Ismeretrendezés

Világunkban (és ismereteinkben) annak valamilyen fokú rendezettsége nélkül könnyen eltévedünk. Szétesünk, ha munkánkban, életvitelünk megszervezésében, a kapcsolatainkban való eligazodásban nincs jelen az ismeretrendezés, az áttekintési képesség.

Nem elég csupán befogadnunk az információkat, benyomásokat. Törekednünk kell arra, hogy ismereteink valamilyen (ránk jellemző) rendszerben összeálljanak. Motiváltak vagyunk tehát a rendszerezésre és az átlátásra. A motiváltság erőssége természetesen egyénenként különböző és nem függ össze a tudás mértékével. Akinek erős az ismeretrendezési motivációja, annak fontos, hogy a világ számára lényeges részét átlássa és ellenőrizze. Vannak, akik mindent rendszereznek és osztályoznak, és vannak, akiknél a rendszerezés csak az élet egy-egy kitüntetett területén érvényesül.

Ismeretrendezési vágyunk mellett szükségünk van egy ismeretrendezési célra is. Cél nélkül az igényünk csupán belső késztetés marad, eredmény nélkül. Látnunk kell tehát, hogy milyen elv alapján rendezünk.

Az ismeretrendezési igényen és a rendező elven túl szükséges az ún. „ismeretrendezési megfeleléskészség” megléte is. Ez azt jelenti, hogy a készen kapotthoz képest csak akkor tudunk újat létrehozni, ha önmagunk rendezzük az ismereteinket (hozzáadás, antitézis, vita). Máskülönben csak megtanuljuk mások rendszereit.

Lélekvezető

Elöljáróban annyit, hogy az asztrológia két jegyhez – az Ikrekhez és a Szűzhöz – sorolja uralmi planétaként a Merkúrt. Peter Orban, amikor a Merkúr/Hermész két aspektusáról ír, az extrovertált irányú, ismeretszerző Ikrek Merkúrról (horizontális mozgás – ismeret), illetve a belső ismeretek irányába forduló, introvertált Szűz Merkúrról (vertikális mozgás – lelkiismeret) tesz említést. Ez utóbbi megközelítésben bukkan fel a lélekvezető Hermész alakja, akit „pszükhogógosz”-nak (lélekvezetőnek), illetve „pszükhopomposz”-nak (lélekterelőnek) hívtak.

Kerényi Károly utal a Görög mitológia című művében Hermész (játék, csalás, szárnyas kalapok, hírnökök, játék sípon és furulyán) különös ősi eredetére, titán őseire. Leírja, hogyan lesz az „ős-gyermekből” az olümposzi istenek egyike, aki eredetében és későbbi pozíciójában, valamint működésében összeköti a mélységet, az archaikus eredetet a magassággal. Az Odüsszeia óta szárnyas küldött, az istenek követe, angelos (angyal) is. Hermész tehát komplex, ellentmondásos, archaikus és isteni.

A latin Mercurius alakja csak a görög Hermésszel való azonosítással gazdagodott a lélekvezető szereppel. Ez a jelentéstartalom az archaikusabb görög Hermész sajátja. Érdemes megemlíteni, hogy a keresztény mitológia Mihály arkangyala is pszükhogógosz (lélekvezető), aki bizonyos mértékben átvette Hermész szerepét, sőt a későbbi keresztény korszakban Merkúr templomait is megörökölte. A különbség kettejük között annyi, hogy míg Mihály arkangyal mérlegre teszi a lelkeket, addig Hermész soha nem ítélkezett.

Sorozatunk következő részében többek között az Erószt is jelképező Vénusz archetípussal ismerkedünk meg.

Tick Ervin
asztrológus
Stellium Asztropszichológia
Tel.: (30) 534-9183
www.stelliumpress.hu

(Felhasznált szerzők: Verena Bachman, C. G. Jung, Kamarás István, Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor, Kerényi Károly, Peter Orban, dr. Süle Ferenc)

(Következik: A Vénusz archetípusa)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről