Mi a Kirlian-fotó?

Az élőlényeket körülvevő finom elektromágneses teret először egy szovjet mérnök, Szemjon Kirlian rögzítette fényképen, 1939-ben, véletlenül. Munka közben különös jelenséget tapasztalt: amikor keze – amely előtt egy filmlemez volt – túl közel került egy nagyfeszültségű elektródához, a kisüléskor keletkezett fényképen nemcsak a keze jelent meg, hanem a belőle kisugárzó energiaáram is – fényes mezőként vette körül. Kirlian a következő 40 évben tökéletesítette a technikát, és küzdött a szkeptikusok vádjaival. A legkülönösebb jelenség, amit tapasztalt, a „fantomlevél-effektus": ha egy falevelet közvetlenül az után, hogy egy darabját levágtuk, a Kirlian-eljárással lefényképezünk, a hiányzó rész sugárzó körvonala is megjelenik a képen!

A Kirlian-fotón az alapaura képe látható. Az aura megjelenése számos tényezőtől függ és folyamatosan változik, de van egy alapauránk, amely ugyanúgy jellemző ránk, mint például a tenyérvonalaink. Ha tehát nyugodt, ellazult állapotban készül rólunk aurafotó, az alapauránkról kapunk tanúságot.

Az aurafotó tájékoztatóst ad arról, mi zajlik bennünk, mit sugárzunk a külvilág felé. Az aura kiterjedéséből, színeiből és színintenzitásából sokat megtudhatunk aktuális állapotunkról.

(Forrás: Was ist die Aura? németből fordította: H. O.,  Mi a bioenergia?)