Hirdetés

 

Hirdetés

 

Dr. Hegedűs Ágnes:

Párbeszéd kell a gyógyítók között

Egy hete közöltük portálunkon Kürti Gábor A „kuruzslók" védelmében című nyílt levelét Boldogkői Zsolthoz. Az írás vihart kavart a szegedi professzor követői, az alternatív gyógymódok ellenzői, illetve a természetes gyógyító eljárások híveinek körében egyaránt. Alábbi cikkében egy tapasztalt holisztikus orvos száll síkra a párbeszéd szükségessége mellett.

Egy olyan témához szólok hozzá, amely mindannyiunkat érint, és sajnos egyre aktuálisabb. Orvos vagyok, és nagyon szeretem a munkámat. Úgy indultam, mint mindenki a szakmámban. Elvégeztem az egyetemet, elkezdtem dolgozni kórházban, szakrendelőben, majd 5 év után letettem a szakvizsgát. Reumatológia-fizioterápia szakorvos lettem. Több mint 10 év betegekkel való kórházi és szakrendelői munka, többéves tudományos kutakodás és némi publikálás következett – egy akkor még teljesen új területen, az ízületi ultrahang diagnosztika területén. Magyarországon először reumatológusként én végeztem ilyen vizsgálatokat, ezek azóta napi rutinnak számítanak.

Ez idő alatt mint reumatológus legalább 70 000 (azóta ez a szám már kb. kétszer ennyi) beteget láttam, vizsgáltam meg manuálisan is, valamint kérdeztem ki részletesen – nemcsak az aktuális tüneteiről, hanem életmódjáról, lelkiállapotáról, kapcsolati életéről is. Ennek köszönhetően egyre határozottabb kép alakult ki bennem arról, hogy a betegségek létrejöttében a fizikai-kémiai hatások, a genetika, a mikroorganizmusok és az idiopátiás eredet (jelentése: ismeretlen, azaz fogalmunk sincs, mi az oka) mellett az életmódbeli, táplálkozási, lelki, mentális és kapcsolati tényezők ugyanolyan fontos szerepet játszanak.

Párbeszéd, egymás tisztelete

Mellékhatások nélkül

Fizioterápia szakorvosként abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy talán ez az a szakma, amelyben a legtöbb természetes gyógymódot alkalmazzuk, és tapasztalhattam ezek áldásos hatását a betegek gyógyulására. Valamint azt is, hogy ha természetes módszereket használunk, akkor szinte mellékhatások nélkül gyógyíthatunk. Azt is tapasztaltam, hogy a felírt gyógyszerek mennyi problémát okoznak, főleg a krónikus szedőknek.

A szakvizsgám után kutatói ambícióimat szakmai látóköröm tágítására irányítottam. Megéreztem: hatékonyabb gyógymódokra van szükség ahhoz, hogy ne csak a tüneteket enyhítsük, hanem a betegségek gyökereit is elérjük. Figyelmemet ősi és modern módszerek felé fordítottam. Lehetőségem nyílt elmélyülni olyan természetes gyógymódokban, mint az akupunktúra, a hagyományos kínai orvoslás, a természetgyógyászat különböző ágai, a méregtelenítés, böjtkúrák, akupresszúra, keleti masszázsok. Másrészt a pszichoszomatikus összefüggéseket és a modern orvoslásban és pszichoterápiában alkalmazott, ősi gyökerű meditációs és relaxációs technikákat tanulmányoztam. Az elmúlt 34 évben, amióta orvosi diplomámat kézhez vettem, folyamatos tanulásban és önképzésben vagyok abból a célból, hogy orvosi eskümhöz híven, a lehető legtöbb tudással felvértezve tudjak segíteni az embereknek.

Mindig is voltak természetes gyógymódok

Szeretném felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy az orvoslás mindig is használt természetes gyógymódokat, sőt eleinte szinte csak ilyeneket, és ezeket szorították ki lassanként a szintetikus gyógyszerek. De nem teljesen. És látjuk, hogy az utóbbi évtizedekben egyre több aggály és figyelmeztetés jelenik meg a gyógyszerek mellékhatásaival kapcsolatban az akadémikus orvosi szakirodalomban. Ijesztő adatok mutatják, hogy a gyógyszermellékhatások egyre előkelőbb helyen szerepelnek a halálozási statisztikákban. A The British Medical Journal (BMJ, elismert orvosi szaklap) tanulmánya szerint „a receptköteles szerek okozzák a negyedik legtöbb halálesetet az USA-ban, Európában pedig a 3. vezető halálokot jelentik."

Ez a tény is felhívja a figyelmet arra, hogy megértve és tisztelve az orvostudomány eddigi eredményeit, fontos visszanyúlnunk a gyökerekhez, és visszahelyezni a természetes gyógymódokat és az emberi élet teljességét figyelembe vevő pszichoszomatikus szemléletet és módszereket az őket megillető helyre.

Kidolgoztam egy olyan praxist, amelyben a nyugati orvosi tudás, a keleti gyógymódok, a méregtelenítő eljárások, relaxációs, meditációs technikák, nyugati és keleti mozgásterápiák egymást kiegészítve segítik a betegeim gyógyulását.

Időről időre világszerte támadások érik a természetes gyógymódokat az akadémikus orvoslás képviselői részéről. Hol az akupunkturáról, hol a homeopátiáról, hol pedig a gyógynövényekről állítják, hogy hatástalanok. Gyakran orvosok veszik el a kedvét egyértelműen pszichoszomatikus betegeknek a pszichológiai segítségnyújtástól olyan megjegyzésekkel, hogy „csak ha nem tudja hová tenni a pénzét, akkor menjen oda".

Egészen más szemlélet

Csupa olyan gyógymódról van szó, amelyek egyrészt sokkal régebbiek, mint a pár száz éves modern orvoslásunk, és már a puszta fennmaradásukkal is bizonyították létjogosultságukat, másrészt tudományos vizsgálatok is igazolják hatásosságukat, és legtöbbjüket világszerte – hazánkban is – alkalmazzák az akadémikus orvoslás mellett, hivatalosan elismert módszerként. Az igazsághoz tartozik, hogy természetgyógyászoktól, sőt orvos-természetgyógyásztól is hallottam már olyan megjegyzést, hogy ne menjen vissza az orvoshoz, mert „az csak ártani fog".

Tapasztalatom szerint az alternatív gyógymódok teljesen más szemléletet igényelnek, mint ami a klasszikus orvosi gyakorlatra jellemző. Ez egy másik szakma, és egyik szakma képviselője nem törhet pálcát a másik fölött, mivel nem szakember benne. A gyógyítást nem sajátíthatja ki egyetlen szakma sem, mivel annak rengeteg vonatkozása van, és nem érthet mindenki az összeshez.

Mára már nyilvánvaló, hogy az akadémikus orvoslás hatásköre nem terjed ki az ember energetikai, pszichikai és spirituális dimenzióira, mivel nem is foglalkozik ezekkel. Még a köztudottan pszichoszomatikus betegségek esetében is csak igen ritkán veszi igénybe az orvosi szakma – illetve a konkrét orvos – a pszichológus segítségét, számomra teljesen érthetetlen okból. Ugyanúgy nem logikus, hogy amikor az orvosi gyógymódok kevésbé hatásosak, miért nem lehet a betegeket természetgyógyászhoz, akupunktőrhöz, gyógymasszőrhöz, pszichológushoz, tanatológushoz, lelkészhez vagy bármelyik olyan terület szakértőjéhez küldeni, aki az adott esetben többet tud segíteni? Én ezt rendszeresen megteszem, ha szükség van rá, és ettől nem érzem kevesebbnek magam.

A gyógyítás mindig is holisztikus volt és lesz

Az ember és a GYÓGYÍTÁS (szándékosan írom csupa nagybetűvel) mindig is holisztikus volt és lesz. Akkor is, ha a jelenleg hivatalos orvosi gyakorlat – ami lássuk be, jelentősen le van maradva attól, ahol az elméleti tudományok tartanak – még mindig ízekre szedi az embert, és különböző szerveinket egymástól függetlenül próbálja gyógyítani. Bizonyos területeken ezt nagy sikerrel teszi (pl. sürgősségi orvoslás, műtéti szakmák, diagnosztika, transzplantációk stb.), de a legtöbb krónikus betegségben ezzel a szemlélettel csak azt lehet elérni, hogy a betegség tüneteit gyógyszerekkel korrigálják, elnyomják, az állapotot szinten tartják, de a betegség nem gyógyul meg, sőt egyre jobban elmélyül. Ha a beteg ember azon aspektusait is figyelembe venné, amelyek nem a nyugati orvoslás által felfogható és mérhető tartományban vannak, és ezen szakmák tanult képviselőit is bevonná a közös gyógyítási folyamatba, akkor sokkal jobb gyógyulási eredmények születnének. Ezt tapasztalatból tudom, mivel én így dolgozom.

