A konzervételek káros hatásai
Ha már konzervet veszünk, jól nézzük meg, milyen a csomagolása! Kutatók jó 10 éve mondják, hogy a fémdobozos ételek sok veszélyt rejtenek. No nem maguk az ételek, hanem a dobozuk, amelyben egészségre ártalmas vegyület, biszfenol A található. Ugyanúgy, mint a műanyag palackok…
Az ételfeldolgozó világ már egy nappal a legújabb Consumer Reports Magazine (fogyasztóvédelmi újság – a szerk.) teszteredményeinek nyilvánosságra hozása után felhördült. A tesztekből ugyanis kiderült, hogy a legismertebb konzervételekben is található biszfenol A (BPA) – egy olyan vegyi anyag, amelynek több egészségügyi problémához is köze lehet. Ilyenek például: öröklődő rendellenességek, idegrendszeri betegségek, mell- és prosztatarák, diabétesz, szívproblémák, korai pubertás, elhízottság, tanulási és viselkedési zavarok.
A gyártók elutasítják a kutatások eredményeit
A biszfenol A olyan vegyület, amely a természetben nem létezik, ráadásul csupán egy az ember által előállított, hormonháztartást befolyásoló anyagok közül. Sok egyéb használati cikk mellett a többször használatos műanyag palackok, az élelmiszerkonzervek belső bevonata, a vízvezetékcsövek, a fogtömések tartalmazzák. A BPA nagyon kis mennyiségben is ártalmas az élő szervezetre, mert megváltoztatja az endokrin (belső elválasztású hormon) rendszerének működését azzal, hogy a szervezet saját hormonjait „utánozza”.
A BPA-t a konzervek szegélyénél, lezárásánál is használják, ahonnan a mérgező anyag beszivárog az ételbe. A tesztmagazin szerint a gyermekeknél már a néhány alkalommal való fogyasztás is meghaladja a napi bevitel egészséges szintjét. A lap 19 féle márkát tesztelt, és szinte mindegyikben talált BPA-t, többen a megengedett mennyiségnek a háromszorosát is.
Azt, hogy már az alacsony mennyiségű BPA-val való érintkezés is komoly egészségügyi károkat okozhat, 10 éve tudják a tudósok, bár az ipar határozottan elutasítja e feltevést. Patricia Hunt, a George Washington Egyetem egyik kutatója szerint a BPA a magzatokra és a spermára is hatással van.
De nemcsak a magzatok, hanem a kisgyermekek is ki vannak téve a veszélynek, sőt egyes tanulmányok kimutatták, hogy a felnőttekre is káros ez a vegyi anyag.
Konzervek helyett frisset vagy üvegest vegyünk!
Egy tavalyi (2008-as) tanulmány, amelyet az Environmental Health Perspectives online folyóiratban adtak ki, kimutatta, hogy a BPA elősegíti a Th1 és Th2 sejtek (A Th1 sejtek a gyulladási folyamatok elindulásáért, a Th2 sejtek elsősorban az ellenanyagok termeléséért felelősek – a szerk.) szaporodását mind a felnőtt szervezetben, mind pedig a magzatokéban. Ennek súlyos egészségügyi kockázatai lehetnek, hiszen a Th1 és Th2 sejtek is az immunrendszer „támadó egységei”. A Th1 a sejten belüli idegen organizmusokat, a Th2 pedig a vérben találhatókat támadja meg.
Amikor tehát a szervezetben a Th2 sejtek túltermelődnek, az immunrendszer erősebben reagál a normál baktériumokra, mérgező anyagokra és allergiát okozó anyagokra, de nem reagál a vírusokra és rákra, ugyanis amikor az egyik rendszer (Th2) aktiválódik, a másik (Th1) blokkolva van.
Az ipar természetesen elutasítja a feltevéseket, és azt állítja, hogy a BPA biztonságos és nélkülözhetetlen az ételek tartósításához és csomagolásához. Ez azonban nem igaz, és nem szabad elfelejteni, hogy a döntés joga a vásárlók kezében van. A legegészségesebb természetesen, ha friss ételeket vásárolunk, de megoldás lehet az is, ha konzerv helyett üveget használó márkákat választjuk.
(Forrás: Tests Reveal Poison in Nearly All Campbell’s Soup, angolból fordította: Bagyina Eszter)
