Ismert, hogy egy személyiség a fejlődése során háromszor születik meg. Első a testi születés, amikor biológiailag önállóvá válunk. Második az egyéni éntudatunk megszületése a család szociális méhéből. Harmadik a szellemi újjászületésünk, ami a tudatos Én Self-re (Önvaló) való irányultságát jelenti. Azaz a szellemileg érett embert az Ego-Self tengely kialakulása jellemzi, és nem az Ego megszűnése.

Mi az a pszichés gravitáció?

Erich Neumann szerint a tudatos Énre egyfajta „pszichés gravitáció” hat, azaz az Én hajlamos visszatérni saját tudattalan állapotába. Ez a visszatérési hajlam fordítottan arányos a tudatos Én erejével. Tehát minél erősebb a tudat, annál több és szabadabb pszichés energia áll a tudatos Én rendelkezésére akaratként, eszközként, s természetesen annál kisebb a „pszichés gravitációból” fakadó tehetetlenség. Másik irányból megközelítve: minél gyengébb a tudat, annál erősebb a „pszichés gravitáció”, a tudattalan vonzása. Ilyenkor a Tudat nem eléggé fejlett, hogy ellenálljon a vonzásnak. Gondoljunk itt példaként törzsi közösségek emberének vagy éppen a gyermekkor tudatosságának a szintjére. Túlterheltség, betegség, külső körülmények, vagy éppen egy komplexus aktiválódása is előidézheti ezt a fajta „pszichés gravitációt” felnőtt embereknél.

A tudatot, illetve a tudattalant energiatöltésekként is elképzelhetjük a köztük lévő feszültséggel együtt. Ahogy a tudat fejlődik, úgy alakul ki egy viszonylag független, önmagában álló rendszer, benne az Én-komplexummal. Ha a tudat energiaszintje megfelelő mértékű, akkor beszélhetünk tudatosságról, illetve nyitottságról a tudatosulás felé. Ám ha a tudatos rendszer energiaszintje csökken, akkor a tudatközeli tartalmak a nagyobb energiájú kollektív archetípusok vonzása alá kerülhetnek. Az asztropszichológia önismereti modelljében a tudatközeli tartalmakat a személyes bolygókkal (Merkúr, Hold, Vénusz, Mars) modellezi, a kollektív archetípusokat a kollektív planétáknak (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó) felelteti meg.

Bizonyos tudattartalmak le és fel mozognak a pszichostruktúránkban. Ez a dinamika szimbolikus módon is megjelenik, leképeződik az asztrológia összetett rendszerében. Mivel ezek a szimbólumok természetüktől fogva közelebb állnak a tudattalan világához, mint a tudathoz, azaz meghatározó bennük a tudattól távolabb lévő tartalom, ezért olyan előretekintésre adnak lehetőséget, amire egyébként a tudat önmagában nem lenne képes. Ugyanakkor ezen „előrelátásra” lehetőséget adó tudattalanbeli tartalmak elősegítik a tudatosulás folyamatát is.

A tudatos Énnek szüksége van percepciós eszközökre is. Ezeket az eszközöket jelképezi a Merkúr archetípusa az asztropszichológia rendszerében, ám ez már átvezet bennünket a sorozat következő részéhez.

Tick Ervin
asztrológus
Stellium Asztropszichológia
Tel.: (30) 534-9183
www.stelliumpress.hu

(Felhasznált szerzők: B. A. Mertz, E. Neumann, C.G. Jung, Dr. Süle Ferenc)

(Következik: A Merkúr archetípusa)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről