Nyirokrendszerünk serkentése
Sejtjeink a véren keresztül jutnak tápanyagokhoz. Akkor miért nem vagyunk vörösek, habár a vérünk az? Ez azért van így, mert a vér több összetevőből áll. Egyrészt folyadékból: vérplazmából, vérsejtekből. A vérplazma rendkívül különleges, egyben nagyon értékes folyadék. Minden olyan tápanyagot tartalmaz, amelyre a testnek csak szüksége lehet.
Lássuk, mi mindent is! Fehérjéket, cukrokat, zsírokat, valamint vitaminokat, különböző enzimeket, aktív immunanyagokat – szóval mindent.
Ezzel szemben a vérsejteknél minden egyes sejtnek megvan a maga feladata. A vörösvérsejtek szállítják az oxigént, a fehérvérsejtek egyik fajtája bekebelezi az immunrendszer által megjelölt elhalt baktériumokat, vírusokat és egyéb káros anyagokat, másik fajtája közvetlenül semmisíti meg a kórokozókat, harmadik fajtája pedig információt szállít arról, hogy milyen fertőzéssel van a testnek dolga. Ha az adott fertőzéssel újra találkoznánk, akkor azonnal megjelöli annak okozóját, hogy a szervezet elpusztíthassa.
Állandó körforgás
A vért a szívtől a test különböző részeibe szállító artériák és a vért a szívbe visszavezető vénák először vastagabbak, aztán elvékonyodnak és szerteágaznak, majd ismét vastagodnak, újra elvékonyodnak és szétágaznak – egészen addig, amíg hihetetlenül vékony hajszálerekké nem válnak. Ezek a kapillárisok már annyira vékonyak, hogy egy vörösvérsejt is csak épp hogy átfér rajtuk. Ráadásul lyukacsosak! A faluk tehát nem összefüggő, hanem szakaszos.
A kapillárisok azért is olyan fontosak, mert pontosan az ő nyílásaikon szűrődik át a vérplazma a sejtek közé. A vörösvérsejtek azonban valamivel nagyobbak, mint a kapillárisok nyílásai, így azok a hajszálerekben maradnak.
A plazma (amely ebben a szövegkörnyezetben nyiroknak vagy szövetnedvnek is nevezhető) körbemossa a sejteket, az utóbbiak pedig – mintha egy svédasztalnál lennének –, azt veszik ki belőle, amire szükségük van. Itt egy vitamint, ott egy ásványi anyagot, esetleg egy darabka fehérjét, majd kiválasztják bele azt, amit termeltek, például hormont, egy másik sejtnek szóló fehérjét stb., vagy azt, amire már nincs szükségük (a munkájuk során termelődött salakanyag). Így zajlik a számunkra létfontosságú cserebere, amely az ereken kívül, a sejtközi térben megy végbe.
A salakanyagból egyre több lesz, és a nyirokfolyadéknak meg kell tisztulnia. A nyirokfolyadékot beszívják a nyirokkapillárisok, amelyek bizonyos pontokon összefutnak, vastagabbá válnak, majd meghatározott helyeken nyirokcsomókban egyesülnek. Ezeken a helyeken történik a nyirok szűrése: megszabadul a salakanyagoktól, majd megtisztítva folytatja útját. Végül visszakerül a vérbe úgy, hogy a nyirokerek összekapcsolódnak az üreges vénákkal, és a nyirok beleömlik a vénás vérbe. Ez a vér később megtisztul a májban és a vesékben, feltöltődik tápanyagokkal, és az egész körforgás kezdődik elölről.
Nyiroködéma
A nyirokrendszerben felmerülő leggyakoribb probléma, ha valami akadályozza a nyirok szabad áramlását. Ez megtörténhet vagy a nyirokcsomóknál (a nyirokcsomók gyulladása vagy rákos megbetegedése akadályozza a nyirok folyását), vagy az erek szintjén. A gyulladt szövet megnagyobbodik, ödémásodik, és ez gátolja az áramlást. Az egyik leggyakoribb és legismertebb nyirokbetegség a nyiroködéma (lymphoedema). Ez a betegség a nyirok hosszabb ideig tartó stagnálása miatt alakul ki (pl. ismétlődő bőrgyulladás). A végtag ebben az esetben jelentős mértékben megduzzad, és a duzzanat mérete eleinte mozgással csökkenthető ugyan, de később már nem. A nyirokerek útja mentén hegedés, emiatt pedig krónikus nyirokpangás, azaz krónikus nyiroködéma alakulhat ki.
A fent leírt állapot bizonyos mértékig szélsőségesnek mondható. A szervezetnek számtalan olyan mechanizmus áll a rendelkezésére, amely segítséget nyújthat, így rendszerint egyedül is boldogul a problémával. Ám mi megtámogathatjuk ezt a folyamatot.
Mivel segíthetünk?
Főleg rendszeres mozgással. A mozgás oly módon tartja kiváló kondícióban mind a nyirok-, mind az érrendszert, hogy támogatja a nyiroknak a vénás vérbe jutását. Érdemes szervezetünket időről időre megtisztítani például a CYTOSAN, a FYTOMINERAL vagy a REGALEN készítményekkel. Bármilyen gyulladásos probléma kezelésében segítségünkre lehet a DRAGS IMUN.
Nagyon fontos, hogy minden ödémát időben kezdjünk kezelni: a veseműködéssel kapcsolatos ödémákat a RENOL-lal, a szívműködéssel összefüggőket pedig a KOROLEN-nel.
A hagyományos kínai orvoslás tanai szerint a folyadékháztartás kezelésében kiemelkedő szerepet játszik a lép és a hasnyálmirigy. Ezek a szervek, illetve energetikai pályák „döntenek” arról, mely folyadékokat tartjuk meg, és melyeket kell már kiválasztanunk a testből. Ezért segíthet ödémásodás esetén a STIMARAL vagy a GYNEX.
A helyi kezelést támogatja a DROSERIN vagy a CYTOVITAL krém, ha pedig gyulladásról van szó, akkor a CYTOSAN FOMENTUM GÉL. A nyirokpangást a helyesen végzett nyirokmasszázs is feloldhatja. A masszázs után javaslom a CYTOSAN használatát, mert masszírozás közben számtalan káros anyag is belemasszírozódik a testbe, amelyeket a CYTOSAN azonnal összegyűjt és segítségével villámgyors méregtelenítésben lehet részünk. Érdemes a masszázst követő 3 napban folyamatosan szedni a CYTOSAN-t.
Végezetül csak azt szeretném hozzátenni, hogy szervezetünk bölcsessége, működésének csodája abban is megfigyelhető, mennyi minden bajt képes önmaga legyőzni. Ha pedig segítjük a működését, jól fogjuk magunkat érezni és egészségesek leszünk.
Dr. Alexandra Vosátková
További információ az Energy cég honlapján és az Energy menüpontunkban. Ugyanott ingyenes orvosi és természetgyógyász tanácsadás is igénybe vehető.
(x)
