Amiről az orvos nem mindig beszél
„Ne árts, segíts és tájékoztass” – ez lehetne a mottója a most útjára indított új egészségmagazinnak, amely Magyarországon az Amiről az orvos nem mindig beszél címet kapta. Az eredeti brit folyóirat (What doctors don’t tell you) – a magyar kiadással együtt – immár a világ 14 országában jelenik meg. Tudósítónk a magazint bemutató sajtótájékoztatón járt.
Az első kérdés, amely az új kiadvány kapcsán felmerül, nyilvánvalóan az, hogy szükség van-e rá egyáltalán, és mi keresnivalója lehet azon a piacon, amely már így is számos hasonló témájú magazint kínál. Nos, a magazint bemutató sajtótájékoztatón Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó vezetője úgy fogalmazott: igen alapos piackutatás előzte meg az indulást. Voltak ugyan már tapasztalataik másik két folyóirattal, a 6., illetve 7. évfolyamába lépő BBC Világkonyha – Good food és a BBC History magazinnal, de az kétségtelen, hogy az egészség témakörével most a sajtó új területére léptek. Kocsis kiemelte, hogy nagyon nyitott lapot akarnak készíteni.
Mindehhez a főszerkesztő, Molnár Gabriella – a Nők Lapja korábbi irányítója – hozzátette, hogy véleménye szerint az orvos–beteg kapcsolatból nálunk valami hiányzik. Ez pedig nem más, mint az információ. Nos, az Amiről az orvos… éppen ezt a hiányzó űrt szeretné betölteni, hasábjain hiteles információkat kínál, komoly forrásokkal, szakirodalmi hivatkozásokkal alátámasztva. Bár a brit anyalap hatalmas adatbázisából, számos cikkéből merítenek a magyar változat kialakításakor, a fordítások mellett hazai szakértők véleményét is kikérik majd.
Szendi Gábor klinikai szakpszichológus – akit alapos elemző cikkei, könyvei és a paleo táplálkozás népszerűsítése tettek ismertté – szakmai konzulensként működik közre a szerkesztőség munkájában. Mint a sajtótájékoztatón kifejtette, „az orvostudomány mára válságba jutott, az orvos háttérbe szorult, miközben előtérbe kerültek a szakmai, kezelési protokollok. A gyógyszeripar pedig úgy tekint az orvostudományra, mint a saját meghosszabbított kezére, és az orvostudomány elméleteit mesterségesen tartja életben.” Eközben pedig, folytatta Szendi, „a független kutatásokban sorra dőlnek meg azok a teóriák, amelyeket tanítanak az orvosi egyetemeken”. Tarolnak az életmóddal összefüggő betegségek: a szív-érrendszeri bajok, a rák, a cukorbetegség. Az életmódváltásban azonban a gyógyszeripar nem érdekelt.
Ebben a magazinban – a lapkészítők szándéka szerint – tudományosan megalapozott cikkeket közölnek arról, hogy milyen területeken és miért nem működik az orvostudomány. Törekednek a hitelességre, minden cikk végén megadják a felhasznált forrásokat. Ugyanakkor népszerű témák érdekes feldolgozására törekednek, hiszen a magazint el szeretnék adni. E törekvés jegyében lesz minden számukban beszámoló egy-egy „csodás gyógyulásról”, vagyis olyanról, amit nem lehet megmagyarázni orvostudományi elméletekkel és módszerekkel. Az első számban egyébként a címlapsztori Kriston Andrea intimtornája, emellett szó van többek között a mammográfia hátulütőiről, a rák „kiéheztetéséről” ketogén diátával, valamint a test közelében tartott mobiltelefon okozta ártalmakról.
Mint a szerkesztőség vezetői elmondták, nyitottak a vitákra, és foglalkoznak majd olyan témakörökkel is, amelyek megosztják az embereket, sőt magát a szerkesztőséget is – ilyen például a homeopátia. Szendi ehhez magyarázatként hozzáfűzte: Nyugaton természetes alapelv, hogy a beteg részéről legyen meg a „tájékozott beleegyezés”. Nos, ami Magyarországon hiányzik, az éppen a hiteles egészségügyi tájékoztatás. Ehhez szeretne hozzájárulni az Amiről az orvos nem mindig beszél című új magazin.
