Boldog gyerekekből boldog felnőttek
Sokat tudunk már a problémás gyerekkor és a mentális egészségi problémák kapcsolatáról, de kevés kutatás foglalkozott a pozitív gyerekkor hatásával. A Cambridge-i egyetem és az MRC Unit kutatói először végeztek elemzést a pozitív serdülőkor és a jólétben megélt felnőttkor közti kapcsolatokra vonatkozóan. Kutatásuk szerint a „boldog” tinédzserek felnőtt korukban is elégedettebbek lesznek.
Piros pont a boldogságért
Az 1946-ban születettekkel végzett kutatásban résztvevő 2776 személytől származó információk alapján a kutatók kapcsolatot kerestek a pozitív gyerekkor és az elégedett felnőttkor között.
A „pozitív” gyerekkor a tanároknak a diákok 13-15 éves kori boldogság-, barátság- és energiaszintjére vonatkozó becslésén alapult. A diák piros pontot kapott az alábbi négy tétel bármelyikének teljesülése esetén: a gyerek „nagyon népszerű volt társai között”, „szokatlanul elégedett és boldog volt”, „nagyon könnyen barátkozott” és „nagyon energikus volt, sohasem fáradt el”. A tanárok a viselkedési problémákat (nyugtalanság, álmodozás, engedetlenség, hazudozás stb.) és az érzelmi problémákat (szorongás, félelem, bátortalanság, szétszórt figyelem stb.) is osztályozták.
Évekkel később
Ezután a kutatók összevetették ezeket az osztályozásokat az egyén néhány tíz évvel későbbi mentális egészségével, munkatapasztalatával, kapcsolataival és társadalmi tevékenységeivel. Azt tapasztalták, hogy azok a tinédzserek, akiket tanáraik pozitívan értékeltek, a nem pozitív értékelést kapott társaiknál sokkal nagyobb arányban éltek később jó életet, beleértve az elégedettebb munkavégzést, gyakoribb családi és baráti találkozásokat és a közösségi és szabadidős tevékenységekben való rendszeresebb részvételt.
A boldog gyerekek körében a mentális rendellenességek későbbi előfordulása is a többieknél jóval kisebb mértékű volt – 60%-kal kevesebb, mint azoknál, akik tinédzserként nem kaptak pozitív értékelést.
Házasodás, válás
Érdekes megállapítás volt, hogy a tanulmány nem talált kapcsolatot a boldog gyermekkor és a házasodás valószínűsége között. Sőt, azt tapasztalták, hogy azok, akik gyerekként boldogok voltak, nagyobb valószínűséggel váltak el. A kutatók által feltételezett egyik lehetséges magyarázat erre az, hogy a boldogabb emberek jobb önbecsüléssel vagy önhatékonysággal rendelkeznek, ezért hajlamosabbak és képesebbek arra, hogy kilépjenek egy boldogtalan házasságból.
„A jó szellemi egészség, pozitív kapcsolatok és a munkával való elégedettség egyénekre, családokra és a társadalomra gyakorolt hatása valószínűleg nagyon jelentős,” nyilatkozta professor Felicia Huppert, a tanulmány egyik szerzője. „A megállapítások azt a nézetet támogatják, hogy a politikusoknak napjaink komoly pénzügyi nehézségei közepette is prioritást kellene adniuk gyermekeink jóllétének, hogy a lehető legjobb életkezdést biztosíthassák a számukra.”
Dr. Marcus Richards, a tanulmány társszerzője, azt mondta: „A legtöbb hosszan tartó kutatás a korai mentális problémák negatív hatásaira fókuszál, de az »1946 szülöttei« kutatás a gyermekkori mentális elégedettség világos és hosszan tartó következményeit mutatja ki.”
(Forrás: Happy Children Make Happy Adults, angolból fordította: Harrach Orsolya)
