Igénytelen, szerény külseje gyógyító erőt rejt. A lépten-nyomon látható kerekrepkényt használhatjuk köhögés, torokfájás, visszeres fájdalmak ellen, de gyógyítja a sebeket is, sőt ételbe keverve segíti az emésztést is.

A szép napsütéses tavaszi időben sétáink során éppen mostanában találkozhatunk egy kicsi, liláskék, liláspiros színű, igen hatásos gyógynövénnyel, a kerekrepkénnyel (Glechoma hederacea L.). Gyógyító erejét a népgyógyászatban nagyon régóta ismerik. Erre utal népies elnevezéseinek sokasága is. Földiborostyán, kerek nádrafű, kétikszrepkény (porzószálai X alakjára utalva), macskatök, folyófű, pokolvarvű stb.

A kerekrepkény szélvédett, napsütött helyeken már márciustól virágzik, de hűvösebb részeken május végén és júniusban is találhatunk virágzó növényeket. Szinte az egész országban felfedezhető a tölgyesek, ligetek, cserjések, árterek, szántók és kertek, utak mentén. A növény zsenge, vese alakú, csipkézett leveleit megdörzsölve mentolos illatot érezhetünk. A virágzásban lévő növények fűszeres, mentolosan kesernyés ízűek. Begyűjtésre a virágzásban lévő föld feletti részek alkalmasak. Kúszó szárával a talajban mindenfelé gyökeret tud ereszteni, a falak tövéből felkúszva is képes megélni ez az üde, kedves, szerényen illatos, az ajakos virágúak családjába tartozó, évelő növény.

Mire, hogyan használjuk?

Hatóanyagait a cserzőanyag, illóolaj, keserűanyagok (glechomin), szaponin, szerves savak, káliumsók, kolin adják. Köptető tulajdonsága a közismert pemetefűéhez hasonlítható, hatásában azonban gyengébb. Nyugtató, enyhe szedatív hatása kísérletileg igazolt.

Felhasználása teakeverékekben, más gyógynövényekkel ajánlható, mert erős hatású drog. Ideális kiegészítője például a torokfájdalom, mandulagyulladás, de a begyulladt íny gyulladása elleni, kakukkfű, bodzavirág és orvosi zsálya keverékből készült erős főzetnek. Ebből a teakeverékből – a kerekrepkénnyel együtt – szájöblögető, gargarizáló teát készíthetünk. Szükség esetén naponta 3-5 alkalommal használhatjuk. A szájüregben megkönnyebbülést, a fájdalom és a gyulladás csökkenését eredményezi, ezzel elősegítve a gyógyulási folyamatot.

Köhögés ellen mi magunk is készíthetünk erős főzetet: 2 evőkanál kerekrepkényt 2 dl vízzel leforrázunk, lefedve 15 percig ázni hagyjuk. Leszűrjük, és 4-5 evőkanál hársmézzel, néhány csepp citrommal még melegen összekeverjük. Egész napra egyenletesen elosztva fogyasszuk el. Csillapítja a hörgők fájdalmát, eredményesen oldja, felszakítja a sűrű hurutot.

Visszeres fájdalmak esetén a kerekrepkény főzetével, amelyet langyosra hűtöttünk, borogassuk a fájó lábakat. Készíthetünk tinktúrát is, ezt pedig a visszeres fájdalmak enyhítésére elkészülte után bedörzsölésre, krémekbe tehetjük.

Külső használatra a népgyógyászat régóta használja lemosásra, apró sebek, kiütések, viszketések ellen. Ilyen esetekben vizes kivonatok alkalmazása hatásos lemosás vagy borogatás formájában. Felfázás esetén az ülőfürdő-keverék egyik alkotója lehet a kerekrepkény, de a felfázás belső kezelésére keverékek formájában is hatékony teájának fogyasztása.

Ne csak igyuk, kenjük, hanem együk is!

Az emésztőrendszerre, a máj és epe munkájára kifejtett kedvező hatása miatt táplálkozásunkban is teret adhatunk a kerekrepkénynek. Javasolható a virágzás előtti, illetve a virágzás állapotában lévő növények használata. (Később keserűbbé válhat, kevésbé ízletes)

– Körözöttek ízének harmonizálására csipetnyi kerekrepkény levelet finomra vágunk és belekeverjük az ételbe.

– Vastag, sós palacsintatésztához metélőhagymát (kis csomó, apróra darabolva), petrezselyem zöldjét (kis csomó, apróra darabolva), bazsalikom (csipetnyi) és kerekrepkény levelét (10-12 levél apróra vágva) azonos arányban keverünk, majd a palacsintához hasonlóan megsütjük. Semleges ízű ételekhez, de önálló ételként is fogyaszthatjuk.

– Egyes vidékeken vegyes salátákat is készítenek belőle, vagy gabonából készült ételek, levesek ízesítésére használják, mint bármely más fűszernövényt. Fogyasszuk bátran, jó étvággyal a zöld növényi patika által kínált szereket. Egészségünkre!

Felhasznált irodalom: Rápóti-Romváry: Gyógyító növények, Radics László: Ételek erdő, mező növényeiből, Giovannini-Szathmáry: Gyógynövényeink

Németh Imréné Éva
fitoterapeuta, természetgyógyász
Életmód-tanácsadás

Németh Imréné Éva tanfolyamai:
Gyógynövényismeret, gyógyítás fitoterápiával, kezdő: 2010. április 17., május 15.

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről