Izgalmas, új módszer: a Butejko-légzés

Cikksorozatunkban a légzés és az egészség bonyolult kapcsolatát járjuk körül. Eddig a légzés élettanával, az egyes orrnyílásokkal, a jógalégzésekkel, a kínai légzéstechnikákkal foglalkoztunk. Végül a főleg az asztmásoknak segítséget jelentő Butejko-légzésről lesz szó.

Dr. Konsztantin Butejko, aki a Szibériai Tudományos Akadémia Funkcionális Diagnosztikai Laboratóriumát irányította, összesen 150-féle betegséget hozott összefüggésbe a légzéssel. Felfigyelt arra, hogy az ősidők óta ismert egészségvédő légzőgyakorlatok közé néhány olyan is tartozik, amely csökkenti a belélegzett levegő mennyiségét, és így vezet gyógyuláshoz.

Erre alapozta a hypoxiás légzéstréning módszerét, amellyel hipoventilációt idéz elő, vagyis a szükségesnél kevesebb levegőt juttat be a szervezetbe. Sikeresen kezelt így olyan problémákat és betegségeket, mint az asztma, a krónikus fáradtság, a légzési apnoe (vagyis légzéskimaradás), a terméketlenség, az immunrendszer gyengébb, illetve hibás működése, az allergia, az elhízás, az anginás fájdalmak és a magas vérnyomás.

Hiperventiláció következtében szén-dioxid-hiány

Butejko elmélete szerint a krónikus hiperventiláció (túl sok oxigén) és az emiatt kialakuló krónikus szén-dioxid-hiány vezet a szervezet védekező reakcióinak beindulásához. Ez a védelmi mechanizmus ahhoz is hozzájárul, hogy a szervezet igyekszik korlátozni a további kilégzést és szén-dioxid-vesztést. Butejko szerint a helytelen légzéssel összefüggő betegségek vagy azért alakulnak ki, mert a krónikus szén-dioxid-hiány befolyásolja a szervezet működését, vagy azért, mert a szén-dioxid-vesztés következtében működésbe lépnek a szervezet önvédelmi reakciói.

Módszerének élettani hátterében a következő meggondolások állnak. Tudjuk, hogy oxigén híján hamar meghalnánk, ugyanakkor nem tudatosítjuk és kevéssé használjuk ki azt a körülményt, hogy nem az a fontos, mennyi oxigént lélegzünk be, inkább az, hogy az oxigént milyen hatékonyan használják fel szervezetünk sejtjei. A folyamat mélyebb megértéséhez vezethet, ha tudjuk, hogy a légzésnek köze van ahhoz, mennyi a szén-dioxid a vérben, és milyen kémhatás (pH) alakul ki a szervezetben a homeosztázis különböző folyamataiban. Ugyancsak kapcsolat áll fenn a légzés és a szöveti oxigénszint, valamint számos biokémiai folyamat között.

A légzéstechnikák többsége és a közvélekedés szerint a mély légzés rendkívül előnyös, mert minél jobban megtöltjük a tüdőnket levegővel, annál több éltető oxigénhez jutunk. Ugyanakkor Oroszországban (illetve korábban a Szovjetunióban) az elmúlt néhány évtizedben végzett kutatások kiderítették: bizonyos betegségekben jelentékeny gyógyító hatást lehet elérni, ha az érintett embereket megtanítják arra, hogy egy ideig kevesebb levegőt szívjanak be.

A cél az, hogy időlegesen csökkentsék a légzés volumenét, így hozzászoktassák a szervezetet a magasabb szén-dioxid-szinthez, javítva ezáltal a hypoxiás, tehát levegőhiányos állapottal szembeni tűrőképességet is. Mindennek eredményeként a Butejko-légzéstréning során az érintettek olyan képességet fejlesztenek ki, hogy jobban fel tudják használni a meglévő oxigént, fenntartani a szervezet egészséges egyensúlyát.

Az asztmások légzése

A légzéssel kapcsolatos leggyakoribb hibás működés az asztmások légzése, amely gyakorlatilag hiperventilációt, tehát túl sok oxigén bevitelét jelenti. Természetesen ezt az állapotot el kell különíteni a szervi tüdőbetegségektől és más bajoktól. Az orvosi kézikönyvekben az olvasható, hogy az asztmás rohamok hátterében az oxigénhiány és a szén-dioxid felhalmozódása áll. Ugyanakkor éppen a légzés esetében – tartja Butejko – gyakran igaz lehet, hogy „a kevesebb több”. Erre a jelenségre már nyugati szerzők is felfigyeltek, akik közül a hiperventilációval foglalkozott például dr. Robert Fried (The Breath Connection) és Dinah Bradley (Hyperventillation Syndrome).

A 20. században végzett kutatások megerősítették, hogy a hiperventiláció, vagyis a túl erős légzés gyakrabban fordul elő, mint korábban gondolták. Vizsgálatok szerint minden tizedik egészséges ember hiperventilál, és ez a százalékos arány még magasabb lehet a különböző krónikus betegségekben szenvedőknél. Ugyanakkor felmerült, hogy a hiperventilációt az orvosok gyakran nem veszik észre és nem kezelik megfelelő módon. A Butejko-féle légzésterápia célja az, hogy ezt a krónikus hiperventilációt ellensúlyozza, és újratanítsa az agyi légzőközpontot a megfelelő légzésre.


Az asztma olyan állapotot jelent, amely a többnyire jellemző hiperventiláció esetén drámai következményekkel járhat. A Butejko-féle légzésterápia szerint az asztma nem más, mint túlnyomórészt a szervezetnek a hiperventilációra adott válasza. Megtanítja az asztmásokat arra, miként csökkentsék a légzésszintjüket, és növeljék a vér szén-dioxid-szintjét, hogy képessé váljanak először ellenőrzés alá vonni az asztmás tüneteket, később pedig megváltoztatni az immunrendszer működését és az asztmára adott gyulladásos választ. Egy Ausztráliában nemrég végzett kutatás kimutatta, hogy a Butejko-módszert alkalmazó asztmás betegek a légzéskönnyítő spray használatát 90%-kal csökkenthették, a szteroidok alkalmazását pedig 30%-kal mérsékelhették, miközben a tüneti skálájukon nem történt rosszabbodás, és javult az életminőségük is.

A Butejko-módszer gyökeresen ellenkezik az asztmáról jelenleg elfogadott orvosi nézetekkel, bár az asztma hátterében álló hiperventiláció felismerése egyáltalán nem új. A tüdőasztmáról írott több könyv szerzője, Herxheimer már 1946-ban a Lancetben írott cikkében összekapcsolta a hiperventilációt az asztmával. Később más kutatók, így McFadden, Sterling, van den Elshout, Clark és mások is kapcsolatot találtak a hiperventiláció, a szén-dioxid-szint és az asztma között.

A túl sok oxigén káros hatásai

A hiperventilációhoz, vagyis a túl sok levegő (oxigén) beviteléhez számos tünet társul, amelyek befolyásolják a szervezet szinte valamennyi szabályozó rendszerét, így az idegrendszert, a keringést, az emésztőrendszert és a légzőrendszert. Sokféle betegség, az orvosok által definiált tünetcsoport összekapcsolódik a légzéssel. Dr. Fried már említett, kiváló könyvében, amely a hiperventilációs tünetcsoportról szól, részletesen felsorolja azokat a betegségeket, amelyek ehhez az állapothoz kötődnek. Megnevezi az epilepsziát, a migrént, az angina pectorist, a magas vérnyomást, a szívritmus szabálytalan voltát, az agyi hypoxiát, vagyis vérellátási zavart, valamint különböző mentális betegségeket és rendellenességeket.

Az élettanból ismert tény, hogy ha a légzéssel túl nagy mennyiségű levegő, illetve oxigén jut be a szervezetbe, akkor túl sok szén-dioxidot veszítünk. Mivel a szén-dioxid és a bikarbonát a szervezet sav-lúg-egyensúlyának (pH) a legfontosabb szabályozói, ez a szabályozás is felborul. Először az úgynevezett légzési alkalózis következik be, később pedig a kompenzáló folyamatok eredményeképpen, a másodlagos bikarbonátveszteség következtében kialakul a metabolikus, vagyis az anyagcserében megvalósuló acidózis. A légzési alkalózist a szöveti hypoxia jelensége kíséri, illetve követi. Ez az úgynevezett Bohr-effektus következménye, ami azt jelenti, hogy amint a szén-dioxid-szint csökkenése következtében a pH lúgosabbá válik, az oxigén erősebben kötődik a vérhez, és nehezebbé válik a felszabadulása, hozzáférhetősége a szövetek számára.

Az alkalózis azt is jelenti, hogy az idegszövet ingerlékenyebbé válik, összehúzódnak az izmok. Csökken az oxigénszint is, ahogy az alkalózisra adott válaszként összehúzódnak a kisebb véredények, romlik a perifériás keringés. Ennek a szöveti hypoxiának a hatásai különösen fontosak az agyban, ahol a hiperventiláció következményeként mintegy 30%-os oxigénszint-csökkenés következik be. Ismeretes ugyanakkor, hogy az oxigénhiány az agyban többféle változáshoz vezet. Ezek olyan állapotok és betegségek kialakulásában játszanak szerepet, mint az epilepszia, a pánikrohamok, továbbá az agy kognitív, felismerő funkcióinak a romlása.

Hasonló sérülékenységet mutat a szívizomzat. Az anginás fájdalom és a szívritmus szabálytalanná válása egyes embereknél ugyancsak összefüggésbe hozható a szén-dioxid mennyiségének csökkenésével, amely a már említett módon és mechanizmus szerint vezet a szívizmot tápláló véredények falának összehúzódásához. Ily módon a szív és a benne áramló vér keringése jelentősen csökken. A szívizomzat ingerlékenyebbé, irritábilissá válik, és hajlamos lesz a szabálytalan működésre. Ezzel is magyarázható, hogy a Butejko-féle légzéstechnikával egyes esetekben jelentősen javítható a magas vérnyomásos betegek állapota, mert a légzésszabályozás hozzájárul a pH-érték normalizálódásához, aminek következtében az artériák falának simaizmai is ellazulnak. Egyes embereknél kimutatható, hogy a magnézium, a kálium és a kalcium hiánya összefügghet azokkal a másodlagos kompenzáló folyamatokkal, amelyek az alkalózis következtében lépnek működésbe. Mint ismeretes, ezeknek az ásványi anyagoknak a hiánya hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához.

A hiperventiláció ugyancsak szerepet játszhat a krónikus fáradtság tünetegyüttes (CFS) kialakulásában, mert kapcsolat áll fenn a csökkent anaerob küszöb, a sejtek energiatermelő központjainak (mitokondriumok) nem megfelelő energiatermelése, illetve az izmokban való tejsav-felhalmozódás között. Sportorvosi vizsgálatokból már korábban kiderült, hogy a túledzett sportolók gyakorlatilag egyfajta hiperventilációs szindróma jeleit mutatják, mert kimerültek szervezetükben a bikarbonát pufferek és csökkent a glutaminszint, vagyis felborult az egészséges pH-egyensúly.


Egyes pszichológusok úgy tartják, hogy éppen a hiperventiláció állhat az idegesség, a nyugtalanság kapcsán fellépő összes fizikai tünet hátterében. Márpedig a hiperventilációt gyakran kiváltja és fenntartja az idegesség, a nyugtalanság és a krónikus stressz. A megfelelő légzés kialakításával a stresszre adott választ is befolyásolni lehet.

A Butejko-féle légzés kivitelezése

A Butejko-módszer lényege, hogy befolyásolja a légzésvisszatartás idejét, ezáltal csökkenti a szén-dioxid-vesztés mértékét.

Fontos eleme, hogy a légzésvisszatartást addig a pontig viszi el, amikor már gyengén, de határozottan, hosszabb időn keresztül érezhető a levegőhiány. Szisztematikus légzésvisszatartást alkalmaz, amely lehetővé teszi, hogy ismét megnőjön a szén-dioxid szintje. Ezzel helyreállítja az egészséges homeosztázist, illetve megtanítja a szervezetet, hogyan szokjon hozzá a krónikus hiperventiláció következtében kialakuló alacsony szén-dioxid-szint normalizálásához.

A csökkentett (hypoxiás) légzés és a légzésvisszatartás nagyon sok betegség esetén segíthet. Ha a szervezetet megtanítjuk, hogy jobban elviselje a hypoxiát, akkor végül arra is képessé válik, hogy tökéletesebben használja fel a meglévő oxigént. Ezzel tisztában vannak azok a sportolók, akik magaslati edzőtáborba mennek, hogy javítsák majd a teljesítményüket az alacsonyabban, a tengerszinthez közelebb megrendezendő sporteseményeken. Hegymászók szerint csodálatos élmény, hogy miután hosszabb időt töltenek nagy magasságban, remek lesz a közérzetük, amikor visszatérnek megszokott életvitelük helyére.

A témával foglalkozó orosz kutató, dr. Asszija Kolcsinszkaja professzor úgy találta, hogy a Butejko-féle terápiával aktiválni lehet a szervezet mindazon kompenzáló mechanizmusait, amelyek a szövetek és a sejtek oxigénellátásáért felelősek. Hozzáteszi, hogy azoknak az embereknek a sejtjei, akik átestek a hypoxiás tréningen, sokkal jobban, hatékonyabban használják fel az oxigént, mint amikor még hiperventilált volt a légzésük.

Terméketlennek tartott nők mégis szültek

Egy amerikai kutató, Rosalba Courtney a Butejko-légzésről írott cikkében érdekes kutatást említ. Ebben több mint háromezer olyan személy vett részt, aki a következő betegségek egyikében szenved: neurózis, tüdőbetegségek, allergia, angina pectoris, nőgyógyászati és bőrbetegségek. Az egyik vizsgálatba 49 olyan, terméketlennek vélt nőt vontak be, aki hypoxiás tréningen vett részt. A terápia lényege az volt, hogy mindennap egy bizonyos időn keresztül oxigénben szegény levegőt lélegeztek be. A szakemberek is meglepődtek, amikor kiderült, hogy a terméketlennek tartott 49 nőből 48 később terhes lett, és egészséges gyermeknek adott életet.

Azok a rákbetegek, akik elsajátították a Butejko-módszert, a továbbiakban jobban viselték a sugárkezeléseket. A Butejko-terápia céljára kifejlesztették az úgynevezett hypoxikátor nevű készüléket, amelynek segítségével oxigénben szegény levegőt megfelelő nyomáson lehet belélegezni. A kezelés naponta kb. egy óra hosszat tart. Ennek során a betegek rövid ideig belélegzik az oxigénben szegény levegőt, később ezt többször megismétlik. Az oxigénben szegény levegő bejuttatásának két időszakasza között a szokásos levegőt lélegzik be a betegek.

A cikksorozathoz felhasznált és ajánlott irodalom:
Dely Károly: Jógagyakorlatok, Új Nap Könyv- és Lapkiadó, Budapest, 1990
Dely Károly: Jóga, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1971
Selvarajan Yesudian: Sport és jóga, Lazi, Szeged, 2001
Selvarajan Yesudian: Jóga hétről hétre, Lazi, Szeged, 2001
B. K. S. Iyengar: Jóga új megvilágításban, Saxum, Budapest, 1999
Baktay Ervin: A diadalmas jóga, Szukits Könyvkiadó, Budapest, 2001
Urbán István, Saáry Kornélia: Qi, avagy az életerő megőrzésének ősi, kínai módja, SPRINT Kiadó és Nyomda, 1990
Roger Jahnke OMD: Secrets of Self-Healing from Chinese Medicine
Chinese Self-Healing Methods for Health

Kürti Gábor

(Vége)

További információ a Butejko-légzésről: www.buteyko.hu

Jelentkezés a szerző budapesti vagy váci természetgyógyászati rendelésére, valamint hét végi öngyógyító és gyógyító tanfolyamaira: kurti.gabor@natursziget.com, (30)-996-2787
A tanfolyamokról részletesen tájékozódhat itt.

Bejelentkezés

Hírlevél fel/leiratkozás

Videó ajánlatunk

Biofizikai állapotfelmérés felsőfokon
A videóhoz kattintson a képre!

Kiemelt ajánlatunk

Már tudok segíteni magamon

Már tudok segíteni magamon

Megosztom Önökkel az akut húgyhólyag-gyulladással kapcsolatos tapasztalataimat. Éppen a hétvégi házunkat készítettük fel a téli időszakra, és eközben észre sem vettem, hogy teljesen átfagyott a lábam. Két nap elteltével alhasi fájdalomra ébredtem. Görcsölt is meg nem is, kicsit nyomott is, olyan érzés volt, amilyet korábban soha nem tapasztaltam.

Heti horoszkóp

Heti horoszkóp

Eseménynaptár (ma és holnap)

Találkozzunk a Facebookon is!

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés