Mi az igazság a pálma- és más olajokról? (1.)

Valóban egészséges-e a mind divatosabbá váló pálma- és kókuszolaj? Miért nem tesszük jól, ha napraforgóból készült olajjal főzünk? Naponta felmerülő kérdések és megdöbbentő válaszok tanácsadó-szerzőnk tollából.

Kérjen hírlevelet, ajándékot kap!

Valamennyi zsír zsírsavakból épül fel: egy zsírrészecskéből és egy savrészecskéből áll. Vegyi szerkezetük szerint szénláncok, amelyeket szén- és hidrogénatomok alkotnak. A különböző zsírok szénláncai különböző hosszúságúak. A rövid láncú zsíroknak, például a vajban lévő vajsavnak, négy szénatomjuk, a halolajoknak és az agyunk nagy részében megtalálható hosszú láncú zsíroknak 20-24 szénatomjuk van.

Azon a zsíron kívül, amelyet energiaforrásul használ, testünknek számos speciális zsírra van szüksége. Ezek a minden egyes sejtet határoló sejtmembrán, továbbá agyunk, belső fülünk, szemünk, mellékvesénk és nemi szerveink részei. Testünk csak akkor tudja létrehozni ezeket a speciális zsírokat, ha a táplálékkal megkapja hozzájuk a megfelelő nyersanyagokat. Vagyis azt a két esszenciális zsírsavat, amelyet szervezetünk nem tud előállítani: a linolsavat és az alfa-linolénsavat. Mindkettő hosszú láncú, azaz 18 szénatomos. Ezt a két zsírt étrendünknek tartalmaznia kell, mivel szervezetünk az összes többi szükséges zsírfajtává át tudja alakítani őket.

Hasznos és veszélyes növényi zsírok, olajok

Az esszenciális zsírokból az átlagos étrendben sajnos kevés szerepel. A legjobb linol- és alfa-linolénsav forrás a len-, a kender- vagy lenmag és kendermag olaj. Ezek az olajok minden vércsoport számára jók fogyasztásra. A tökmag-, a dió-, a szójabab- és a canola olajok (Egyes országokban a repceolajat canola olaj néven hozzák forgalomba. A canola az angol Canadian oil, low acid kifejezésből képzett szó, amely több országban védjegyoltalom alatt áll, ezért nem ajánlatos a repceolaj szinonimájaként használni.) is tartalmazzák ezeket. Közülük a tökmagolaj csak a 0-s és az A vércsoportúak számára fogyasztható, a többi, a canola olaj kivételével mindenkinek jó. A leveles zöldségek sötétzöld levelei kis mennyiségben ugyancsak tartalmaznak linol- és alfa-linolénsavat. Jó, ám igen költséges zsírforrás a táplálékkiegészítőkben használt feketeribizlimag-olaj, a borágófűolaj, a kankalinolaj és a halolajok.

A közönséges étkezési olajok közül a legveszélyesebb a kókuszolaj és kókuszzsír, a maga 88%-os telítettzsír-tartalmával. A második legveszélyesebb olaj a pálmaolaj és pálmazsír, amely 64%-ban telített zsírokat tartalmaz. A harmadik helyen van a gyapotmagolaj, amely 24%-ban tartalmaz az emberi szervezetre rendkívül káros telített zsírsavakat, sőt ezen felül még toxinokat is. A negyedik legkárosabb olaj a földimogyoró olaja, amely rákkeltő aflatoxinokat is tartalmaz a 15%-os telített zsírsav tartalma mellett.

A margarint az éhes csótány is elkerüli

A vércsoport-specifikusságot vizsgálva kiderült, hogy ezek az olajok egyik vércsoport számára sem jók, mert mindegyiket agglutinálják, még akkor is, ha csak kis mennyiségben vannak jelen egy-egy ételkombinációban. Olajban sütéskor például a benne kisütött étel felvesz némi olajat, és a „reform" pékárukat és cukrászsüteményeket tudatlanságból gyakran ilyen olajokkal, zsírokkal készítik.Legtöbben a napraforgóolajat használják

Veszélyes még a csak az A vércsoportúak számára fogyasztható napraforgóolaj is, annak ellenére, hogy ennek a telített zsírsav tartalma csak 12%, ugyanis leginkább sütésre használják. Az olajokban való sütés hőmérséklete általában 180 °C körüli, és a napraforgó olajában már 160 °C hőmérséklet felett rákkeltő, karcinogén anyagok keletkeznek. Így tehát már az A vércsoportúak számára is minden formában tilos a fogyasztása. Nem véletlenül sütnek-főznek Dél-Európában olívaolajjal, amely minden vércsoport számára megfelelő, és 230 °C hőmérsékletig nem keletkeznek benne karcinogén anyagok.

A napraforgóolaj másik ártalma minden vércsoport számára, hogy margarint készítenek belőle, és a margarin egyik vércsoport számára sem jó. Az egerek sem eszik meg, de még az éhes csótány is elkerüli a margarint...

Milyen a jó olaj?

Az olajok csak akkor jók, ha hidegen sajtoltak és nincsenek feldolgozva. Még a legjobb olajok is elvesztik egészségügyi szempontból előnyös tulajdonságaikat, ha margarinná vagy főzőolajjá dolgozzák fel őket. Amit a feldolgozóipar művel az olajokkal, az túlmegy minden józan elgondoláson, ugyanis ha az olajok nem maradnak hidegen sajtolt állapotban, akkor nemcsak a telített, hanem a többszörösen telítetlen zsírok és olajok az egekig emelik a koleszterinszintet.

Miért veszélyesek a telített zsírok? Azért, mert szénatomjaik „jól vannak lakatva” hidrogénatomokkal. Nincsenek üres hidrogénhelyeik, amelyek révén szervezetünk más molekuláinak hidrogénjeihez kapcsolódhatnának. Testünk emiatt csak energiaforrásul használhatja őket, ha megfelelnek a vércsoport számára is. A telítetlen zsírokon vannak üres helyek, amelyekről hiányoznak a hidrogénatomok. Ezek a helyek olyanok, akár a különleges kulcsok, illenek testünk más molekuláinak zárjaiba is.Válasszunk szívvédő olajat!

Az egészségügyi hatóságok szívesen elhitetnék velünk, hogy a telített zsírok főleg húsfélékből származnak, fokozzák a koleszterinszintet, a növényi olajok viszont telítetlenek és alacsonyan tartják a koleszterinszintet. Óriási tévedés! Ha pedig tudják, hogy nem így van, akkor kész átverés!

Ártalmas pálma- és kókuszzsírok

Igaz, hogy a hús, a sajt, a tojás és a tej- és tejtermékek bővelkednek telített zsírokban. Csakhogy ugyanez a helyzet a pálmaolaj és pálmazsír, valamint a kókuszolaj és kókuszzsír esetében is! A 80-as évek közepén több tudóscsoport is követelte, hogy ezeket a trópusi növényolajokat és zsírokat ne használják fel humán élelmiszerekben, ne használják sütésre, főzésre. A tudósok petíciójának nem sok sikere volt.

Kezdetben ugyan némi sikert könyveltek el a kutatóorvosok, aztán szép lassan „visszacsorgott” a mindennapi humán ételekbe a kókusz- és pálmazsiradék. Ezek mindegyike emeli a koleszterin és a kis sűrűségű lipoproteinek (LDL, VLDL) vérben lévő szintjét, és legalább annyira ártalmasak az egészségünkre, mint a legzsírosabb füstölt szalonna. Mostanság megjelentek olyan reformélelmiszerek, amelyek pálma- és kókuszsírokat tartalmaznak, amelyek ráadásul füstölve is vannak (búzakolbász, kölescsemege stb.). Ezek is ugyanúgy ártanak, mint a füstölt szalonna, a disznó-, liba- és kacsazsírok, ráadásul nem jók egyik vércsoport számára sem.

Ha megnézzük, hogy a szervezet számára jó cisz-kötésű zsiradékokból hogyan lesznek szervezetet mérgező transz-zsírok, akkor megértjük, hogy miért csak a vércsoportunk számára jó, hidegen sajtolt olajok megfelelők emberi fogyasztásra. Szinte valamennyi természetes zsír az úgynevezett cisz-konfigurációban fordul elő, azaz a szénatomokon lévő hidrogénatomok a molekuláknak ugyanazon az oldalán találhatók. A hidrogénatomok rendelkeznek némi elektromos töltéssel, ezért taszítják egymást, és átfedő „lópatkók" formájában meggörbítik a szénláncot. Ezek a görbületek adják a molekula alakját, azaz a „kulcsot”, és ez illik a szervezetünk „precíziós zárjaiba”, amelyek lehetővé teszik, hogy a zsírok kifejtsék speciális biológiai tevékenységüket.

Rendellenes sejtműködés, daganatok

Ezt a lényegi jelentőségű cisz-konfigurációt teszik tönkre a modern feldolgozó eljárások, a hevítés, a hidrogénezés, a fehérítés, a szagtalanítás stb. Ezekkel az eljárásokkal az egészséges cisz-kötésű konfigurációt változtatják át egészségtelen transz-kötésű konfigurációra. A hidrogénatomokat vegyi úton úgy forgatják el, hogy a zsírsavmolekula szemben fekvő oldalain helyezkedjenek el. Ekkor a molekula kiegyenesedik, és odalesz az a kulcsalakja, amely sejtjeinkhez kapcsolja, hogy betölthesse a zsírok biológiai funkcióit.

Testünk rendkívül alkalmazkodóképes. Még akkor is kénytelen megpróbálni, hogy a valódi zsírok funkcióit végeztesse a transz-zsírokkal, ha a transz-zsír nem is illik bele a zárba. Ha azonban a transz-zsírok például a sejtmembránba kerülnek, azt áteresztővé teszik, miáltal a sejt anyagcseréje felbomlik, és lehetővé válik a mérgező anyagok behatolása a sejt belsejébe.A margarinnal nem járunk jobban

Ma már a kutatások révén tudjuk, hogy a sejtmembránokba épült transz-zsírok rendellenes sejtműködést okoznak, ami a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések előidézésében fő szerepet játszik. Ezt a statisztikák is igazolják. Ahogy nő az ilyen transz kötésű zsírsavak élelmiszerként való felhasználása, ugyanolyan arányban növekszenek az említett betegségek is.

Az egészségügy, úgy látszik, nem vesz tudomást erről a tényről, félrevezető kutatási eredményeket publikálnak a médiákban, sőt az oktatásban is. Az újabb állatkísérletek során azonban már 4,4%-nyi transz-zsír aránynál is feltűnő sejtrendellenességet tapasztaltak. Magyarországon a margarinok transz-zsírsav tartalma 40-60% között van! A főző-sütő olajok is 20% körüli transz-zsírokat tartalmaznak. Az egyik nagy margaringyártó cég piacra dobott 1% transz-zsírsav tartalmú margarinokat, de ez is olyan, mintha valakinek 1%-os ólom- vagy higanytartalmú ételt kellene megennie – magyarul méreg.

(Folytatjuk)

Weixl-Várhegyi László
mérnök, radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta,
életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta
a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesületének tagja
Tanácsadás

Pontgyűjtő - augusztus

Augusztusban is értékes ajándékért versenyezhetnek a pontgyűjtők. (A pontgyűjtés részleteiről, feltételeiről itt olvashat.)

Fődíj: egy teljes körű természetgyógyászati állapotfelmérés (2 óra) Budapesten. Értéke: 20 ezer Ft. Terapeuták: Németh Imréné Éva és Németh Imre természetgyógyász. Igénybe vehető: szeptember 2-ától 30-áig.

További ajándékaink: a pontgyűjtő játékunk 2. és 3. helyezettjei számára egy-egy Kövi Szabolcs CD a Natúrszigettől.

Ősszel meglepetés játékkal készülünk a Natúrsziget olvasóinak!
Várjuk hűséges és új játék kedvelő látogatóinkat!

Heti horoszkóp

Heti horoszkóp

Hírlevél fel/leiratkozás

Eseménynaptár (ma és holnap)

Találkozzunk a Facebookon is!

Videó ajánlatunk

SENSITIV IMAGO – biofizikai állapotfelmérés felsőfokon

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés