősség másokra hárítása már nem járható út, hiszen a különálló, egyéni hozzájárulások együttesen komoly eredményekre vezetnek. Van választásunk, és a döntéseink igenis számítanak.

A válság visszafordításáért mindannyian megtehetjük a magunkét: azzal például, hogy biotermékeket, GMO-mentes, erőszakmentes, helyben termelt, szezonális, őshonos, illetve fair trade (méltányos körülmények között termelt) árukat vásárolunk. Még ha eleinte csak keveset is, de egyre nagyobb területű esőerdőt tudunk például megmenteni.

Sokan azzal érvelnek, hogy nem engedhetik meg maguknak a drágább biotermékeket, de gondoljuk csak meg, mennyivel kevesebbet kell orvosra és gyógyszerekre költenünk, ha eleve egészségesebben élünk. Másrészt minél többen vásároljuk a biotermékeket, annál olcsóbbak lesznek. A mesterségesen alacsonyan tartott nagyüzemi árakban ráadásul a reklámok, a pazarló csomagolás és szállítás költsége is benne van, amit a gyártó szintén a fogyasztóval fizettet meg, ám a környezet, az élővilág, az emberi szervezet szennyezése nincs beleépítve az árba – azért lehet olyan olcsó. A vásárlásaink révén hozott döntésekkel a helyi gazdákat, a felelősségteljesen gazdálkodó szervezeteket részesítjük komoly támogatásban – éljünk tehát saját fogyasztói hatalmunkkal!

Egészségesebb étkezés – egészségesebb környezet

Együnk kevesebb húst, több növényi fehérjét. Ezek előállítása gazdaságosabb, fogyasztásuk egészségesebb, hiszen kevesebb vegyszerre és antibiotikumra van hozzá szükség. A növényi fehérjéket könnyebben és gyorsabban képes megemészteni az emberi tápcsatorna, viszont jó minőségű és elegendő mennyiségű fehérjével látják el a szervezetünket.

A legpazarlóbb választás a marhahús, válasszunk inkább csirkét, halat, lehetőleg organikus gazdaságokból származót. 1 kg marhahús előállításához 100 hektoliter vízre van szükség, ezzel szemben 1 kg csirkéhez 35 hektoliter, 1 kg krumpli megtermesztéséhez 5, 1 kg búzáéhoz pedig 9 hektoliter vízre.

Táplálkozzunk a szezonnak és tájegységünknek megfelelően, az idénygyümölcsökből sokkal hatékonyabban tudjuk fedezni a vitaminszükségletünket, mint az import citrusfélékből és más egzotikus termékekből.

A spórolás az otthonunkban kezdődik

Bármilyen furcsán hangzik is elsőre, érdemes spórolnunk az étellel is. A saját egészségünk érdekében vissza kellene térnünk a kisebb adagokhoz, hiszen régóta tudjuk, a kétharmadig telt gyomor emészt a leghatékonyabban. Kerüljük a jóllakást, a túlevést, elsőre inkább kisebb adagokat vegyünk, legfeljebb még később repetázunk.

A Nyugat-Európában megvásárolt élelmiszerek harmada a kukába kerül, ami egyrészt felesleges pénzkidobás, másrészt felesleges hulladékterhelés a környezetnek, harmadrészt felesleges tétel a szemétdíjunkban is. Ugyanígy odafigyelhetünk arra is, hogy ne pazaroljuk a vizet, a gázt, a villanyt – nemcsak kemény forintokat takaríthatunk meg saját költségvetésünknek, de saját magunk is hozzájárulhatunk a szennyezés, a bolygó kizsákmányolásának fokozatos visszafordításához. Például zuhanyzás, fogmosás közben ne folyassuk feleslegesen a vizet, ne mosogassunk folyó vízben, használjunk kevesebb vegyszert, több házi szert (pl. mosószóda, ecet, citromlé stb.) a takarításhoz, így is ugyanolyan hatékony a tisztítás. Oltsuk el a villanyt és a gázt az éppen használaton kívüli helyiségekben, ne hagyjunk elektromos készülékeket stand-by üzemmódban, használjunk energiatakarékos égőket.

A hulladékcsökkentéssel szintén sokat spórolhatunk és kímélhetjük a természetet, itt most csak néhány ötletet emeltünk ki a rengeteg lehetőség közül. Válasszuk például a kevesebb csomagolást tartalmazó vagy csomagolásmentes termékeket, kosárral, szatyrokkal felszerelkezve induljunk a boltba vagy a piacra. Szelektáljuk a háztartási hulladékot, komposztáljuk a kerti zöldhulladékot és a háztartási szerves hulladékot: ez ma már a nagyvárosokban is mindenütt megoldható, az önkormányzatok sok helyütt komposztkeretekkel, tanácsadással támogatják a lakossági kezdeményezéseket.

Az emberi létforma előnye: a szeretet formáló ereje

Bár az évtizedek alatt okozott károk helyrehozatala sok időt és erőfeszítést igényel, a helyzet korántsem reménytelen, ha mindannyian megtesszük érte, ami tőlünk telik – érvel a Csimpánzos Hölgy. „Egy olyan világ megteremtéséről álmodom, amelyben az ember tiszteli a természetet, harmóniában él vele; amelyben a szegénység és éhezés a múlté, és egyenlően oszlanak meg a minőségi élethez szükséges javak – és amelyben az emberek békében élnek egymással, az állatokkal és a természettel.”

Források:
Jane Goodall: A remény gyümölcsei. Kalauz az ésszerű táplálkozáshoz
Jane Goodall – Marc Bekoff: Az utolsó pillanat. Az élővilág megóvásának tíz parancsolata

Kolontár Elvira