Ehhez azonban mindkét oldal képviselőinek félre kell tenniük a szakmai büszkeséget, és támadások helyett leülni egymással beszélgetni, egymástól tanulni.

Azért szeretek természetgyógyászoknak pszichoszomatikus gyógyítást tanítani, mert nyitottabbak és befogadóbbak, mint az orvos kollégáim – tisztelet a kivételeknek! Ugyanakkor mindkét oldalon tapasztalok ellenségességet a másik tábor iránt.

Fogalmazzunk pontosan

Komoly problémának tartom még azt a jelenséget, amikor nem használjuk tisztán a fogalmakat, illetve az egyes szakmákban mást jelent ugyanaz a kifejezés.

Úgy gondolom, jogosan lehet nehezményezni, amikor valaki azt állítja, hogy pl. gyógynövényekkel vagy bármilyen módszerrel sikeresen gyógyítja a rákot. Ez valóban pongyola – ennél fogva veszélyes és nem igaz – megfogalmazás, ami joggal irritálhatja az orvosokat, de a holisztikusan gondolkozó bármilyen képzettségű gyógyítókat is.

A természetes gyógymódokat alkalmazóknak is meg kell tanulniuk, hogy korrekt módon fogalmazzanak. A gyógynövények, a homeopátiás szerek, az akupunktúrás és más energetikai kezelések nem a betegséget gyógyítják, hanem a beteg ember amúgy is meglévő gyógyhajlamát, öngyógyító képességét, azaz nyugati orvosi kifejezéssel élve: immunrendszerét erősítik meg, ezáltal tud hatékonyabban gyógyulni. Ezt minden természetgyógyász tudja, aki levizsgázott, és fontos lenne, higy ennek megfelelően tájékoztassa a betegeket. Hozzáteszem, el lehetne gondolkozni azon is – tudományos alapon –, hogy egy kemoterápiás szer a rákot gyógyítja-e, vagy pontosabb lenne azt mondani, hogy a rákos sejteket jobban pusztítja, mint az egészségeseket, ezáltal támogatja a szervezet öngyógyító rendszereit.

Az orvostól is elvárható, hogy egy olyan gyógyszerről, amely csak tünetet csökkent, szinten tartja vagy lassítja a betegség lefolyását, ne állítsa, hogy az gyógyít. Valamint elvárható az is, hogy tudva, milyen fontos az immunrendszer működése, felhívja a betegek figyelmét a lehetséges természetes gyógymódokra. Ehhez persze ismernie kellene azokat.

Itt is kell a továbbképzés

Arra esküdtünk fel orvosként, hogy minden lehetséges tudásunkat az egészség szolgálatába állítjuk. Nos, szerintem ez egyértelműen azt jelenti, hogy minden orvosnak valamilyen szinten tovább kellene képeznie magát a természetes és alternatív gyógyítás területén is – legalább annyira, hogy megértse működési módjukat, és tudja őket ajánlani. Vagy legalább hiteles és korrekt véleményt mondjon róluk. Különösen azoknak javasolnám ezt, akik vitatni akarnak olyan módszereket, amelyekben nincs semmilyen jártasságuk. Azon túl, hogy ezzel saját magukat járatják le, a laikus emberek tömegeit is megtévesztik, ami viszont már az orvosi státussal való visszaélés.

Nem véletlen, hogy egyre többen vagyunk olyan orvosok is, akik ún. alternatív vagy természetes módszereket tanulunk és alkalmaznunk. Gyógynövénykészítményeket, akupunktúrát, homeopátiát, méregtelenítő eljárásokat, meditációs technikákat, jógát, csikungot használunk azért, hogy támogassuk a beteg ember gyógyulását, az egészségeseknél pedig hozzájáruljunk a megelőzéshez. Tehát akik támadják az említett módszerek bármelyikét, jó, ha tudják, hogy nem kuruzslókkal, hanem részben saját kollégáikkal vitáznak, akikkel egyazon fakultáson tanultak, és ugyanazt az orvosi esküt tették le.

Javaslom minden orvosnak, aki úgy gondolja, hogy egy bizonyos alternatív gyógymód nem működik, nézzen utána, tanulja meg, próbálja ki, és nyitottan, megadva a tiszteletet a másik szakma iránt, keresse meg annak legkiválóbb képviselőjét, és kérje meg, hogy avassa be a mestersége titkaiba. Ha mindezt megteszi, bizonyára másképp fog viszonyulni a témához. Azt is javaslom, hogy alázattal vegye észre, ha a saját lehetőségei határaihoz ért, és ezt elfogadva, legyen képes más szakember segítségét kérni.

Javaslom minden alternatív gyógyítónak, hogy ismerje meg és tartsa magát ahhoz a nyelvezethez, amelyik pontosan fedi az adott gyógymód hatásmechanizmusát, ne állítson olyat, ami nem igaz, tartsa tiszteletben a szakmája határait.

Nem ellenfelek vagyunk, ugyanaz a célunk

És javaslom minden gyógyítással foglalkozó szakembernek, hogy fogjuk fel végre: nem ellenfelek, főleg nem ellenségek vagyunk, nem a módszereink különbőzőségeire, hanem arra kellene fókuszálni, hogy ugyanaz a célunk: vagyis támogassuk az egészség megőrzését, visszaszerzését. Erre egyébként megvannak a megfelelő szakmai fórumok, ahol a szakmák képviselői leülhetnének egy asztalhoz, és köbejárhatnának egy-egy határterületi kérdést. Ahogy tettük ezt annak idején, 1993-ban, a Természetgyógyász Kamara megalakulása előtt, és tisztáztunk néhány fogalmat. Csak egy példa: az én javaslatomra alkottuk meg a "természetgyógyászati állapotfelmérés" szakkifejezést, megkülönböztetve az orvosi diagnosztizálástól. Tudtommal azóta is ezt használják a természetgyógyászok.

Az orvoslás csak nyerhet azzal, ha teret ad az alternatív gyógymódoknak, a legtöbbet azonban a beteg emberek nyernek: egy sokkal hatékonyabb és emberibb gyógyítást.

De addig is, amíg idáig eljutunk – és tudom, hogy ehhez még idő kell –, az a jó, ha a harc és az ellentétek kiélezése helyett megfontoljuk a Tao te king néhány sorát. Ezen érdemes meditálni:

„Az út örök és tétlen,
mégis mindent végbevisz észrevétlen.
Ha fejedelmek, királyok megőrzik,
minden magától rendeződik.
Ha kapálóznak és intéznek,
letöri őket a titkos természet.
Vágytalan a titkos természet,
s a vágy hiánya: béke,
az ég alatt a rend teljessége."

Dr. Hegedűs Ágnes
reuma-fizioterápia szakorvos, holisztikus szemléletű orvos
www.pranahaz.hu
Facebook oldalunk: Pránaház

Hirdetés

 

Hírlevél fel- és leiratkozás

A fenti jelölőnégyzet bepipálásával – az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 6. cikk (1) bekezdés a) pontja, továbbá a 7. cikk rendelkezése alapján – hozzájárulok, hogy az adatkezelő a most megadott személyes adataimat a GDPR, továbbá a saját adatkezelési tájékoztatójának feltételei szerint kezelje, és hírlevelet küldjön a számomra. Tudomásul veszem, hogy a GDPR 7. cikk (3) bekezdése szerint a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.

Videó ajánlatunk

Biofizikai állapotfelmérés felsőfokon
A videóhoz kattintson a képre!

Hirdetés

 

Videó ajánlatunk

Zöld élelmiszerek szerepe a fogyókúrában

Hirdetés

 

Heti horoszkóp

Heti horoszkóp

Eseménynaptár (ma és holnap)

Találkozzunk a Facebookon is!

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés