Így tartsuk fiatalon az agyunkat

Régen bizonyították már, hogy a rendszeres testmozgás ugyanúgy pozitív hatással van az agyunkra, mint a testünkre: csökkenti az inzulinrezisztenciát és a gyulladásokat, miközben elősegíti és megvédi az agysejtek növekedését. Újabb kutatások azt mutatják, hogy ez nem igaz bármelyik edzésre. Ahogy öregszünk, egyre inkább meg kell dolgozni az eredményért.

Egy nemrég publikált tanulmány 876, 60-as éveik végén vagy 70-es éveik elején járó embert vizsgált 5 éves időintervallumban. A csoport 90%-a végzett könnyű gyakorlatokat – sétáltak vagy jógáztak. A maradék 10% komolyabb edzést végzett, például futást vagy tornagyakorlatokat. Mindenki részt vett egy általános agyi teszten, ahol olyan dolgokat vizsgáltak, hogy milyen gyorsan tud valaki elvégezni egy egyszerű feladatot, vagy hány szóra tud emlékezni egy listáról.

A séta frissen tartja az agyat

Az edzések számának felemelése heti 2-3 alkalomra segít a szürkeállomány jó formában tartására is. Lássuk, mit tehetünk még, hogy az agyunk az évek múltán is fiatal maradjon.

Együnk halat. Az American Journal of Preventative Medicine publikációja szerint hal fogyasztása heti egy alkalommal pozitív összefüggésben áll a nagyobb agytérfogattal. Fontos azonban figyelembe venni az elkészítési módot. Az olajban sült hal nem hoz ugyanazt előnyt, mint a sima sült vagy főtt változat. Egy másik neurológiai tanulmány azt találta, hogy magasabb ómega-3 zsírsav koncentráció a vérben magasabb agytérfogatot és jobb kognitív funkciókat eredményez az idősebbekben.

Aludjunk eleget. A National Institutes of Health riportja azt mondja, hogy az alvás segít kiirtani a méreganyagokat az agyból, ami jelentős hatású az olyan betegségek leküzdésében, mint az Alzheimer-kór. Szintén alvás alatt kódolja az agy az emlékeket, ami megmagyarázza, hogy az alváshiány miért lehet rossz hatással az ésszerűségre és a részletekre való odafigyelésre.

Élvezzük a szabad levegőt. Már tudjuk, hogy az intenzívebb edzés segít fiatalon tartani az agyat. További kutatók azt találták, hogy egy séta a parkban vagy az erdőben csökkenti a „túlgondolkodást”, ami a mentális betegségek ismert kockázati faktora. A gyaloglás szintén lassítja az agy azon területeinek tevékenységét, amelyek a mentális betegségekkel hozhatók összefüggésbe.

Emlékezzünk, hogy sosem túl késő elkezdeni. A University of British Columbia kutatása szerint, amikor egy 35 fős csoport (átlagéletkor 74 év) tagjai, akik már kognitív zavarral küzdöttek, elkezdtek egy heti 3 napos programot, már 6 hónap után jobban teljesítettek a gondolkodási készségteszteken.

(Angolból fordította: Gazda Edina)