A zsálya nemcsak fűszer, hanem gyógyszer is!
A zsálya könnyen felismerhető jellegzetesen bársonyos, puha, szürkészöld leveleiről. Az illata erősen aromás, fűszeres, az íze kesernyés és fanyar. A növény neve – Salvia officinalis – a latin salvare szóból származik, ami gyógyítást jelent. Ez is azt mutatja, hogy már évszázadokkal ezelőtt is mekkora jelentőséget tulajdonítottak ennek a növénynek.
Az ókori egyiptomiak is alkalmazták a növényt a meddőség ellen, de használták például hasmenés és a légzőszervek gyulladása ellen is. A középkortól kezdve a zsálya fogínygyulladás kezelésére, az emésztés elősegítésére és a nyálkahártyák kezelésére szolgált.
Alkalmazása külsőleg, belsőleg
Külsőleg a zsályalevelekkel fogínygyulladást és a száj-garat nyálkahártyájának általános gyulladását kezelik. A zsálya segít például a szájban lévő nyomáspontok kezelésében, melyeket a protézisek vagy fogsorok viselése okoz, valamint csökkenti a torokgyulladással együtt járó garatgyulladást is. Erős, aromás illata miatt a leveleket szájszag ellen is lehet használni.
A zsálya belsőleg egyrészt az emésztési zavarok kezelésére, másrészt a túlzott verejtékezés csökkentésére, például éjszakai izzadás esetén használható. A növénynek emésztést elősegítő hatása van, és nyugtató hatást gyakorol a gyomorra, valamint hasznos felfúvódás és hasmenés esetén.
Kísérleti vizsgálatokban a zsálya herpeszvírust gátló hatását is megfigyelték.
A zsályalevelek 1-2,5% illóolajat tartalmaznak, fő összetevői a kámfor, cineol és α- és β-thujon. Ezenkívül a levelekben nagyobb mennyiségben tanninok, keserűanyagok, triterpének, flavonoidok és szteroidok fordulnak elő.
Zsálya a népi gyógyászatban
A zsálya a népi gyógyászatban is használatos, mivel gátolja a tejtermelést elválasztásor, továbbá vércukorszint-csökkenést okoz, és ismert menstruációt elősegítő hatása is. Ez azonban tudományosan nem bizonyított.
A homeopátiában a zsályaleveleket a központi idegrendszer betegségeinél és a verejték-kiválasztás zavarainál alkalmazzák.
Javallatok
A zsályát a következő betegségek kezelésére használják:
- nyálkahártya-gyulladás
- torokgyulladás
- fogínygyulladás
- rossz szájszag
- emésztési panaszok, hasmenés, puffadás
- túlzott izzadás, éjszakai izzadás
- herpesz
Adagolás, használat
A zsálya belsőleg teaként, vagy gyógyszerkészítmények formájában a száj- és torokterápiában alkalmazható. A zsályakivonatot és a levelek illóolaját különféle cukorkákban, valamint külső használatra fürdők, bedörzsölések, fog- és szájápolási termékekben használják.
Az átlagos napi adag, hacsak másként nincs előírva, 4-6 gramm, 0,1-0,3 gramm illóolaj, 2,5-7,5 gramm tinktúra, vagy 1,5-3 gramm folyékony kivonat.
Gargarizáló oldathoz 2,5 gramm levelet, vagy 2-3 csepp illóolajat kell hozzáadni 100 ml vízhez. Ecseteléshez a levelek hígítatlan alkoholos kivonatát használják.
A használat időtartama nem haladhatja meg a 4 hetet.
Gargarizáláshoz öntsön fel 2-3 gramm apróra vágott levelet (1 teáskanál körülbelül 1,5 g) forró vízzel, és 10 percig hagyja állni, majd szűrje le. Éjszakai verejtékezés esetén a teát ugyanúgy készítik, de hidegen isszák.
A gasztrointesztinális panaszok kezelésére öntsünk 2 gramm vágott levelet forrásban lévő vízbe, és 5 perc után szűrjük le.
A zsálya tiszta illóolaját és alkoholos kivonatait nem szabad bevenni terhesség alatt.
A zsálya mellékhatásai
A mellékhatásoktól általában csak túladagolás vagy tartós használat esetén kell félni. A zsálya levelében található thujone olyan tüneteket okozhat, mint forróság, szédülés, fokozott szívritmus vagy görcsök. Külső használatnál vagy vizes készítmények esetén, mint pl. a tea, nem várható mellékhatás, mivel itt a thujone csak nyomokban van jelen.
(Németből fordította: Koncz László)
Még több információt talál Gyógynövénykeresőnkben.
Ha szeretne még több gyógynövényről olvasni, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket is:
