Akkor gondolkodom pozitívan, ha optimistán állok az életemet érintő kérdésekhez, számba veszem, hogy vannak kockázatok, és igyekszem úgy élni, hogy megelőzzem a bajt. A pesszimista gondolkodásmód több más rizikófaktor mellett növeli például a szívinfarktus kockázatát.

Aki optimista, könnyebben boldogul

Az optimista hozzáállás először is hat arra, hogy hogyan küzdünk meg a problémáinkkal. Akinek jó kedve van és derű veszi körül, az fokozottabban figyel a világ eseményeire, és ennek köszönhetően a probléma megoldásához szükséges összetevőkre is hatékonyabban tud összepontosítani.

Pozitív hangulatban könnyebben hozunk döntéseket is, védelmezzük magunkat a depresszió ellen, olyan életterveket állítunk fel, amelyekről tudjuk, hogy meg fogjuk valósítani.

Az optimista hozzáálláson túl fontos, hogy társas környezetben éljünk: a társak támogatása semlegesíti a negatív érzéseinket, könnyebben dolgozzuk fel a stresszt, könnyebben gyógyulunk fel a betegségekből, míg a magányban hajlamosabbak vagyunk egészségünket károsító magatartást felvenni.

Az egészségmegőrzés alapja a sikerorientáltság

Az egészségmegőrzés szempontjából fontos az úgynevezett jövőorientáltság is – ez olyan beállítódás, amikor számolunk a jövővel, észleljük a kockázatot, és ennek érdekében egészségesebben élünk a jelenben. A jövőorientált emberek általában egészséges szokásokat alakítanak ki, mert tudják, hogy hosszú távon jobban érzik majd magukat, hajlamosabbak sporttal levezetni a stresszt, többet vannak társaságban, a család körében. A jelenben élnek, itt és most valósítják meg azt, ami számukra fontos. Rossz szokásaikat a siker érdekében elhagyják, és helyettük a sikert elősegítő jó szokásokat igyekeznek minél nagyobb arányban elsajátítani. A szokások átalakítása már önmagában átsegít sok nehéz helyzeten.  A sikerre fókuszálva nagyobb az esélyünk arra, hogy megvalósítsuk, amit eltervezünk. Az önismeret formálása, a pontos célkitűzés szintén segít a megvalósításban. A pozitív beállítottságú, sikerorientált emberek általában kiegyensúlyozottabban is élnek, jobban osztják be idejüket, jobb az életükben a munka-szabadidő aránya, így egészségesebbek testileg, szellemileg, érzelmileg.

A pesszimista emberek nem hisznek a pozitív jövőben, a múltban merengenek, vagy irreális jövőképet festenek, gyakran önmagukkal sincsenek tisztában, ezért nem tudnak pontos célokat kitűzni, vagy nem is törődnek ezzel. Gyakran csak lézengenek a világban, „minden mindegy” alapon élik a napjaikat. Könnyebben lesznek betegek, mert nem számolnak a tetteik következményével, vagy a negatív hozzáállás, depresszió fizikailag is beteggé teszi őket. Ők azok, akik könnyebben válnak valamilyen szenvedély rabjává, hogy félelmeiket, búskomorságukat elűzzék, elnyomják, ahelyett, hogy szembenéznének azokkal és leküzdenék. Aki pesszimista, abból gyakran hiányzik a motiváltság, és nem is tudja, hogy szakember segítségével ez fejleszthető.

Az optimizmus tanulható

A jó hír, hogy a pozitív gondolkodást bárki képes elsajátítani, akár önállóan is, de néhány embernek terapeutára vagy motivációs trénerre van szüksége ehhez. Az örömre és a pozitív gondolkodásra való képesség fejleszthető. Számtalan önsegítő könyvön kívül ma már több szakember is kifejezetten önismeret és motiváció fejlesztésére szakosodott. Ha úgy érzi, egyedül nem boldogul, bátran forduljon hozzájuk. Bár egyes tréningek ára borsos lehet, megéri az áldozatot, mert olyan tippeket, trükköket, gyakorlatokat tudnak mutatni, amelyek alkalmazásával hatékonyabban jutunk előre, mint egyedül.

A terápiák személyiségfejlesztő és kommunikációs tréningek is egyben, ugyanakkor fejlesztik szociális készségeinket. Megtanítanak a kommunikáció olyan formájára, amellyel már a mondandónkat is képesek leszünk pozitív hangvételűre állítani. Nagyon sok múlik a megfogalmazáson, a kimondott szavak eljutnak másokhoz, és tudatosan vagy tudattalanul hatnak rájuk – és viszont. A terápiák, tréningek az érzelmi intelligenciánkat is fejlesztik, így másokra is képesek leszünk jobban ráhangolódni.