A szójaolaj jobban hizlal, mint a fruktóz
A nagyobb mennyiségű szójaolaj fogyasztása nagyobb súlynövekedéssel – és gyakoribb cukorbetegséggel – jár, mint a magas fruktóztartalmú diéta a sok üdítőitallal és feldolgozott élelmiszerrel együtt, és mind a kettő külön-külön jobban hizlal, mintha sok kókuszolajat ennénk – állítják állatkísérletek alapján a University of California (Riverside) kutatói.
A kutatók egereket etettek négyféle táplálékkal, amelyek mindegyike 40 százalék zsírt tartalmazott, hasonlóan a mai amerikai táplálkozáshoz. A szójaolajjal gazdagított diétán élő egerek majdnem 25 százalékkal több súlyt szedtek magukra, mint a kókuszolajon élők, és 9 százalékkal többet, mint a hozzáadott fruktózzal táplált egerek.
Nagy meglepetést okozott az eredmény, az, hogy a szójaolaj több elhízásnak és cukorbetegségnek volna az oka, mint a fruktóz. Különösen érdekes ez, mivel nap mint nap látja az ember a médiában, hogy a cukorfogyasztás az előidézője a jelenlegi kövérségjárványnak – jelentette ki Poonamjot Deol, a projekt vezetője.
A szójaolaj az utóbbi négy évtizedben hódított az Egyesült Államokban, több tényezőnek köszönhetően, amibe belejátszottak azok az 1960-as években készült tanulmányok is, amelyek összefüggést véltek látni a telített zsírok és a szív- és érrendszeri megbetegedések között. Ennek alapján a táplálkozási útmutatót úgy állították össze, hogy az embereket a telített zsírok csökkentésére és a többszörösen telítetlen növényi olajok – mint a szójaolaj – fogyasztására ösztönözzék. Az új táplálkozási útmutató – a szójaültetvények területének növekedésével együtt – megtették a hatásukat: a szójaolaj fogyasztása jelentősen megnőtt, ami elsősorban a feldolgozott élelmiszerekben, margarinokban, salátadresszingekben, rágcsálni valókban levő szójaolajnak volt köszönhető.
A szójaolaj ma az étolajok 60 százalékát teszi ki az Egyesült Államokban. Ugyanezen idő alatt a fruktózfogyasztás 37 gramm/napról 49 gramm/napra emelkedett. A University of California (Riverside) kutatói az egérkísérletben vizsgálták a génkifejeződést is: a megdöbbentő eredmény szerint a szójaolaj jelentősen beleszól több gén kifejeződésébe, amelyek a gyógyszerek és egyéb idegen anyagok lebontásában játszanak szerepet.
Ebből arra lehet következtetni, hogy a szójaolaj hatással lehet a gyógyszerekre és a környezeti mérgekre adott válaszra – ha az ember is az egérhez hasonlóan reagál. Már elvégezték a kísérletet a kukoricaolajra – ez szintén több súlyfelesleget gyűjt össze, mint a kókuszzsír, de nem annyit, mint a szójaolaj. Jelenleg a zsírt (marhafaggyút) és az olívaolajat vizsgálják. Még nem került sorra a canola (repceolaj) és a pálmaolaj. A kutatók mindenesetre óvatosságra intenek az olajoknak a szív- és érrendszeri betegségekre való hatása tekintetében, megjegyzik, hogy attól még lehet hasznos a növényi olaj a szív egészségére, még ha előmozdítja is az elhízást és a cukorbetegséget.
