Magnézium: hogyan, mikor pótoljuk?
A magnézium nélkülözhetetlen a normál vérnyomás és szívritmus fenntartásához, a csontok szilárdságához, az izmok és az idegrendszer működéséhez. A felnőtt lakosság túlnyomó többsége a szükségesnél kevesebb magnéziumot juttat a szervezetébe. A táplálékkal bevitt magnéziumnak csak mintegy harmada-fele szívódik fel, ezért kell gondoskodni a pótlásáról.
Ha hiányzik a magnézium
A magnéziumnak már minimális hiánya is növeli a gyulladásos folyamatok kialakulását. Ezek a gyulladások pedig számos betegség (pl. szívbetegség, diabétesz és egyes rákfajták) alapjául szolgálhatnak. Egyre több bizonyíték van arra, hogy emelkedett vérnyomású betegekben a megfelelő mennyiségű magnézium hozzájárul a magasvérnyomás-betegség kialakulásának megelőzéséhez. Segít megelőzni a csontritkulást, és az idegrendszer működéséhez is elengedhetetlen.
Hiányára a napközben érzett feszültség, rossz stressztűrő-képesség és az álmatlanság is felhívhatja a figyelmet. Az utóbbi viszonylag gyakori, mégis előbb írnak fel altatót, mint laborvizsgálatot és magnéziumpótlást. Azért, ha ilyen tünetei vannak, megpróbálhat – a meditációs technikákon kívül – magnéziumot is szedni, sokszor már ez önmagában segít.
Mikor van szükség a magnéziumpótlásra?
Ha stresszes életet él és sportol, vagy az álmatlanságon kívül más tünetei (pl.: lábikragörcs, feszült idegállapot, gyenge immunrendszer, premenstruációs szindróma, gyakori fejfájás) vannak, akkor valószínű, hogy magnéziumpótlásra szorul. Ezt azonban laborvizsgálat nélkül egyértelműen még orvos sem jelentheti ki, de a tapasztalatok szerint e tünetek és környezeti tényezők együttes fennállása esetén gyakran találunk magnéziumhiányos állapotot.
A magnézium megfelelő pótlásáról elsősorban a táplálkozással kell gondoskodnunk. A szakirodalom szerint magnézium szükségletünk mintegy 10 százalékát ivóvízzel fedezzük. A fennmaradó mennyiséget kellene tehát étkezés során magunkhoz vennünk, magas magnéziumtartalmú ételekkel. Ezek közé tartoznak a zöldségek, azon belül is leginkább a klorofillban gazdag levélzöldségek, a spenót, a sóska, a kelkáposzta zöld levelei vagy a mángold, ezek kiemelkedően jó magnéziumforrásnak számítanak. Fogyasztásukkal ráadásul kis energiabevitel mellett tudjuk feltölteni magnézium-raktárainkat.
A diófélék és egyéb olajos magvak magnéziumban szintén igen gazdagok. Ebből a szempontból az egyik legkedvezőbb a tökmag, amelyből fél csészényi fedezné a napi magnéziumszükségletet. Magas zsír- és kalóriatartalma miatt viszont csak úgy nem igazán lenne jó elmajszolni ennyi tökmagot. Sok kicsi sokra megy alapon viszont bátran gazdagítsuk vele ételeinket. Szórjuk meg a salátánkat, levesünket pirított magkeverékkel, vagy csak tökmaggal. Hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák tartalmaznak még magas koncentrációban magnéziumot, de egyes halak, mint a lazac, makréla, vagy tonhal szintén jó magnéziumforrások, csakúgy, mint a banán, vagy az avokádó.
Tudnunk kell, hogy a szénsavas üdítők, a magas zsírtartalmú ételek, az alkohol és egyes tartósítószerek (benzoesav) gátolják a magnézium felszívódását. Láthatjuk tehát, hogy az ajánlásoknak megfelelő egészséges étkezés esetén élelmiszerekből is fedezhető a megfelelő mennyiségű magnézium. Ha viszont kevés zöldséget, magfélét, halat eszünk, viszont finomított gabonákat (pékáru, tészta) és feldolgozott, tartósítószerrel teli ételt, üdítőket fogyasztunk, akkor a mai stresszes élet mellett könnyen kialakul a magnéziumhiány.
A magnézium túladagolható, ezért ha táplálékkiegészítő formájában is fogyasztjuk, az ajánlott napi dózist ne lépjük túl. Kérjünk egy általános laborvizsgálatot a háziorvosunktól, és ha az igazolja, akkor szedjünk táplálékkiegészítőt az optimális érték eléréséig.
Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:
