Aki nagy távolságokat tesz meg repülőgéppel, az általában 9 000 és 12 000 méteres magasság között repül. Egyfajta mesterséges légkört teremtő technológia révén a repülőgépen körülbelül 2000 és 2500 méter közötti magasságnak megfelelő nyomás uralkodik. Kimutatták, hogy körülbelül az utasok fele oxigénhiányban szenved – de nem mindenki veszi ezt észre.

Mennyire fontos az oxigén?

A belfasti aneszteziológusok kutatási eredményei aggasztó eredményeket hoztak a légi utasok számára. Az utasok 54 százalékának vérében volt alacsony az oxigéntartalom, azaz 93 százalék. Első pillantásra ez csak kis különbségnek tűnik.

Az oxigén (O2) kétatomos molekula, a Földön sokkal gyakoribb, mint bármely más kémiai elem, de nem lehet látni, szagolni vagy ízlelni. A víz 89, a földkéreg 50%-a oxigénből áll, amelyet a növények klorofill és fény segítségével állítanak elő. A kilégzett levegő mintegy 80 százaléka nitrogén és 20 százaléka oxigén.

A gravitációs erő miatt a legtöbb levegőmolekula a földfelszín közelében található. Felfelé a levegő egyre „vékonyabb”, így az oxigén is. Ez a következőt jelenti: minél kevesebb a molekulák száma, annál alacsonyabb a légnyomás. Átlagosan körülbelül 15 liter oxigénre van szükségünk óránként, tehát 19 000 liter levegőt lélegzünk be minden nap. A légzésnek folyamatosnak kell lennie, mert az oxigén nem tárolható, mint a többi anyag a szervezetben.

Mesterségesen megnövelt nyomás a repülőgépen

Mivel kevés ember van olyan jó állapotban, mint a hegymászó Reinhold Messner, aki képes meglenni több mint 8000 méter magasságban oxigénpalack nélkül, a nyomást mesterségesen kell növelni a repülőgépen. Törvény írja elő ezért, hogy a polgári légitársaságoknak a repülőgépet túlnyomásos kabinnal kell ellátniuk. Még ha 100 százalékos oxigént lélegeznénk is be, 13 500 méter felett már nem lennénk képesek élni.

5 tanács, amelyek oxigénhiány ellen segíthetnek

• Az egészségtől függ, hogy egy utasnak milyen hamar lesz oxigénhiánya. A dohányosoknak viszonylag kevesebb oxigén van a vérében, mint a nemdohányzóknak. Egy héttel a hosszú repülőút előtt a cigarettafogyasztás minimalizálása segíthet a repülés során a jobban oxigénellátásban.
• Aki repülőút előtt áll, kerülnie kell előtte a gyors hegymászást vagy hosszú búvárkodást. Az oxigénellátást korlátozó tevékenységek után néhány nap időt kell hagynia arra, hogy a vérbe ismét elegendő oxigén jusson.
• A sportolóknak kevesebb problémájuk van az oxigénhiánnyal a repülőgépen, mivel náluk automatikusan jobb az oxigén-telítettség a vérben. Repülés előtt egy héttel a sportolás segíthet az oxigént dúsítani a szervezetben, de nem sokat ér, ha korábban az illető nem sportolt.
• Egy másik javaslat: az alvás. Mialatt alszunk, sokkal kevesebb energiára és oxigénre van szükségünk. A legegyszerűbb módja annak, hogy kevesebb oxigénre legyen szükségünk repülés közben az, hogy aludjunk, amennyit csak lehetséges.
• Ha megengedik, álljon fel és menjen néhány lépést! A mély és lassú légzéssel javíthatja az oxigénellátást. A lábak rendszeres mozgatása megelőzi a trombózist hosszú távú járatokon.

Mi történik oxigénhiány esetén?

A belfasti vizsgálatnál az orvosok arra a következtetésre jutottak, hogy az utasok 54 százalékának túl kevés oxigén van a vérében. Ez a hiány megmagyarázhatja, hogy miért érzi magát rosszul sok utas hosszú repülőúton, különösen akkor, ha túl keveset ittak, alig mozogtak, és ehhez alacsony páratartalom is társult.

Az oxigénhiány kompenzálása, tünetei

Az egészséges szervezet a kisebb oxigéntartalmat azzal kompenzálja, hogy a szívverése gyorsabb lesz, és az erek összehúzódnak. Szívbetegek és vérszegénységben szenvedők feltétlenül forduljanak orvoshoz repülőút előtt.

Oxigénhiány, más néven hipoxia, olyan állapot, amely nagy magasságokban keletkezik. Még a sztratoszféra legalacsonyabb légköri rétegében is olyan ritka a levegő 3900 méteren, hogy előfordulhatnak az oxigénhiány tünetei:

• Gyors és mély légzés (hiperventilláció)
• Bizsergés a lábon, a kézen és az arcon
• Szédülés
• Színlátás-változás
• A látótér beszűkülése
• Eufória és álmosság

Oxigénmaszk – rossz jel?

Ettől valószínűleg minden utas fél: ha az oxigénmaszkok leesnek, az biztos jele annak, hogy valami nincs rendben. Mi történt? A repülőgép kabinja alapvetően légzáró. Nagy magasságokban, ahol a külső légnyomás nagyon alacsony, a nyomást mesterségesen normális szinten tartják. A normál légnyomás mintegy 1,013 hPa (hektopascal) a tengerszinten.

A légnyomás a magassággal csökken, 5000 méter után körülbelül a felére. Ha a légi jármű utazómagasságon repül, a gép mintegy fel van fújva, mint egy léggömb, vagyis a nyomás a kabinban nagyobb, mint a környezet légnyomása.

Ha a nyomás csökken, az ülések fölé telepített oxigénmaszkok automatikusan kioldanak. Már egy tömítetlen szelep vagy egy kis lyuk a repülőgépen is okozhatja, hogy a levegő lassan és észrevétlenül eltávozzon. Emiatt van számos érzékelő a gépben, ezek folyamatosan ellenőrzik a belső állapotot.

Az oxigénmaszkok ezért nagyon korán kioldanak. Ekkor még nincs veszély, a pilótáknak ilyenkor le kell hozni a gépet a lehető leggyorsabban olyan magasságba, amely lehetővé teszi az oxigénmaszk nélküli légzést. Legkésőbb 4000 méter alatt már nincs szükség oxigénmaszkra.

(Németből fordította: Koncz László)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről